A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége kaphatja a legtöbb szavazatot Németországban az európai parlamenti (EP-) választáson egy szerdán ismertetett felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy a németországi választók legnagyobb része a tagállamok összetartásának megőrzését tekinti az Európai Unió (EU) első számú kihívásának.
A ZDF német országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU a szavazatok 33 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne az EP-választás, ami 2 százalékpontos csökkenés az előző, március elején készített felméréshez képest, és 2,3 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, 2014-es EP-választáson elért 35,3 százalékhoz viszonyítva. A második helyen a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) áll 18 százalékkal, ami ugyan megegyezik a március elején mért támogatottsággal, de csaknem 10 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest. Ugyancsak 18 százalékon állnak az ellenzéki Zöldek, támogatottságuk a hónap elejéhez képest nem nőtt, de a 2014-es 10,7 százalékhoz képest csaknem megduplázódott. A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll, 1 százalékponttal meghaladva az előző felmérésben mért szintet, és 2,9 százalékponttal a 2014-es 7,1 százalékot. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 7 százalékát szerezheti meg, ami azonos a március elején mért szinttel, és több, mint a duplája a 2014-ben elért 3,4 százaléknak. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) támogatottsága 6 százalékos, nem változott a hónap elejéhez képest, a 2014-es választáson szerzett 7,4 százalékhoz viszonyítva csökkent.
Az EP-választás iránt jóval nagyobb az érdeklődés, mint öt éve: a ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának új adatai szerint a német választók 41 százalékát erősen érdekli az EU-s parlamentáris testület tagjainak megválasztása, míg öt évvel ezelőtt csupán 23 százalék volt ez az arány. A választók legnagyobb csoportja, 49 százaléka szerint az első számú kihívás az EU összetartása. A leggyakrabban említett témák rangsorában a második helyen a menekültügy körüli problémák állnak, a német választók 26 százaléka szerint ez a legfontosabb kihívás. A harmadik a jólét megőrzése, ezt 12 százalék tartja a közösség előtt álló legnagyobb kihívásnak.
Németországban május 26-án rendezik meg az EP-választást. Németország 96 képviselőt küld a következő, 2019-2024-es ciklusban 705 fős parlamentbe.
Forrás/fotó: MTI
Rakovszky István
2019-03-29 at 11:54
nem sokat ér a felmérés, mert akik az AfD-re fognak szavazni félnek azt bevallani!
De ha időben megindul a migránstömeg, akkor kevesen fognak a nagykoalízió akármelyik tagjára szavazni‼
Naprózsa
2019-03-29 at 14:33
Igen, nagyon jó lenne, ha most megindulna törököktől a migránskaraván. Persze nem az 50 ezer bejelentkezett, csak afféle USA ellenes ezrek.
De tarthatunk attól, hogy visszafogják e hordát május végéig, mert egy ilyen invázió sok nyugati ingadozó szemét felnyitná és jobbra szavazna.
Rizikó
2019-03-29 at 11:23
Minèl hülyébbek annàl népszerübbek.
ómió
2019-03-29 at 09:36
Ütődött germánja! Addig nem nyugszik, amig teljesen el nem fürészelte az ágat maga alatt!
Naprózsa
2019-03-29 at 01:46
Hogyne izgulnának arra a gondolatra, hogy nem tarthatják egyben az uniót. Elvégre ha mi nem lennénk az unióban, nem tudnának zavartalanul fosztogatni. A németek sose fogják beismerni, de tudat alatt tudják, hogy Kelet-Közép Európa a legremekebb gyarmatuk. Ehhez képest a muszlimok MÉG nem látszanak problémának. Töretlenül bíznak abban, hogy wir schaffen das, úgyis ránk tudják tolni a migránsaikat, hogy mi barbárok egyszer úgyis beadjuk a derekunkat.
Ha viszont beszavazzák a merkeli pártokat, azok – most már látszik -, átállnak a balosokhoz, mert a muszlimoktól félnek, minket látnak gyengébbnek és ezért minket akarnak mindenáron megrendszabályozni, hogy eltartsuk nyugatot.
Itt már nem annyira migránsimportőr és muszlimellenes a törésvonal, hanem a keleti gyarmataik és nyugati gyarmattartók között folyik a harc.
Ha májusban nem lesz – és e témában erősen szkeptikus vagyok – földrengésszerű migránsellenes térnyerés, mindenképpen ki kell lépnünk, mert pokollá fogják tenni a brüsszeli képviselőink életét olyan Kelet-Európa ellenes össztüzet irányítanak ránk.(mutatta ezt az ENSZ szavazás, a mostani undorító, álságos “Afrikafóbia elleni szavazás”, és a Fidesz elleni műsor.
Lépjünk ki mi egységesen V4-ek! Csináljunk egy ellen-Brüsszelt!
Legyen Kelet-Európa és a Balkán országainak új parlamentje, és mint ilyen erős érdekképviseleti szerv lépjünk fel egységes tárgyalópartnerként Brüsszellel és Strasbourggal szemben!
Hol van az előírva, hogy Európában minket örökké megalázhatnak, jogállamilag vizsgálhatnak olyanok, akiknél már nyoma sincs a jogállamnak?
Miért kellene tovább gyarmatnak lennünk? A balkániakkal és a normalitásba visszatért Ukrajnával, Fehéroroszországgal együtt mind népességileg, mind szorgalomban vagyunk olyan erősek mint a nyugat-európaiak, akiket már a muszlimok és Sorosék dróton rángatnak, s rohannak a polgárháborújukba.
Bokor Géza
2019-03-29 at 01:59
….szép volt….:), de ellent kell mondanom.
Amennyiben az említett államok hajlandóak lennének együttesen, velünk együtt kilépni, akkor már sokkal jobb opció az unión belüli összefogás, ellenpólus kialakítása. Egyelőre csak a lengyelek elkötelezettek megfelelően.
Amúgy meg a nemzetállamok lebontása a cél, ehhez a migráció csak az egyik, de talán leghatásosabb eszköz. Biztos lehetsz benne, hogy ha nem létezne a migrációs probléma, akkor is ugyanilyen támadások kereszttüzében állna minden nemzettudatos kormány, párt és közéleti szereplő.
Én
2019-03-28 at 19:45
Nyilván alulmérik az afd-t. Szerintem 13-14 % ot kapnak, ami persze még mindig nagyon kevés. A németek sajnos reménytelenek. Az olaszok és a keleti blokk talán tud egy kis ellensúlyt képezni majd.
Namond
2019-03-29 at 12:55
Kíváncsi vagyok a híres európai sajtószabadság engedi-e tudnia ezt a dániai hírt a németekkel:
Dániában 2016 óta törvénybe ütközik, ha valaki egy konfliktusövezetben terrorszervezethez csatlakozik és ott részt vesz a harcokban. A skandináv országban ezen a címen tizenhárom embert már el is ítéltek, közülük kilencet megfosztottak a dán állampolgárságuktól, majd kiutasították őket az országból. A másik három személy csak dán állampolgársággal rendelkezett. Az új szabályozás értelmében a kettős állampolgároktól ezentúl egyszerű közigazgatási rendelettel el lehet majd venni a dán állampolgárságot.
A dán kormány csütörtökön jelentette be, hogy nem kapják meg a dán állampolgárságot a dániai dzsihadisták külföldön született gyermekei. A hivatalos tájékoztatás szerint az eddigi szabályozással ellentétben ezentúl nem illeti meg automatikusan a dán állampolgárság azokat, akik olyan területen születtek, ahova csak illegálisan lehet belépni, illetve ahol törvénytelen tartózkodni.
POROSZLAI RÓBERT
2019-03-28 at 19:31
majd akkor esnek arcra, ha mégsem ők kapják a legtöbb szavazatot…