Két nívós díjat is kapott Paks az elmúlt hetekben, de az országos médiafigyelem mégsem emiatt irányul a városra, pedig a “családbarát”, “kamaszbarát” és “klímabarát” önkormányzat munkája példaértékűnek mondható az elért sikerek alapján. Persze ezekről inkább nem tesznek még említést sem, pedig mindezt komoly munkával, a városvezetés a helyiekkel együtt valósította meg. Persze ez nyilván nem olyan pikáns csemege, mint például az, hogy Dobrev Klára tervei között szerepel, hogy leállítaná a Paksi Atomerőmű működését, ha a Gyurcsány-párt kerülne hatalomra… Paks ad otthont ugyanis az ország nemzetstratégiailag kiemelten fontos beruházásának, a Paks II. projektnek is, amit árgus szemekkel figyel az ellenzék. Szabó Péter 2017 óta Paks polgármestere, konkrét tervekkel és határozott célokkal rendelkezik Paks jövőjével kapcsolatban, a vezető kormánypárttól pedig az előzetes egyeztetések alapján ismét bizalmat kap, hogy folytathassa a megkezdett munkát. Vele beszélgettünk.
Paks nyerte el a Holnap városa-díjat, valamint az idei Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen is az előkelő első helyezést zsebelhette be a harmincezer lakos alatti városok kategóriájában. Az elismerés értékes szakmai visszajelzés az elmúlt évek munkájáról, hiszen Paks ilyen nagy sikert több mint húsz évvel ezelőtt ért el. Mindezt hogyan sikerült megvalósítaniuk?
A “Holnap városa” védjegymárkát két évig használhatja Paks, miután a City Program részeként meghirdetett pályázaton a legkomplexebb, a fenntartható városért kategória nyertese lett. A bíráló bizottság azt vizsgálta, hogy a városvezetés miként integrálja a különböző típusú erőforrásokat – természeti tőke, társadalmi erőforrások, emberi és szellemi tőke, műszaki erőforrás, infrastruktúra, kulturális és sport értékek – a jobb, magasabb életminőségű jövőért.
Szabó Péter polgármester portálunknak úgy fogalmazott: az, hogy Pakson működik az atomerőmű, igazodási pontot ad ahhoz, hogy a városfejlesztésnek milyen alapokon kell állnia. Ezért valósultak meg innovatív és környezetbarát beruházások, mint például az elektromos közösségi közlekedés kialakítása, a kerékpárutak kiépítése, faültetések, újabb zöldövezetek kialakítása az intézményekben – ezek fűtésére megújuló energiát is használnak és okosmérőket szereltek fel, a parkokban robotfűnyírók dolgoznak, a gyerekek örömére pedig intelligens játszótereket is építettek, de felújították a Duna-part egy részét is. Mindezt néhány év alatt, és a sor korántsem teljes…
Miért függ össze a Paksi Atomerőmű és a Paks II. projekt a városvezetéssel?
Talán nem meglepő, de a világon mindenhol, ahol atomerőművet építenek, vagy ahol üzemel, elválaszthatatlan egymástól az atomerőmű és a befogadó város. Így van ez itt, Pakson is. Amikor az első négy blokkot építették, én még kisgyermek voltam, de már akkor megtapasztaltam azt, milyen sokat tud adni egy beruházás a városnak. Az pedig különösen gyümölcsöző kapcsolatot jelent, amikor a beruházó – jelen esetben Magyarország kormánya – és a városvezetés jó viszonyban van. De az is példaértékűnek mondható, hogy a működtető Paks I. vezetése, a jelenlegi beruházó, Paks II. menedzsmentje és a városvezetés összhangban van egymással, szimbiózisban működik. Én azt gondolom, ez a legfontosabb, hiszen áldást jelent mindannyiunk számára, ha jól tudunk együtt gondolkodni stratégiai kérdésekben és nyitottak vagyunk egymás felé. Az is nyilvánvaló, hogy a Paksi Atomerőmű már most nagyon sokban hozzájárul ahhoz, hogy városfejlesztési célokat tudunk megvalósítani, hiszen komoly iparűzési- és építményadó-bevételt jelent számunkra.
Az atomerőműben dolgozók nagy része a városban él. Mit gondol, mennyire fontos és mérvadó a paksiak támogatása számukra?
Ők is fontosnak tartják azt, hogy nyilván nemcsak az atomerőművet kell megépíteni, hanem a várost is, az infrastruktúrát is fejleszteni kell hozzá… A városfejlesztésre már régóta készülünk, rengeteg tervünk van, csak hogy néhányat említsek: a Fő utca, vagy éppen a kulturális központ felújítása, hiszen sok ember érkezik majd a városunkba a két új blokk üzemeltetésére. Számukra olyan feltételeket szeretnénk biztosítani, melyekkel az életkörülményeik is jobbá válhatnak, hogy kulturális programokon tudjanak részt venni és szép környezetben tölthessék el szabadidejüket. Ehhez azonban némi ráncfelvarrásra szorul a negyven évvel ezelőtt kialakított városkép, de érthető ez akár az egészségügyre, oktatásra, óvodáinkra, bölcsődéinkre… De itt is jól haladunk, nemrég adtunk át egy XXI. századi színvonalú bölcsődét, folyamatosan újítjuk fel óvodaudvarainkat. Az elmúlt 4–5 évben 12 milliárd forint kormánytámogatás érkezett Paksra, ebből tudtuk mindezt megvalósítani, nagyon komoly munkával.
Nos, akkor mégiscsak le lehetett hívni pályázati pénzeket, és Önök éltek is a lehetőséggel, ellentétben ugye a szivárványkoalíció által mantrázott gondolattal, hogy kivéreztették az önkormányzatokat és a kormány magára hagyta őket. Pakssal ellentétben sajnos több település nem élt ezeknek a forrásoknak a lehívásával.
Én azt gondolom, minden lehetőséget ki kell aknázni, csak így lehet előre haladni.
Látványos egyébként a fejlődés, legalábbis én azt tapasztaltam, hogy a városba érkezve virágos, tiszta utcák fogadják az ide érkezőket, és előttem éppen egy elektromos busz kanyarodott be, ami helyijáratnak tűnt. Azért ez elég trendi, dinamikus, XXI. századi városképet rajzol ki számomra.
Örülök, hogy így látja, mindez az elmúlt öt–hat év kemény munkájának eredménye. Nagyon fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, ahogyan az atomerőmű is. Az elektromos busz alapvetően környezetbarát energiaforrás vagy technológia, és mi is nemcsak azt szeretnénk, hogy az atomvárosról ismerjenek minket, hogy az atomerőmű van itt, hanem hogy zöld város is vagyunk, és több lábon állunk. A tömegközlekedést elektromos buszokkal valósítjuk meg több mint két éve, zéró szén-dioxid-kibocsátással. Okos fejlesztéseink is vannak, egyébként ezek energiamegtakarítást célzó fejlesztések elsősorban.
Ez is nagyon tetszett, igen.
Kiemelt figyelmet fordítunk a biztonságra, az okos zebrák pedig felhívják az autósok figyelmét arra, hogy gyalogátkelőhelyhez érkeznek, tényleg nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk az okosfejlesztésekkel kapcsolatban, és még rengeteg tervünk van, így például okos buszmegállókat szeretnénk kialakítani. Pályázunk több TOP-fejlesztésre is, alapvetően a zöld átállást célozva meg. Terveink szerint 7,1 milliárd forintot tudunk lehívni majd a TOP+-os fenntartható városfejlesztésre.
Az elmondottak alapján már egyáltalán nem kérdéses, miért Paks nyerte el a Holnap városa-díjat, valamint az idei Virágos Magyarország környezetszépítő verseny első helyezését.
Az elismerés értékes szakmai visszajelzés az elmúlt évek munkájáról, hiszen Paks ilyen nagy sikert több mint húsz évvel ezelőtt ért el. Büszkék vagyunk rá, és szerintem fontos hangsúlyozni, hogy ezt az eredményt a paksiak együttműködése nélkül lehetetlen lett volna elérni.
A paksi körforgalom híressé vált arról, hogy minden évszakban csodálatos látványt nyújt. Azért az sem elhanyagolandó, hogy a közösségi médiában nem csupán a paksiak, de az átutazók is szeretettel tesznek közzé róla fotót.
Igen, ezek apróságnak tűnnek, de én nagyon fontosnak tartom, hiszen az életminőséget javítja, hogy amikor reggel az emberek elindulnak munkába, iskolába, ügyet intézni, nem mindegy, milyen környezet fogadja őket. Rengeteg pénzt költünk a parkok és a köztisztaság fenntartására. Tudja, tényleg büszkeséggel tölt el bennünket, hogy nagyon sok olyan visszajelzést kapunk azoktól, akik nálunk járnak, hogy Paks egy tiszta, rendezett, takaros város. Számunkra ez fontos.
Néztem a bűnügyi statisztikákat, Paks kiemelten biztonságos településnek számít. Ez minek köszönhető Ön szerint?
Nos, ez egy jó kérdés. Talán, mert ahol az emberek biztonságban érzik magukat, ott kevesebb a bűnelkövetők száma, nem tudom. De azt igen, hogy a mindenkori rendőrkapitány készíti el az éves beszámolót, és ő most is “a béke szigetének” nevezte Paksot. A közbiztonsággal sincs semmi probléma, azt gondolom, hogy jó irányban haladunk, tele vagyunk tervekkel, intézményeink felújításával, egy városi rendészet felállításán is gondolkodunk. A Paks II. beruházás nélkül a városfejlesztési terveink nem valósíthatók meg. Köszönet illeti Magyarország kormányát, hiszen nemcsak az atomerőműre koncentrál, hogy az épüljön meg és termelje az energiát, hanem azt is fontosnak tartja, hogy a térség fejlődjön, azon belül is Paks, hiszen mi vagyunk a befogadó város. Mi szenvedjük el a beruházás hátrányát és az előnyeit is.
Paks számos rangos nemzetközi és hazai versenynek ad otthont, a labdarúgástól a cselgáncson és ökölvíváson keresztül a kosárlabdán át a sakkig. Olimpiai-, világ-, Európa- és országos bajnokaink öregbítik a város és az egyesületek hírnevét, szereznek híveket és újabb rajongókat sportáguknak.
Igen, kimondható, hogy a város sportélete kiváló hagyományokkal rendelkezik, a paksiak életében mindig is meghatározó szerepet játszott a sport. Köszönhetően a város mindenkori vezetésének, illetve az itt letelepedett gazdasági egységeknek, kezdetektől fogva igyekeztek megteremteni a sportolás feltételeit, lehetőségeit. Paks egyike az ország azon 17 településének, mely a sportélet fejlesztése, a változatos és aktív sporttevékenységek biztosítása érdekében végzett kiemelkedő munkája eredményeként, Nemzeti Sportváros (1995) címet kapott. Az állami elismeréshez méltóan a város önkormányzata, az atomerőmű, de a vállalkozások és magánszemélyek is támogatják a sportéletet, az egészséges életmód és a mozgás iránti feltétlen elkötelezettséggel. A város lakói szeretik nézni a sportrendezvényeket, de mindemellett aktívan művelik is. A legkisebbektől a legidősebbekig, számos szakosztályban és szakcsoportban mozoghatnak, sportolhatnak a paksiak, akik a rendszeres testedzés hívei. A paksi cselgáncsosok híre messze földre elér, az itt zajló dzsúdóéletet világszínvonalon is good practice-ként, jó gyakorlatként emlegetik. A fiatalok oktatását az iskolai tanterv, míg az idősebbek világversenyekre történő felkészülését a tapasztalat mellett az ütőképes csapat garantálja. A paksiak mintegy 8 százaléka igazolt sportoló!
A városban sportcsarnok, tanuszoda, strand, télen műjégpálya, több szabadtéri sportpálya, műfüves pálya, teniszcsarnok, edzőterem várja a sportolni vágyókat, nem is beszélve a Duna kínálta lehetőségekről. Két jelentős egyesület működik, a Paksi Sportegyesület (PSE) hét szakosztállyal (labdarúgás, tenisz, ökölvívás, karate, ritmikus gimnasztika, tájfutás, szabadidősport), és az Atomerőmű Sportegyesület (ASE) hat szakosztállyal (dzsúdó, kajak-kenu, kosárlabda, labdarúgás, sakk, szabadidősport). Érdemes megemlíteni, hogy a szabadidő szakosztályon belül megalakult kilenc szakcsoport: asszonytorna, asztalitenisz, sí, természetjáró, öregfiúk labdarúgó, kosárlabda, teke, karate, vitorlás. Igen színes a választék.
A Paksi FC az őszi szezon bajnoka, a polgármester büszke az elért sportsikerekre
És épül egy elkerülő út is, ami a kerékpárosok számára is biztonságot nyújt, amit szintén a zöld stratégiához kapcsolódóan alakítanak ki. Mit gondol, mi a vonzó ebben a Duna-parti városban az Atomerőmű mellett?
Kimondható, hogy Paks atomvárosként ismert; elsősorban nyilván az atomerőműre kíváncsiak az emberek. Ha jól tudom, mintegy 30–40 ezer látogató érkezik éves szinten a látogatóközpontba, ahol egy atomenergetikai múzeum is található. Az elmúlt 5–6 évben nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ezek az emberek Paksra is kíváncsiak legyenek, ne csak az erőműre. Talán már szélesebb körben is ismert, hogy a borkultúra is nagyon fejlett nálunk, a Sárgödör téren a borosgazdák nagy figyelmet fordítanak arra, hogy színes programokat biztosítsanak, az egyik igen kedvelt ezek közül a borkóstoló. De a gyönyörű Duna-partunkra is büszkék vagyunk, ahol felújítottuk a Gesztenyesort. A fákra természetesen nagyon vigyáztunk, hiszen több mint 100 évesek. Nagyon fontosnak tartottam, hogy visszaadjuk a paksiaknak – lehetőségeinkhez mérten – a Duna-partot, ahol én is nagyon sok időt töltök a családommal, és ahol most már Pakshoz méltó körülmények között tudjuk eltölteni a szabadidőnket. A munkát megnehezítette ugyan a vasút és a 6-os út, amiről még a ’60-as években gondolták úgy, hogy a városon kívül, a Duna-part mellett épüljön, így mentesítve a paksiakat a forgalomtól. Számunkra is fontos szempont, hogy a Paks 2-es beruházás miatt ne a városon keresztül menjenek percenként a kamionok és a tehergépkocsik. Ehhez szükséges egy elkerülő út megépítése, ami állami beruházás segítségével valósulhat meg. Reményeim szerint, amire a komolyabb beruházás elindul, addigra az elkerülő út is kész lesz, és akkor a paksiak igazából nem fogják érezni azt a terhelést, amit egy ilyen monumentális beruházást igényel.
Ahhoz, hogy a megkezdett munkát folytatni tudja a jelenlegi városvezetés, a választók bizalmára van elsősorban szükség. Az elmúlt ciklusban sajnos számos példát láttunk arra, hogy egy ellenzéki vezetéssel miként lehet tönkretenni pillanatok alatt jól felépített városkonstrukciókat…
Ne menjünk messzire, a térségben elég Dunaújvárosra gondolni, de érdemes megemlíteni a fővárost, amit sikerült a csőd szélére sodorni, köszönhetően a dilettáns ellenzéki vezetésnek.
Itt viszont azt látom, hogy egy működő stratégiával gyakorlatilag változatlan dinamikával lehetne folytatni a munkát, amihez sok erőt és kitartást kívánok.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS