Pesti Srácok

Meghalt az Erkel- díjas Melis László, a Saul fia zenéjének szerzője

Életének 65. évében hétfőn elhunyt Melis László Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző.

MTI

Melis László zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűszakán végezte, 1978-ban alapítója volt a kortárs zenét játszó 180-as Csoportnak, amellyel Európa számos koncerttermében léptek fel az együttes 1990-es feloszlásáig. Öt darabot írt a csoport számára, amelyet lemezen is rögzítettek.

PestiSracok facebook image

Számos kamara- és szólódarabot, valamint dalokat komponált, 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zenét hozott létre. Ő komponálta Nemes Jeles László Oscar-díjat nyert Saul fia című filmjének zenéjét, haláláig a rendező új, Sunset című filmjének zenéjén dolgozott.

Művei közé tartoznak A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraoperák, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotások.

Sokat foglalkoztatott filmzeneszerző (Anarchisták, Glamour, Presszó, Nyomozó) és színházi zeneszerző (Holdbeli csónakos, Hazámhazám, Csongor és Tünde, Faust, Honderű, III. Richárd) volt. A halál kilovagolt Perzsiából című alkotásban főszereplő volt, de játszott Az Árvai-Művek című dokumentumfilmben is.

Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon.

A Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írt, Dionysia című művét 2010-ben mutatták be. Kamondi Zoltánnal készített Halálutak és angyalok című 1991-es filmje 1992-ben elnyerte a San Remó-i Filmfesztiválon a legjobb zenés film díját. Az Alkimista és a szűz (1999), a Kísértések (2002) és a 2007-es Dolina (Az érsek látogatása) című film mellett kisebb közös alkotásokat is jegyez az alkotópáros.

Melis László Jeles Andrással is több filmet készített, az 1983-ban forgatott Álombrigád című film zenéjét Darvas Ferenccel együtt jegyzi, de a Senkiföldje (1993) és a József és testvérei (2003) című alkotás zenéje is az ő nevéhez fűződik. Számos színházi előadásban, köztük a Monteverdi Birkózókör társulatának A mosoly birodalma (1987) című előadásában vagy a kaposvári Csiky Gergely Színházban készült Csehov-előadásban, a Valahol Oroszországban című produkcióban is dolgozott együtt a rendezővel. A Jeles András rendezte, Euripidész szövegére ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera nagy sikert aratott 2013-ban a Müpában.

Melis László írta Sopsits Árpád több filmjének zenéjét is. Első filmjéhez, az 1990-ben készült Céllövölde című filmdrámához is ő komponált zenét. Emellett többek között Sas Tamás, Gödrös Frigyes, Elek Judit filmjeit is jegyzi. Legelső filmzenéje animációs filmhez készült, Varga Csaba 1986-ban született, számos díjat elnyert A szél című alkotásához írt zenét.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.