A Genfi Egyezmény értelmében jogosan kerültek ukrán hadifoglyok Magyarországra
Az Orosz Ortodox Egyház tegnap este közleményben jelentette be, hogy az Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló katonák közül néhányat Magyarországra szállítottak. A közlemény szerint a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját juttatták Magyarországra. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a Genfi Egyezmény értelmében harmadik országba lehet szállítani hadifoglyot "megőrzésre".
Az atv.hu megtudta, hogy a program koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is, tehát az akció egyházi keretek közt zajlott le. Az esettel kapcsolatban Semjén Zsolt nyilatkozott röviden az ATV-nek, és azt mondta: az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt az, hogy ezeket az embereket Magyarországra szállították.
Az Index az üggyel kapcsolatban megkérdezte Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, aki a Genfi Egyezményre hivatkozott. Az 1949-ben aláírt harmadik Genfi Egyezmény 12. cikke lehetővé teszi, hogy úgymond "megőrzésre átszállítsanak" hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt. Esetünkben – magyarázza a nemzetközi jogász – Magyarország és az akkori Szovjetunió aláírta. Abban az időben ugyan Ukrajna még nem létezett önálló államként, de a Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött ukrán állam jogutódként viselkedik, és a korábban aláírt nemzetközi szerződésekben vállaltakat magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja. Lattmann ugyanakkor hangsúlyozta:
a hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogvatartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.
Más szakértők a Genfi Konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával járult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól, viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogvatartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a Genfi Konvencióban foglaltak alapján.
Nem tisztázott az egyházak szerepe
Az eddig napvilágra került értesülések szerint egyházi keretek között zajlott tehát az akció. Megkeresésünkre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csak az alábbi szűkszavú közleményt adta ki:
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kapott felkérést, hogy emberek életének megmentésében vegyen részt. A szervezet, mint az elmúlt három évtizedben is minden alkalommal, amikor lehetősége nyílt rá, eleget tett küldetéséből adódó feladatának. A ránk bízott emberek védelme érdekében jelenleg nem áll módunkban több információt közzétenni.
Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
