Kedden is hozta a formáját az ellenzék az Országgyűlésben. A gyurcsányisták már a parlamentben is nyíltan fenyegetőztek, a futóbajnok Gurmai Zita most a nemzeti büszkeséget erősítő hirdetéstől rettegett, a Jobbik pedig a cigányok szavazataira hajtó felszólalást tett. Orbán Balázs arra is rávilágított, hogy az ellenzék az intellektuális perverziótól sem riad vissza. Az alapjövedelem bevezetéséről, az EU-s források felhasználásáról, az ingyenes Covid-tesztekről, az Alapjogokért Központ egyik hirdetéséről, a nemzetiségek helyzetéről és vagyonkezelő alapítványokról is beszéltek a képviselők ma az Országgyűlésben.
Tordai Bence (Párbeszéd) az alapjövedelem azonnali bevezetését követelte.
Az alapjövedelem olyan vízió, amely nem megosztja, hanem összeköti a társadalmat, bevezetésével tízből hét ember magasabb jövedelmet vihetne haza
– hangoztatta.
Munkahelyteremtés helyett alapjövedelmet osztogatna az ellenzék. Fotó: MTI
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: keresni kell a módját, hogyan emelkedjen tovább a magyar jövedelemszint, de az alapjövedelem nem jelent megoldást, mert annak lényege, hogy az emberek úgy kapnak pénzt, hogy nem végeznek munkát.
Az alapjövedelem egy „jó nagy fejesugrás a múltba”, amikor munka helyett segélyt adtak az embereknek
– jelentette ki, felvetve azt is, vajon milyen adóemelésekből fedezné a Párbeszéd az alapjövedelem forrását. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban Finnországban kipróbálták az alapjövedelmet, de „nem jött be a kísérlet”, milliárdokat költöttek el, azonban nem javult a foglalkoztatás.
Finnországban sem vált be az alapjövedelem Dömötör Csaba szerint. Fotó: MTI
Schmuck Erzsébet (LMP) azt követelte a kormánytól, hogy még az őszi ülésszak alatt nyújtsa be az Országgyűlésnek azt a részletes tervet, hogy Magyarország hogyan akarja felhasználni a következő hét évben az Európai Uniótól érkező 18 ezer milliárd forintot. Szerinte emellett a kabinetnek még ősszel pótköltségvetést is be kellene terjesztenie a Parlament elé, mert a 2020-as és a 2021-es büdzsé is tarthatatlan. Hangsúlyozta: a következő hét évben érkező EU-s forrásokat nem szabad elpazarolnia a kormánynak, azokat nem luxuskiadásokra és a „fideszes holdudvar gazdagítására” kell elkölteni.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: Magyarország mindent elért, amit akart az EU-s forrásokról való uniós tárgyalások során, miközben a baloldal mindent megtett azért, hogy befeketítse Magyarországot az EU és a világ előtt.
Önök a magyar emberek ellen dolgoztak itthon és Brüsszelben is, nem a magyar családok érdekeit nézik, hanem saját kicsinyes politikai céljaik alá rendelnek alá mindent
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint az ellenzék akkor lenne elégedett, ha Magyarország kevesebb pénzt kapna. Hangsúlyozta: Magyarország eddig is jól használta fel az uniós forrásokat, és a jövőben is olyan fejlesztésekre költ, amelyekre a magyar családoknak, a magyar embereknek szükségük van.
Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy az ellenzék népszavazást kezdeményez az ingyenes Covid-tesztekről. Hozzátette: szégyen és a gyalázat, hogy ilyen módon kell kikényszeríteni a kormánytól az ingyenes teszteket, holott az egészségügyi törvény is kimondja, hogy járvány idején a járványügyi szűréseket az állampolgároknak ingyen kell biztosítani.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: a WHO kimutatása szerint Magyarországon a tesztelés az igazolt fertőzöttek arányához viszonyítva magasabb, mint az európai átlag, vagyis széleskörűbb, mint például Portugáliában vagy Szerbiában. Rámutatott: a WHO magyar irodavezetője szerint elég koronavírus-tesztet végez el Magyarország. Álhírnek nevezte, hogy a tesztek többségéért fizetni kell.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a tesztek elsöprő többsége ingyenes
– mondta. Kiemelte: Magyarországon egymillió lakosra 70 elhunyt jut, míg a képviselő által hivatkozott Németországban 113, Hollandiában pedig 363.
Gurmai Zita (MSZP) szerint az Alapjogokért Központ „nyílt háborús uszítást” tartalmazó hirdetést tett közzé, amelyben szuronyos katonák rohamozása látható, azzal a szöveggel, hogy „Igazság, erő, felemelkedés. Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét”. Gurmai felszólította a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a háborús retorikát.
Mi büszkék vagyunk Szent Istvánra, Szent Lászlóra, a törökök ellen küzdőkre, a kurucokra, a reformkori nagyokra, az első világháborúban harcolókra és mindazokra, akik bármelyik évszázadban a Magyarország szabadságát és függetlenségét védték
– reagált Rétvári Bence, hozzátéve, hogy ez nem háborús retorika, hanem nemzeti büszkeség. Hangsúlyozta: ezek a hősök példaképek, Gurmai Zita pedig őket támadja, és azokat, akik bemutatják ezt.
Az önök internacionalista kommunizmusa csak rombolt ebben az országban, ezek a magyar hősök viszont naggyá tudták tenni Magyarországot
– mondta.
A nemzetiségek helyzetéről is tárgyaltak kedden a parlamentben. A jobbikos Ander Balázs a cigányságról beszélt az Országgyűlésben, mint olyan speciális nemzetiségről, amelynek a problémái megoldásra várnak. A roma nemzetiségi szószóló erre reagált.
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a jobbikos Ander Balázs felszólalására reagálva azt mondta: a képviselő „simogatóan beszélt a cigányságról”, de volt idő, amikor a Jobbik gyűlöletet keltett, masírozott a Magyar Gárdával. Úgy vélte: közelednek a választások, ezért a Jobbik most szeretne cigány szavazatokat is szerezni, de – mint mondta – biztos abban, hogy nem fognak kapni, mert a magyar cigányság nem felejti el, mit tett a Jobbik korábban. Arra kérte ezért a Jobbikot, hogy amikor a cigányságról beszél, ne felejtse el, mit követett el a cigányság ellen a Magyar Gárdával, a masírozással, a gyűlöletkeltéssel. Hangsúlyozta: mára a magyar cigányság túlnyomó többsége, 90 százaléka munkából él, most már kiszámítható a jövőjük, a jelenlegi kormánynak köszönhetően. Köszönetet mondott a kormánynak azért is, mert komolyan veszi a nemzetiségek jogait. Felhívta a figyelmet arra: a kormány sokféle ösztöndíjprogrammal segíti a fiatal tanulókat, hogy elérhessék álmaikat, középiskolába, felsőoktatásba kerülhessenek.
Az ellenzék bírálata mellett folytatta az Országgyűlés kedden a vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját.
A fenyegető stílusban felszólaló Arató Gergely szerint újabb közvagyont lapátolnának ki az állami rendszerből. A Millenárisnál fontosnak nevezte, hogy megvalósult egy barnamezős beruházás, de a törvényjavaslat szerinte nem erről és nem is a Millenáris tevékenységéről szól. Az alig mérhető népszerűséggel rendelkező törpepárt, az LMP szerint is állami vagyonelemek alapítványokba kiszervezéséről van szó. Keresztes Lóránt a Miniszterelnökség államtitkárától arra várt választ, hogy mi lesz a sorsa egy pécsi Király utcai épületnek, miért nem kaphatja meg azt például a Pécsi Tudományegyetem. Keresztes László Lóránt (LMP) kritizálta a Belgrád–Budapest vasúti projektet; szerinte 175 ezer munkahelyet lehetne megteremteni abból az összegből, amit erre fordítanak.
A civil szervezetek, így a vagyonkezelő alapítványok is függetlenek Orbán Balázs szerint. Fotó: MTI
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette: a 2010 utáni kormány nem vádolható az állami vagyon elherdálásával.
A vagyonkezelői alapítvány valóban egy új jogintézmény Magyarországon, számos országban azonban régóta létezik ilyen. A normális, jó értelemben vett piacgazdaság felé tett lépés, hogy már nálunk is van ilyen
– tette hozzá. Azzal egyetértett, hogy a civil szervezetek, így a vagyonkezelő alapítványok is függetlenek. Vagyonjuttatásra éppen azért van szükség, mert ha anyagilag nem függetlenek, akkor az szerinte nem valódi függetlenség. A pécsi egykori tiszti kaszinó épületével kapcsolatban kijelentette: az ottani Mathias Corvinus Collegiumot a pécsi egyetemisták fogják használni. Hozzátette: az alapítvány célja az épület rekonstrukciója és működtetése oktatási intézményként. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szűkmarkúsággal vádolta a kormányt és bírálta a banki különadót.
A fideszes Zsigmond Barna Pál azt mondta, hogy Arató Gergely (DK) “álljon le egy kicsit”, mert ők nem félnek és nem rettegnek.
Fejezze be, hogy fenyegeti a kormányoldalt!
– szólított fel, visszautasította az a hangnemet, amit mutatott, és megjegyezte: valószínű ez az új stratégiájuk. Kitért arra is: Magyarországon több tízezer civil szervezet működik, és mindig ugyanaz a 10-20 szervezet rohan Strasbourgba panaszkodni a diktatúrára Magyarországon, és hogy, hogy nem, ezeket a Soros-féle hálózat finanszírozza. Nacsa Lőrinc (KDNP) szintén felháborítónak nevezte Arató Gergely hangnemét, és félelmetesnek tartotta, hogy a Magyarországon működő tisztességes civil szervezetekbe rúgott bele. Visszautasította, hogy ha bárki pénzt kap a működésére a magyar kormánytól, az rögtön janicsárképző vagy kormányközeli szervezet lenne.
Orbán Balázs államtitkár zárszavában kitért arra, hogy egy általános oktatáspolitikai kritika is elhangzott. Hangsúlyozta: jelen pillanatban oktatásra 2240 milliárd forint áll rendelkezésre, ami majdnem 800 milliárddal több, mint 2010-ben és 90 milliárddal több, mint tavaly. Megjegyezte: kissé másként látszik a valóság, mint ahogy bizonyos baloldali politikusok azt láttatni kívánják. Arról, hogy 10-14 éves gyermekek, akik tehetséggondozási programra jelentkeznek, ideológiai, pártpolitikai kiképzést kapnának, azt mondta: ez olyan mértékű intellektuális perverzió, amit még Gyurcsány Ferenc és pártja esetében sem lehet elfogadni.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS