Pesti Srácok

A fejlődés útjára állítaná Diósdot az egykori műsorvezető – A Mi kérdezünk vendége: Dizseri András (VIDEÓ!)

A Pest vármegyei Diósdon mintha tíz éve megállt volna az idő, legalábbis, ami a fejlesztéseket illeti. Egyedül a házak száma szaporodik gombamódon, a környék viszont nem szolgálja ki az ide költözők igényeit. Ezen kíván változtatni a Pro Civitate – A Városért Egyesület, amelynek polgármesterjelöltje Dizseri András, akinek arca és hangja nem véletlenül ismerős, Dizseri ugyanis amellett, hogy tősgyökeres diósdi, lokálpatrióta, több országos televíziónál és rádiónál is dolgozott már műsorvezetőként és szerkesztőként is. Csapatával – akik között van diósdi bölcsődevezető, iskolaigazgató, kulturális rendezvényszervező és pályázatíró is, de egy korábbi profi labdarúgó, Vidnyánszky Ádám is, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója – elsősorban a város túlzsúfoltságát szeretnék megállítani azzal, hogy elrendelnék a zöldfelületek beépítési tilalmát, a közterületeket fejlesztenék, út- és járdaépítéseket hajtanának végre. Nem véletlen, hogy programjukat a neves botanikusról, Magyar Gyuláról nevezték el, akinek munkássága inspirálja őket Diósd zöldítésében. A Mi kérdezünk vendégeként Dizseri Andrástól megtudtuk, hogy milyen további elképzeléseik vannak városukkal kapcsolatban, melyek a jelenlegi problémák, hogyan alakult meg a csapatuk, és tudnak-e majd a kormánnyal együttműködni abban, hogy Diósdon ne csak átmenő autósforgalom legyen, hanem az itt élők igényei is megvalósulhassanak.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.