A globális csiphiány nyertese Kína – Autógyárak zárnak be

A világban súlyos csiphiány lépett fel, mert a pandémia miatt megnőtt mindenféle otthon használatos kütyü iránti igény. De ma már az új autók is keréken guruló számítógépek, és ennek az iparágnak már nem jut elég csip. Ezért a nagy autógyártók, a Toyota, a Volkswagen, a Ford vagy a Fiat a termelés korlátozására, illetve egyes üzemek leállítására kényszerül. És kinek jó a csiphiánnyal együtt járó áremelkedés? Hát természetesen ki másnak, mint Kínának.

A koronavírus miatt szerte a világon megnőtt az olyan termékek iránti kereslet, amelyek szükségesek az otthoni munkához, illetve a szabadidő eltöltéséhez. A laptopok és mobiltelefonok iránti igény Amerikában és Európában sohasem látott szintet ért el. Ehhez járul még az, hogy Kínában újra nőnek az autóeladások – például a Volkswagen alig tud lépést tartani az igényekkel.

Már az autók is keréken guruló számítógépek

Ma már az autóipar is egyre több csipet és más mikroelektronikai alkatrészt használ fel. Az új gépkocsikba ma már gyakorlatilag egy komplett számítógépet építenek be. A csipek egyre fontosabbak a szoftverek által vezérelt autók számára és az autógyárak az új modelljeikbe egyre több mikroelektronikát építenek be. Ma már minden autó gyártásához elengedhetetlenek a csipek, és ez vonatkozik mind a benzinüzemű, mind az elektromos autókra. A modern autók guruló számítógépekké váltak, rengeteg szilícium szükséges az információs és szórakoztató rendszertől a kameráig, a radarig és minden máshoz.

A csiphiány kialakulása azzal kezdődött, hogy a nagy számítógépipari cégek hatalmas gyártókapacitásokat kötöttek le. Például az Apple évekre előre megvásárolta egy sor ázsiai gyár termelését, és kész volt a korábbinál magasabb árat fizetni. A csipgyárak hátrébb sorolták a vevői listákon az autógyárakat, mivel közel sem tettek bőkezű ajánlatokat, ezért a világ két legnagyobb autógyártója, a Volkswagen és a Toyota mára eljutott odáig, hogy kénytelen korlátozni, vagy akár néhány üzemében teljesen leállítani a termelést. A hiányt csak fokozza, hogy az új autóipari kütyük egyre több csipet igényelnek. De például az 5G-képes telefonok 40 százalékkal több csipet igényelnek, mint a 4G-s készülékek. Vagyis a kereslet csak nő, míg a termelés ezzel nem tud lépést tartani.

Magyarországon is akadozik a termelés

A félvezetők hiánya immár a magyar autó- és motorgyártásban is okoz fennakadásokat. A kecskeméti Mercedes-gyár napokra leáll majd, míg Győrben az Audi a motorgyártásnál csökkentett termelést, az autógyártásban pedig egyműszakos munkarendet vezet be. Az esztergomi Suzuki-gyár termelésére egyelőre hírek szerint nincs hatással a csiphiány.

Kína dönti el, ki kap csipet

A piaci helyzet tehát adott. Egyre több és több csipre van kereslet, és aki a csipeket gyártja, az dönti el, hogy ki kap. Gondolható, hogy azon senki se lepődik meg, hogy a legnagyobb csipgyártó Kína. Sőt, tulajdonképpen monopolhelyzete van a világpiacon. A legnagyobb exportőr Hongkong, amely városállam ugyan, de Kína része. A második legnagyobb gyártó maga Kína, és harmadik Tajvan – ez a kis szigetország is ezer szállal kötődik a szárazföldi Kínához. Ennek a három országnak a részesedése meghaladja a globális piac 60 százalékát. Vagyis Kína szerepe meghatározó a csipgyártásban és így ők befolyásolják az ettől függő iparágakat, így az autógyártást is.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba