Nagyrészt helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a 2006 őszi rendőrtábornokper elsőfokú ítéletét hétfő reggeli jogerős verdiktjében. Csak Gergényi Péter másodrendű vádlottat és Mittó Gábor negyedrendű vádlottat marasztalták el, előbbi 400 ezer forint pénzbüntetést kapott (az elsőfokon kirótt megrovás helyett), utóbbinak pedig a megrováson túl meg kell fizetnie 200 ezer forintnyi bűnügyi költséget. A többi vádlott – köztük Bene László volt országos főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka – ellen az eljárást megszüntették.
Csupán annyi módosítás történt az elsőfokú ítélethez képest, hogy a másodrendű vádlott, Gergényi Péter megrovás helyett pénzbüntetést kapott elöljárói intézkedés elmulasztásáért: a volt budapesti főkapitánynak 400 ezer forintot kell fizetnie. A negyedrendű vádlottnak, Mittó Gábornak, a tévészékház egykori helyszínbiztosítási parancsnokának pedig a megrováson túl mindösszesen 200 ezer forintnyi bűnügyi költséget kell lerónia. (150 ezer forintot a másodfokú, 50 ezret az elsőfokú eljárás kapcsán.) A további tizenkét vádlott ellen az eljárást – az elsőfokú döntést helyben hagyva – megszüntették.
Az ítélőtábla kimondta, nem elfogadható Gergényi védekezése, hogy őt nem terhelte elöljárói kötelezettség a tévészékház ostroma kapcsán. A másodfokú tanács azt is megállapította: a szolgálatra és közbiztonságra jelentős hátrány bekövetkezett, hiszen a tévészékházat elfoglalták – ám ha Gergényi teljesítette volna elöljárói kötelezettségeit, akkor ez elkerülhető lett volna. Ha a rendőrök a Szabadság téri tévészékházat nem hagyták volna el, azt a tüntetők nem foglalják el – szögezte le az ítélőtábla.
Így festett Gergényi Péter a Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése előtt; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán, a Szabadság tér műveletirányító parancsnoka esetében az első fokú tanács megszüntette az eljárást, mivel az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétségét elkövette, de annak büntethetősége 2009-ben elévült. Ezzel szemben az ítélőtábla őt most bűncselekmény hiányában mentette föl, mivel meglátása szerint a műveletirányítónak nem állt módjában a Baranya megyei század védőfelszereléseinek (pajzsainak, sisakjainak) pótlása, márpedig a terhére rótt bűncselekményt csak szándékosan követhette volna el. Tehát nem Majorost terheli a felelősség azért, hogy sok rendőr a hiányos védőfelszerelés miatt súlyosan megsérült az ostromkor.
A többi vádlott ellen elévülés, vagy más, büntethetőséget kizáró ok miatt szüntette meg az eljárást a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa, helyben hagyva az elsőfokú ítéletet. A hétfői ítélethirdetésen a tizennégyből mindössze kilenc vádlott jelent meg.
„Tábornok úr” fizetni fog
Az ítélethirdetés után Gergényi Péter ügyvédje, Gulyás Gábor úgy nyilatkozott: tudomásul veszik a jogerős verdiktet, de annak tartalmával nem értenek egyet, ezért nem kizárt, hogy felülvizsgálattal fordulnak majd a Kúriához.
Mindenkit akkor lehet felelősségre vonni, ha elkövet valamilyen bűncselekményt. Tábornok úr semmilyen bűncselekményt nem követett el. De természetesen tábornok úr be fogja fizetni a pénzbüntetést
– fogalmazott az ügyvéd.
Gergényi tavaly novemberben a Fővárosi Ítélőtáblán; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Első fokon csak megrovást kapott Gergényi
Mint arról 2015. októberében a PestiSrácok.hu is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa első fokon a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette Gergényi Pétert és Mittó Gábort – előbbit elöljárói intézkedés elmulasztása, utóbbit parancs iránti engedetlenség miatt. Ráadásul tizenkét vádlott társuk – köztük Bene László volt országos főkapitány vagy Dobozi László, az egykori Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka – ellen megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lett volna, ám az kilenc év elteltével már elévült, így nem büntethető. A bíróság nem látta indokoltnak, hogy a jelentős hátrányt megállapítsa, márpedig a súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzathoz az kellett volna.
Tavaly novemberi vádbeszédében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az elsőfokú ítélet megváltoztatását és súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és többi vádlott-társa vonatkozásában. Csiha Gábor ügyész Bene László és Dobozi József esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott, a többi vádlottra pedig felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.
Bene, Gergényi és Dobozi még a Fővárosi Törvényszéken; Fotó: Index/Bődey János
Csekély büntetést kértek
A vádak alapjában véve nem a vétlen civileket ért 2006 őszi durva támadásokról szólnak, hanem intézkedések és jelentések elmulasztásáról, a fegyelmi rend megsértéséről. Az ügyészség képviselője már az elsőfokú eljárásban azt hangsúlyozta: elévülés miatt, illetve hatáskör hiányában sem vizsgálhatták a rendőri bántalmazásokat. A vádhatóság már az elsőfokú eljárásban is felfüggesztett börtönbüntetést kért a 14 vádlott többségére, ráadásul előzetes mentesítést indítványozott, ami azt jelenti: mentesülnek a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alól, nem lesz priuszuk.
Az elsőrendű vádlott, Bene László terhére kétrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztását rótta az ügyészség. Egyrészt mert nem kezdeményezett eljárást a jogsértést elkövető beosztottjaival, például a másodrendű vádlottal, Gergényi Péterrel szemben. Másrészt mert hagyta, hogy a Rebisz alakulatai azonosítószám nélkül oszlassanak 2006. október 23-án. Ráadásul az események után azt is eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka, Dobozi József harmadrendű vádlott nem rendelt el vizsgálatot, és senkit nem vont felelősségre. Egyébként Bene a 2006-os eseményeket vizsgáló parlamenti albizottság előtt azzal magyarázta a fegyelmi elmaradását, hogy Gergényi nagy politikai támogatást kapott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől.
Gyurcsánynak, Niedermüllernek és Vadainak már első fokon is volt oka az örömre; Fotó: mno.hu
Gergényi ellen elöljárói intézkedés elmulasztása volt a vád, amiért eltűrte, hogy a köztévé székházának ostromakor „teljes káosz” alakuljon ki a rendőri vezetésben, és vádlott-társa, az általa az épület védelmére utasított Mittó Gábor negyedrendű vádlott ne teljesítse kötelezettségét. A vádirat külön kiemeli, hogy a tévéostrom éjszakáján egyetlen magas rangú Rebisz-vezető sem volt a harcállásponton, például Dobozi otthon barkácsolt. A Rebisz parancsnokát azzal vádolták, hogy késve rendelt el riadót az ostromkor, illetve eltűrte, hogy beosztottai ne viseljenek azonosítót. Védője a perben azzal érvelt: évtizedes gyakorlat volt a rendőrségnél, hogy nem viseltek azonosítót, és a szám amúgy sem volt jól kivehető…
Az ügyészség azt állította: Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után a rendőrségnek kötelessége lett volna föloszlatni a Kossuth téri tüntetést, ehelyett tévesen választási gyűlésnek minősítette azt. A Budapestre rendelt Baranya megyei csapatszolgálati század védőfelszerelése hiányos volt, ám az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója nem intézkedett a pótlásáról, emiatt a tévéostromkor sok rendőr súlyosan megsérült.
Hajmeresztő rendőri vallomások
A hatodrendű vádlottat Bácsik Sándornak hívják. Őt 2015-ben egy másik – szintén 2006. őszi – büntetőügyben hamis tanúzásért jogerősen elítélte, pénzbírsággal sújtotta a bíróság. A Rebisz kötelékében Bácsik és beosztottai hajtották végre 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcai tömegoszlatást, amelyről a Kúria 2012-ben kimondta: törvénytelen volt. Az oszlatás idején többeket bántalmaztak, például Papp Lajos szívsebészt. A megindult bírósági eljárásokban Bácsik tanúként azt állította: a tömeg „rángatta a kordont”, ám egy 2010 után előkerült rendőrségi felvétel ezt cáfolta.
A katonai büntetőpernek több alacsonyabb beosztású rendőri vezető is vádlottja, akik nem akadályozták meg járókelők, tüntetők bántalmazását, majd az eseteket nem jelentették feletteseiknek. Az elsőfokú eljárásban a kihallgatott rendőrök a „bajtársi összezárás” okán próbálták „elhomályosítani a tényállást”, és vagy nem akartak, vagy nem tudtak visszaemlékezni az esetekre. Volt olyan egyenruhás, aki azt állította, a bántalmazott férfi magának okozott sérüléseket.
Gyurcsány a rend pártján
Minden bizonnyal lehettek, voltak itt tévedések és hibák, de egészen biztos vagyok benne, hogy nem bűnösök azok, akik ma a bíróság előtt állnak
– nyilatkozta a büntetőper legelső tárgyalására érkező Gyurcsány Ferenc, akit a per előtt és után is leköptek. Közölte: „minden tisztességes demokratának” az a dolga, hogy kimutassa, az alkotmányosság és a rend vagy az ezeket földúlók oldalán áll-e. „Én az előbbi oldalon állok” – tette hozzá. Gyurcsányt az elsőfokú eljárásban tanúként hallgatták ki, és kiállt a vádlottak ártatlansága mellett.
Úgy tűnik, itt Gyurcsány Ferenc valamit nem ért; Fotó: Index/Bődey János
A volt miniszterelnök 2006. őszi személyes felelőssége több szempontból is felvethető – és nem csak az egész eseménysort kirobbantó őszödi beszéde miatt, vagy azért, mert a botrány ellenére nem mondott le. Bár a rendőrségi törvény szerint a kormány a mindenkori tárcavezetőn keresztül irányítja a rendőrséget, a tévéostromkor Gyurcsány megkerülte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és közvetlenül utasította Szabadfi Árpád volt országos rendőrfőkapitány-helyettest az épület megvédésére. Furcsa módon a tévéostrom után nem az eseményeket irányító Gyurcsány, hanem az általa megkerült Petrétei ajánlotta fel a lemondását. Kondorosi Ferenc, a rendészeti tárca akkori államtitkára tanúként azt mondta: Gergényi nyugdíjazása ügyében is a minisztert megkerülve járt el Gyurcsány. Bár Bene és Petrétei is tudomásul vette Gergényi 2006. végi nyugdíjba vonulási szándékát, Gyurcsány rábeszélte a tőle nagy politikai támogatást kapó „vasprefektust” a maradásra.
Egyébként a 2006. őszét vizsgáló parlamenti albizottság 2010-ben született jelentésében kimondta: az események első számú politikai felelőse Gyurcsány Ferenc, az állam pedig nemcsak akadályozta, hanem bizonyos intézkedéseivel (például azonosítók mellőzése) lehetetlenné tette a jogsértések elkövetőinek megtalálását.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS