Pesti Srácok

Színház papírról - A Centrál Színház Love Letters című előadásáról

Arról, hogy önálló műfajnak tekinthető-e a felolvasószínház, megoszlanak a vélemények, az mindenesetre vitathatatlan, hogy kemény fába vágja a fejszéjét, aki a színházcsinálás e lecsupaszított, eszköztelen módját választja. Puskás Tamás, a Centrál Színház direktora kockáztatott, és milyen jól tette. Persze, a sikerhez kellett Básti Juli és Scherer Péter is.

MM – 061.hu

Október 3-án indult a Centrál Színház rendhagyó felolvasóest-sorozata, Puskás Tamás a Pulitzer-díjra jelölt Love letters-t (Szerelmes levelek) vitte színre, Magyarországon először a szerző, A.R. Gurney eredeti szándékai szerint: hetente egyszer, más-más párok előadásában hangzik el a mű. Mi a Básti Juli-Scherer Péter páros előadásában néztük meg a darabot, amely egy férfi és egy nő öt évtizedet felölelő levelezéséről szól.

PestiSracok facebook image

Melissa és Andy naiv kisgyerekként kezdenek levelezésbe, és bár az évek, évtizedek egyre telnek, ők nem hagynak fel ezzel a szokásukkal: írnak, írnak, írnak – örömről, bánatról, szerelemről, életről, halálról. Szenvedélyes, a párkapcsolati mechanizmusokat követő viszony rajzolódik ki előttünk, azzal a különbséggel, hogy a páros fizikai kontaktusba csak néhányszor kerül e két emberöltőnyi idő alatt. Egy tekintélytisztelő férfi és egy heves, rebellis nő története az övék, épp ez a különbözőség az, ami összeköti őket egy életen át.

Egy felolvasószínház esetében a legnagyobb kihívás, hogy ne rekedjen meg a szimpla felolvasás szintjén, a mélyebb regiszterek is szólaljanak meg. Egy ilyen esten nem veszi el a figyelmet az akció, csak a szöveg van a középpontban, csak ez kínál értelmezési lehetőségeket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a színészek - jelen esetben Básti Juli és Scherer Péter - foglalkozzanak a szöveggel. Minden hangsúlynak a helyén kell lenni, ahogy Básti Juli korábban a 061.hu-nak adott interjújában fogalmazott, "kizárólag a beszéd útján kell elbűvölni a nézőket".

https://nullahategy.hu/mar-maga-a-mufaj-kihivas-soha-nem-jatszottam-meg-ilyen-darabban-basti-juli-a-love-letters-cimu-eloadasro/

Szerda este két olyan színész olvasta fel a szerelmes leveleket, akik szinkronszínészként is ismertek, akár csukott szemmel is hallgathattuk volna az előadást (a felolvasószínház egyébként is rokon a rádiójáték műfajával), mert ha nem is kizárólag ezen múlik a hatás, a két karakteres orgánum bőven hozzátett az élményhez. Az előadás másfél órás, ezalatt nem könnyű feladat végig fenntartani a figyelmet, ráadásul a széles asztal két végénél, banklámpa fényénél ülő páros tagjai csak az utolsó percekben néznek egymásra (ennek a történet szerint egészen szomorú az apropója), addig csak a leveleket bújják.

Nincs próbafolyamat, a rendezői instrukció minimális, vizuális többletet sem adtak az előadáshoz, a zenét viszont beépítették, ezzel érzékeltettek egy-egy időbeli ugrást, illetve a szereplők közötti átmeneti mosolyszüneteket. A darab sikere azon múlik, mennyit tudunk meg a karakterekről, mennyire pontosak a jellemábrázolások. És egy jó hangulatú felolvasás sem feltétlenül garancia a sikerre. A Básti-Scherer páros viszont többször is megrághatta szöveget, nem voltak üresjáratok, ültek a poénok is, úgyhogy a Centrál jól döntött, hogy kockáztatott.

Fotó: centralszinhaz.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.