A BLM-szobor után hamarosan érkezik Ferencvárosba egy, a magyarságba és a Fradiba egyszerre belerúgó „modern műalkotás”
Baranyi Krisztina és társai ismét megvillantak Ferencvárosban. Az elképzelések (és a baloldali egyetértés) következményeként egy olyan „különleges” műalkotás kerül hamarosan a Ferenc térre, amely egyszerre rúg bele a Fradiba és a teljes magyarságba, közben utal a „fideszes oligarchákra”, illetve sértegeti a pápát is, emellett nem mellékesen hatalmi jelképeket is szimbolizál. Emlékeznek még a szivárványos szoborra Ferencvárosban? Na, ebben az esetben is arról van szó, hogy a totálisan alkalmatlan helyi baloldal szerint a felesleges szobor célja, hogy „párbeszédet kezdeményezzen a helyiekkel”, hiszen Baranyi Krisztináék szerint ennél fontosabb dolog jelenleg nincs is a kerületben, a valós problémákról pedig éppen párbeszédet nem akar folytatni az ellenzék.
A szoborkompozíció – a turult, illetve más totemállatokat „felhasználó hatalmi jelképekhez” hasonlóan – két pólusra, ragadozókra és prédákra osztja fel a világot, ugyanakkor a népszerű köztéri szimbólum szokatlan összefüggésrendszerbe való helyezése révén változatos értelmezésekre teremt lehetőséget
– olvasható a Ferencváros honlapján nyilvánosan elérhető jegyzőkönyvben, amely az úgynevezett Public Art pályázat részleteit tárgyalja, ami jelen pillanatban Baranyi Krisztináéknak (hasonlóan a korábbi gusztustalan szivárványos szoborhoz) az egyik legfontosabb projekt, hiszen a kerületben minden más rendben van. Ja, nem. Ez a pályázat egyébként dióhéjban arról szól, hogy rengeteg pénzt költenek „modern művészetre”, amiket majd a helyiek megcsodálhatnak, és amelyek – az örökzöld balos klisé szerint – párbeszédet indítanak majd el az emberek között. A pályázók ötleteiről a dokumentum szerint egy direkt erre felkért „szakmai zsűri” dönt.
Na, és ennek a Public Art pályázatnak az egyik fénypontja a fentebb már idézett Turul-G nevű alkotás, amely azt ábrázolja majd, ahogyan a mondabeli Turul elragad egy G-osztályú Mercedes terepjárót.
És hogy miért ragadja el? Hát mert csak. Gondolhatnánk, de erre is van magyarázat. Mert ezt az autót a leírás szerint
napjainkban leginkább az orosz maffiához és a világ gazdagjaihoz, valamint oligarcháihoz társítjuk. De van halvány szakrális vetülete is, hiszen János Pál pápa idejében a golyóálló pápamobil is ebből a típusból került kialakításra fehér színben.
És ez még nem minden:
A ragadozó madár totemállat szerű megjelenítésével ráadásul egyéb kerületi szobrászati tárgyakhoz és kapcsolódik vizuálisan. (Fradi sas)
– olvasható a mű hivatalos leírásában.
Ha esetleg nem lenne világos, itt arról van szó, hogy egyszerre rúg bele a műalkotás a Turulba, a Fradiba, a gazdagokba, az oroszokba, a pápába, a „fideszes oligarchákba”, szóval nagyon lázadó, modern és progresszív, éppen, ahogy a neokommunista baloldal szereti.
Természetesen megkérdeztük a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetőjét, hogy mit gondol műkedvelőként erről a nem mindennapi alkotásról. Gyurákovics Andrea elmondta: politikusoknak nem engedték, hogy beleszóljanak a pályázattal kapcsolatos döntésbe, arra hivatkozva, hogy csak egy szakmai zsűri vehet részt a projektben, amit el lehetne fogadni tényként, csakhogy rejtélyes oknál fogva jelen lehetett az alpolgármester főmunkatársa. Mint megtudtuk, Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutyapárt társelnöke egyébként azt is közölte, hogy politikusokkal nem megy bele művészeti vitákba, vagyis azonnal lehülyézte a fideszes képviselőket, de sikerült egy olyat is mondania, hogy vannak olyan kerületi lakosok, akik nem értik a modern művészetet. Értik, ugye? Jó baloldali szokáshoz hűen a kerületben lakókat is azonnal hülyének nézte a helyi városvezetés.
Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy Sajó Ákos, a ferencvárosi önkormányzat fideszes képviselője egyébként ötvösművész is, aki többek között a New York kávéház és palota műemléki helyreállításán is dolgozott, de Baranyiék nyilván jobban tudják, így az ő véleményét sem kérték ki a műalkotások ügyében.
Gyurákovics Andrea mondhatni, jogosan tette fel azt a kérdést, hogy vajon ezek a művek milyen értéket képviselnek, amire annyi volt a válasz, hogy olvassa el a szakmai zsűri véleményét.
Elmondása szerint ezekkel az alkotásokkal Baranyiék a helyi közösségekkel való párbeszédet szeretnék segíteni, miközben egyébként a kerület romokban hever, erről viszont Baranyiék jól láthatóan nem akarnak beszélgetni senkivel, se újságírókkal, a helyiekkel meg pláne nem. Gyurákovics Andrea szerint az izraeli háború árnyékában elég bizarr dolog, hogy a Turul-G szobor egyik fő üzenete az, hogy az embereket „ragadozókra és prédákra” osztja, amik közül a kedves műkedvelő „választhat, hogy mi szeretne lenni”.
Mi itt, a szerkesztőségben persze simán el tudjuk képzelni, ahogy a szobor árnyékában két ferencvárosi lakos épp erről folytat eszmecserét, nem pedig arról, hogy sok a hajléktalan, komoly probléma a drog és néhány épület az összeomlás szélén áll a kerületben. Ja, nem. A végére csak egy kósza megjegyzés: pályázatonként 1,8 millió forintról van szó, ami nyilván az az összeg, ami a kormány kivéreztetése következtében kellett volna elfolynia... valójában ez egy kérdés, kedves Baranyi Krisztina.
