Pesti Srácok

Meghalt az Erkel- díjas Melis László, a Saul fia zenéjének szerzője

Életének 65. évében hétfőn elhunyt Melis László Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző.

MTI

Melis László zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűszakán végezte, 1978-ban alapítója volt a kortárs zenét játszó 180-as Csoportnak, amellyel Európa számos koncerttermében léptek fel az együttes 1990-es feloszlásáig. Öt darabot írt a csoport számára, amelyet lemezen is rögzítettek.

PestiSracok facebook image

Számos kamara- és szólódarabot, valamint dalokat komponált, 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zenét hozott létre. Ő komponálta Nemes Jeles László Oscar-díjat nyert Saul fia című filmjének zenéjét, haláláig a rendező új, Sunset című filmjének zenéjén dolgozott.

Művei közé tartoznak A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraoperák, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotások.

Sokat foglalkoztatott filmzeneszerző (Anarchisták, Glamour, Presszó, Nyomozó) és színházi zeneszerző (Holdbeli csónakos, Hazámhazám, Csongor és Tünde, Faust, Honderű, III. Richárd) volt. A halál kilovagolt Perzsiából című alkotásban főszereplő volt, de játszott Az Árvai-Művek című dokumentumfilmben is.

Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon.

A Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írt, Dionysia című művét 2010-ben mutatták be. Kamondi Zoltánnal készített Halálutak és angyalok című 1991-es filmje 1992-ben elnyerte a San Remó-i Filmfesztiválon a legjobb zenés film díját. Az Alkimista és a szűz (1999), a Kísértések (2002) és a 2007-es Dolina (Az érsek látogatása) című film mellett kisebb közös alkotásokat is jegyez az alkotópáros.

Melis László Jeles Andrással is több filmet készített, az 1983-ban forgatott Álombrigád című film zenéjét Darvas Ferenccel együtt jegyzi, de a Senkiföldje (1993) és a József és testvérei (2003) című alkotás zenéje is az ő nevéhez fűződik. Számos színházi előadásban, köztük a Monteverdi Birkózókör társulatának A mosoly birodalma (1987) című előadásában vagy a kaposvári Csiky Gergely Színházban készült Csehov-előadásban, a Valahol Oroszországban című produkcióban is dolgozott együtt a rendezővel. A Jeles András rendezte, Euripidész szövegére ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera nagy sikert aratott 2013-ban a Müpában.

Melis László írta Sopsits Árpád több filmjének zenéjét is. Első filmjéhez, az 1990-ben készült Céllövölde című filmdrámához is ő komponált zenét. Emellett többek között Sas Tamás, Gödrös Frigyes, Elek Judit filmjeit is jegyzi. Legelső filmzenéje animációs filmhez készült, Varga Csaba 1986-ban született, számos díjat elnyert A szél című alkotásához írt zenét.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.