
Eddigi történetünket tekintve rekordösszegű kártérítést rótt ki a PestiSrácok.hu-ra a Fővárosi Törvényszék sokat kritizált bírája, Bérczes Renáta a Majtényi László maoista, szélsőbaloldali múltját és állambiztonsági aktáit taglaló cikksorozatunk miatt. A nem jogerős, elképesztő indokolással ellátott döntés szerint 4,8 millió forintot és a perköltséget kell megfizetnünk a baloldal 2017-es államfőjelöltjének, a magyarországi Soros-hálózat egyik vezéralakjának, azaz Majtényi Lászlónak és feleségének, mert Mező Gábor A hálózat című rovatában olyan következtetéseket vont le a kommunista titkosszolgálat irataiból, amiket nem kellett volna. Ugyanez a bíró – számos vitatott ítélete mellett – egy ízben megállapította, hogy Majtényi harcostársának, a „fütyülős” Juhász Péternek joga van Rogán Antalt bűnözőnek nevezni, akkor is, ha ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. Nekünk tehát következtetnünk sem szabad, a liberálisok ellenben kedvükre hazudozhatnak is.
A bírónő indokolása szerint a rovat szerzője, Mező Gábor „hozzáköltött” a megismert állambiztonsági és belügyi iratokhoz. A perben Majtényiék mindent bevetettek, ismert történészek írtak számukra kedvező háttéranyagokat – köztük természetesen a jól ismert Ungváry Krisztián –, amelyekben próbálták hitelteleníteni, szétszedni a megjelent cikkeket. A „hozzáköltéses” indokolás önmagában érdekes, hiszen bár a Hálózat rovat cikkei állambiztonsági iratokon és egyéb dokumentumokon, például régi újságcikkeken alapulnak, természetesen nem ettől unikálisak, hanem az összefüggések, az esetleges hálózati kapcsolatok, a kommunista-posztkommunista rendszer sokszor szinte láthatatlan szövedékének bemutatása miatt. Tehát a „hozzáköltés”, helyesen a következtetések levonása a sorozat lényege.
A leginkább kifogásolt cikk sem önmagában volt fontos, hanem a sorozat részeként, amely bemutatta a hetvenes években az ELTE-n tanuló, baloldaliként, szélsőbaloldaliként induló, később zömmel liberálissá vált jogászcsoportot, akik aztán a rendszerváltoztatás meghatározó politikusai és szakemberei lettek. Magára Majtényi Lászlóra is azért „került sor”, mert az állambiztonsági jelentések tágabb értelemben ahhoz a maoista, szélsőbaloldali csoporthoz sorolták, amely leginkább Demszky Gábor révén ismert.
Maoista, lukácsista, újbaloldali?
Majtényi László több pontot kifogásolt, de elsősorban azért perelt, mert szerinte a cikk őt szélsőbaloldaliként tüntette fel.
Mint cikkeinkből emlékezetes, a belügy a hetvenes években azért figyelt fel a maoisták csoportjára, mert egyre agresszívabban, balról támadták a Kádár-rezsimet: Szamuely Tibort éltették és az ’56-os szabadságharcosokkal, illetve a polgári ellenzékkel szemben sokkal keményebb megtorlást követeltek. Megjegyzendő: a legtöbben kirúgással, áthelyezéssel megúszták az eljárást, hiszen a kis szélsőbalos lázadók egytől egyig kommunista családból származtak. Eközben a diktatúra valódi, antikommunista ellenfelei lebukásuk esetén súlyos börtönbüntetésre, elmegyógyintézeti kényszerkezelésre és a családjuk teljes ellehetetlenítésére számíthattak a hetvenes–nyolcvanas években.
A bírósági meghallgatáson Majtényi külön leszögezte, hogy nem volt maoista vagy szélsőbaloldali, mert ő „ifjú-marxistákat” olvasott – amit sem ügyvédünk, ifj. Balsai István, sem a tanúként meghallgatott kutató-újságíró sem tudott értelmezni.
Álláspontunk szerint ráadásul senki nem nevezte őt „semminek”, egyszerűen idéztük azt az állambiztonsági jelentést, amely ehhez a csoporthoz sorolta. De magát a védekezést is nehezen tudjuk antikommunista szemmel analizálni: nehéz meglátni a különbséget egy „ifjú-marxista”, egy „lukácsista” vagy éppen egy „maoista” között. A hetvenes években maga a kommunista állambiztonság sem lehetett biztos az apró különbségekben, hiszen a cikkben idézett jelentésben ezt írták Báron György filmesztétáról:
Szélsőséges, anarchista nézeteket hangoztat. Barátai: Kőbányai János és Majtényi László, II. éves hallgatók, vele azonos politikai koncepciót képviselnek. Majtényi a márc. 21-i tüntetésről tudott, azzal egyetértett, Kőbányai Jánost viszont a helyszinen igazoltatta a rendőrség.
Vöröskokárdával a proletárdiktatúrára emlékezve
A maoisták (vagy nevezzük mostantól ifjú marxistáknak őket?) 1972. március 21-i tüntetése volt az a vöröskokárdás megemlékezés, amelyet Demszky Gáborék nem véletlenül időzítettek a proletár-diktatúra megszületésének a napjára (cikkünk itt).
Majtényi Lászlóékat az is zavarta, hogy a cikkben bemutattuk a családi hátterét – ez azért is volt fontos, mert Demszkyék esetében az állambiztonság a saját iratuk szerint óvatosságra intett a befolyásos vagy annak vélt apák és anyák miatt. Azt is megírtuk, hogy Majtényi László édesanyja az állambiztonságnak, illetve az ÁVH-nak dolgozott. Majtényiék ezt is kifogásolták. Ezzel kapcsolatban idéznénk a két ellentétes álláspontot.
„Derzsi Magdolna soha nem volt az államvédelem főhadnagya” – írták Majtényiék. Azt állították a személyiségi jogi perünk során:
Gépíróként, alkalmasint pedig takarítóként dolgozott, később polgári alkalmazottként a Rendőrtiszti Főiskolán taníthatott filozófiát. Nyugdíjazásának napján, mintegy jutalomból, a kedvezőbb nyugdíjszámítás érdekében nevezték ki a főiskolán főhadnaggyá.
Majtényiék szerint édesanyja főhadnagyozásával megsértettük a felperesek kegyeleti jogát, amit a bíróság el is fogadott, ezért is jár a 4,8 millós kártérítés.
Pedig a mama tényleg főhadnagy volt
Szerzőnk a bíróságnak megfogalmazott védekezésében megjegyezte:
Derzsi Magdolna állambiztonsági múltját a hölgy nyilvántartó kartonja [2.8.1. BM. Központi Fogyaték 8550.] alapján írtam meg. Egészen pontosan így fogalmaztam a cikk törzsanyagában: »ebben az irategyüttesben szerepel »Derzsi Magdolna (Uj Gézáné, Majtényi Jánosné)« főhadnagy«. A bevezetőben ez szerepel: »Majtényi László, akinek anyja az ÁVH, majd a BM hadnagya volt, titkos ügykezelő, idősebb korában pedig marxizmus-leninizmust oktatott a BM-ben. Majtényi nevelőapja a Honvédelmi Minisztérium kinevezett polgári alkalmazottja volt, apja pedig rendőrtiszt.«
A Majtényi-házaspár védekezését mindvégig csodálattal vegyes odaadással hallgató bírónőt hiába hagyta hidegen, de attól még tény: Derzsi Magdolna a hivatalos BM-jellemzése szerint is ÁVH-s volt. És önéletrajza szerint is (2.8.1. BM. Központi Fogyaték 8550., 23.):
Először a GRÜa, majd az ÁVH állományába kerültem, ahonnan alkalmazotti származásom miatt 1951. szeptemberében elbocsátottak.

Kép az ÁVH-ról. Átadják az ÁVH csapatzászlóját (1949), szónokol a zászlóanya Farkas Mihályné (született Käthe Rüdiger), mellette balra Farkas Mihály, mögötte szemüveggel Zöld Sándor, félig takarva Donáth Ferenc. Jobbra a virágcsokor mögött Péter Gábor. Forrás: Fortepan.hu
Leszerelték és visszatért
Derzsi egy másik önéletrajzában ezt írta:
1947. szeptembertől a BM-ben teljesitettem szolgálatot, 1951. szeptemberig, amikor elbocsátottak. 1957 februárban jöttem vissza a BM-be. Közben az Országos Széchenyi Könyvtár személyzeti osztályán dolgoztam. Tehát 1947-51, 1957-től folyamatosan teljesitek BM szolgálatot. [2.8.1. BM. Központi Fogyaték 8550., 22. o.]
Személyzeti lapjára ezt írta erről az időszakról (ő töltötte ki):
1948-51 gépíró, Államvédelmi Hatóság helyszinelők, majd vizsgálat [Vizsgálati Osztály – MG]. 1951-ben leszereltek, majd 1957-ben vettek vissza a BM kötelékébe.
Erre írták Majtényiék, hogy „gépíró”, illetve „takarítónő” volt, illetve később „filozófiát” tanított…
Juhász Péter simán bűnözőzhetett – az belefért
Nem érdektelen, hogy az ügyben egy olyan bíró döntött, akitől – sajnos – nem igazán várhattunk másfajta ítéletet. Az igazság az, hogy ezzel – bár nem ilyen arcpirítóan szélsőséges módon –, de még számolnunk is kellett. Bérczes Renáta ugyanis arról is ismert, hogy a Majtényi Lászlóhoz hasonlóan szintén ismert „ellenzéki” „politikus”, Juhász Péter is igen elégedett lehetett egy ítéletével. Pár éve az akkori Együtt alelnöke, Juhász Péter lebűnözőzte Rogán Antalt. A miniszter ezért személyiségi jog megsértése miatt indított ellene pert, de első fokon el is vesztette a Fővárosi Törvényszéken.
Bérczes Renáta bírónő volt az, aki szerint „Juhász kijelentései nem voltak öncélúak, nem a személyiség lejáratására irányult, hanem a Rogán által vezetett V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát bírálta, megengedhető, nem jogsértő módon”. Bérces Renáta azt mondta, a bíróság ítéletének üzenete, hogy „a szabad véleménynyilvánítás érdekében a politikusi személyiségjogokat kell korlátozni”.
Elképesztő: Bérczes bírónő a Majtényihez hasonlóan a Soros-hálózatnak dolgozó Juhász Péternek simán elnézte egy jobboldali miniszter lebűnözőzését és semmiféle bizonyítékot nem követelt az állítás alátámasztására. Eközben a jelek szerint, ha a hálózatot éri sérelem, Bérczes Renátánál nemhogy véleményt, de még következtetéseket sem lehet levonni egy közszereplőről, vagy annak ÁVH-s felmenőiről. (Mint ismert, Juhász Péter a Soros Alapítvány által pénzelt Együtt és Milla szervezetek vezetője volt, míg Majtényi László a Soros-hálózat egyik kulcsintézete, az Eötvös Intézet elnökeként a magyar politika aktív formálója.)
Kiadónk természetesen fellebbez az elsőfokú ítélet ellen.
Andromeda
2022-04-28 at 23:14
Gratulálok a PSnek, és sok sikert kívánok. Nem mellesleg ez is bizonyítja, hogy a maoista-kummminista-nyilas maffiabanda ténylegesen a sajtószabadság eltiproja.
Subidubidu
2022-04-28 at 14:09
Ez a feladata az új kormánynak kiiktatni az ilyen elfogult a bíráskodáshoz vajmi keveset értő alkalmatlan bírókat. Nehéz lesz Brüsszel és a hazai hazaáruló csahosai visítani fognak. De ez már tegnap késő lenne.
Étel
2022-04-26 at 19:17
Azért azt is tudni kellene, hogy az AVH-nal mi volt a helyszínelői munkakör? Ő ment ki mondjuk a lakásokba megkeresni a bunjeleket, amiket előzőleg a kollégája elhelyezett a fiókokba, vagy a könyvekbe? Aztán jött a vizsgálati AVH-s ami egy magasabb beosztás kellett legyen? Az mit vizsgált?
Én nem tudom, ki tudja?
Szabad a gazda!
Ezek szerint
2022-04-26 at 11:48
Ezek a következményei a Zétényi-Takacs féle törvényjavaslat elkaszalasanak:
1. Van aki megpróbálja mégis felfedni apró és fáradságos munkával, mit is akart a javaslat elérni, legyen világos, hogy ki kicsoda a nagy átöltözésben.
2. Kiváló kereseti lehetőség az öltöztetőknek egy ilyen. Egyik helyen a sveifolas nem stimmel, másik helyen a zsebek nem akkorák, de akarmekkorak is, a 4,8 férjen bele.
3. Legfőképpen pedig tanulja meg a tényfeltáró, ha hagyták veszni a Zétényi- Takácsot, akkor dobják már utána az igazság kereséset is.
Rézmüves Gusztáv
2022-04-25 at 17:25
1-Én azt hallottam, hogy a bírói kart a kormányon lévőkön kívül az ellenzékből is delegálnak.
—————————————————————————-
2-Aztán azt is halottam, hogy egy személyt megilleti az ártatlanság vélelme ezért hivatalos bírósági végzésben kel annak bűnözői tevékenységét meghatározni és a megfelelő törvényi rendelkezéseket kiutalni a cselekmény büntetésének céljával.
3-Én halgattam rendőrségi alkalmazottól jogott de az nyugalmazott ezredes nő volt.
Nem gondolom, hogy marxista filozófiát egy rendőr fő hadnagynak tilos volt tanítania.
A korabeli( elit ifjúság számára.)
4-Ebben az országban nem létezet az MSZMP ifjúsági tagozatán KISZ kívül más elnevezés .
Abban az időszakban a fiatal bolsevikok meghatározására, amelyről itt szó van szerintem.
Nick Rivers
2022-04-25 at 07:10
A választók azért is adtak ismét 2/3-ot mert van még feladat. A poszkommunista rendszer megkövesedet darabjait is fel kell számolni, nyugdíjazni kell.
marcon
2022-04-24 at 16:15
Már korábban is azon a véleményen voltam, hogy miután a bírói függetlenség vélelmének erősítését egyes bírók láthatóan már csak a polgároktól várják el, saját maguktól nem, el kell jönnie annak az időnek, amikor igenis nevükön vannak nevezve azok a bírók, akik az igazságszolgáltatás függetlenségére csak álcaként tekintenek.
Örülök, hogy eljött ez az idő…
Ezek
2022-04-23 at 21:36
Maoista, Lukácsista, bolsevik, baloldali, szélsőbaloldali, szocialista, ifjú marxista, leninista, fasiszta, náci, liberális, ultraliberalis, trockista szavak azért vannak hasznalva újabban, hogy a mezei polgár csak szédelegjen, ne is értse, míg a belpesti jogászfilozófusok úgy játszhassanak rajtuk, mint Paganini a hegedűjen.
Az én időmben csak egy szó volt rá, amit mindenki értett, Kodály felesége is ezt használta, mikor azt mondta halkan egy ünnepségen:
Vigyázz Zoltán, mit mondasz,
ezek itt mind kommunisták.
Most száz szót is használnak ezek, de száz szónak is egy a vége :
Vigyázz Zoltán……
gács
2022-04-23 at 15:33
Sajnos nem példátlan bírósági disznóság.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-04-23 at 10:56
Mhajthényi elvthársnak luxus jövedelem alapból jár vagy a magas erkölcsisége, vagy a szépsége okán. Ha köztársasági elnökként nem lehet magas jövedelme, akkor kártérítésből. Ki van ez találva, mi meg nézünk ki a fejünkből, hogy mi van.
Öreg Rája
2022-04-23 at 06:46
Nekem kicsit furcsa, hogy fos emberek pert nyernek az ellen, aki le meri írni, hogy szar szaguk van…
Csala
2022-04-22 at 19:10
Rizsa! Nem lehet valaki csak úgy hipp-hopp főhadnagy . 1999 áprilisában ez elsők között voltam NATO tiszt. Előtte tartalékos hadnagy voltam , így századosi rangban léptem be, mert csak kettőt lehet ugrani. A beosztásom szerint legalább őrnagyi rang járt volna. Azóta leszereltem.
X etel
2022-04-22 at 16:14
A jobb értés miatt nem nagyságrendileg, de ugyanannyi (4.8) a bírság mint a Csehet gyanúsíto ügyé.
Amit Anonymuson eddig nem tudtak leverni, most megpróbálják a PS-en.
Az üzenet: így járnak azok, akik beleártják magunkat a gengszter váltás sötét ügyeibe.
Antónia
2022-04-22 at 14:52
A baloldali moslékot báncsák megint?
Vagy lehet, hogy mégis egyenlő mércével mérnek?
Ezek szerint
2022-04-22 at 13:24
A hírhedett történelmi és kiterjedt Apró és Antall klánok sógorai és komái uralta országban valóban veszélyes dolog a családi hátteret firtatni.
Nemhiába pont a választás utánra tették az ítélet közzétételét, mert ugye arról volt éppen szó, hogy lehet majd ítélet nélkül Apró, egyszerű többséggel is rámutatni, hogy őtet is, meg őtet is börtönbe, otet akasztani, aztán plató, a földönfutó maradék már földöntúli örömöt érezhet, áldhatja a szerencséjét.