Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni a múlt évben az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. Az országot érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak. Az esetek 86 százaléka külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki kedden kiadott előzetes évösszefoglaló közleményében Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára.
Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ben 226 ügy érintette Magyarországot. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák. A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett. Nagyszámú esetet vizsgáltak a szakemberek fűszereket és gyógynövényeket (18), továbbá étrend-kiegészítőket, bébiételeket és tápszereket (18) érintően.
A mikrobiológiai szennyezettség volt a gond
A helyettes államtitkár kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14 százalékában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.
A RASFF 2022-ben is fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomonkövetésében, valamint a velük kapcsolatos intézkedésekben – hangsúlyozta Felkai Beáta. A Nébih termékvisszahívás adatbázisában publikált 61 visszahívásnak csaknem a fele a RASFF rendszeren érkezett információk hatására indult.
A legemlékezetesebb, illetve szakmai szempontból legérdekesebb esetek között a csokoládé termékekkel kapcsolatos problémákat, valamint a bogyós gyümölcsök okozta megbetegedéseket emelte ki a helyettes államtitkár.
Megbetegedések is voltak
Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki szalmonellát. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba – idézte fel az Agrárminisztérium közleménye.
Hat európai országban és az Egyesült Királyságban Hepatitis A vírussal szennyezett, fagyasztott bogyós gyümölcsök okoztak megbetegedéseket. A szigetországban például több mint 300 esetről számoltak be. A járvány felderítése egy magyarországi étterem vizsgálata alapján indult, ahol 16 megbetegedést jegyeztek fel. A szakemberek a fertőzés forrásaként a lengyel Ardo Fruitberry vegyes bogyós gyümölcséből készült hideg gyümölcslevest azonosították. A több mint 25 országban forgalmazott fagyasztott gyümölcskeveréket végül visszahívták a forgalomból – idézet egy másik példát az AM.
A Nébih a RASFF rendszer aktív tagjaként a jövőben is közreműködik a magyar és az uniós élelmiszerlánc-biztonság fenntartásáért – hangsúlyozta Felkai Beáta.
Forrás, fotó: MTI
bl
2023-01-24 at 22:24
+1
Az egyik nagy áruházlánc néhány éve úgy árulta hidegtálakat, melyek semmilyen módon nem voltak védve a vevőktől, mindenki elment mellette, mert a bejáratnál voltak, fölé hajoltál, nézegetted, szedtél belőle, és ráleheltél. A covid miatt (is) aztán ezt “a gyakorlatot” megszüntették, de akkor is: erre valaki kiadta az engedélyt…
bl
2023-01-24 at 15:45
Folytassuk a szabadságharcot a multik ellen.
2. rész: Mikrobiológia: Az egy mikrobiológiai nonszensz, hogy egy légtérben árulják a kutyaeledelt, a nyershúst és a salátát és egyéb zöld leveleket. Hogy eddig nem történt katasztrófa az főként a szerencsének köszönhető, előbb-utóbb lesz valami. Az is egy vicc, hogy a WC-k ajtaja legtöbbször egy rövid folyóval össze van kötve az éttermekkel, ami azt jelenti, hogy a WC-ből kijövő ember kihozza magával egy részét annak aminek a nagy részét otthagyta (hozza magával a levegővel). Amikor a takarító a WC csempéjét megtisztítja, mikrobiológiai szempontból annyi történik, hogy szétkeni rajta a szart, csak nem látszik (ez történik otthon is, amikor takarítol). Valamikor a zöldségpiacok nyitott térben működtek, a napsütés fertőtlenítette a padokat, a szél elfújta a kórokozókat, ma pedig még a nyitott eladótereket is körbezárják és letakarják ponyvával, minden terméket összekevernek mindennel, egymást fertőzik pollennel, kórokozóval, stb, a ponyva természetes élőhelye “sokminden porosnak”, amik aztán újra és újra visszaszállnak a megérkező új árura. A csemegepultokat meg nem is említem, a végtelen ideig szavatos végtelen számú terméket, amikből kéthavonta vesz egy-egy gyanútlan vásárló 10 dekát. Ennyi most így hirtelen.
ViAM
2023-01-24 at 11:14
Ha nem mikrobiológiai, akkor erkölcsi szennyezettség játszik közre, különösen a falusi boltokban. A pontosan kimért, másfél kilós csirkecomb például szabott áras. Ám az ifjú eladó, közölte, hogy le kell mérni(!) és 150 forintot rátett.