A pofátlanság esszenciális szintje, amikor valakit reflektorok kereszttüzében, a széles nyilvánosság előtt buktatnak le, miközben valami csalafintaságot csinál, majd amikor konszolidáltabb körülmények között érdeklődnek a delikvensnél, hogy mit miért tesz, akkor nemes egyszerűséggel letagad mindent. Nos, a Soros-szervezetek hazai lerakata és a kollaboránsaik pontosan így tettek, amikor a Mandiner kérdéseire válaszolva úgy tettek, mintha az utóbbi napokban a jobboldali sajtó nem rántotta volna le a leplet a hálózati munkájukról, amivel Magyarországot szervezetten, aljas politikai érdekek szolgálatában feketítik be a nemzetközi nyilvánosság előtt.
Ha valaki esetleg lemaradt volna, ezúttal Gyuri bácsi embereit húzták csőbe, ugyanis a kis liberálfasiszta keretlegények örömmel locsogtak arról, miként járatják le a magyar származású spekuláns markából kitartott szervezetek csápjaiként hazánkat és a magyar kormányt nemzetközi porondon. Nos, ennek fényében a Mandiner úgy döntött, rákérdez az érintetteknél, hogy is áll a helyzet ezzel a transzparens, átlátható működéssel meg miegymással. Persze ne lepődjünk meg: érdemi válasz nuku, terelés ezerrel, de úgy, hogy közben a hülyének nézés csúcsát mutatják be a kis Soros-huszárok.
A lap felidézi, hogy az egyik Skype-interjú főszereplője Kálmán Mátyás újságíró, aki korábban a 24.hu és az Index munkatársaként is dolgozott, több ízben írt külföldi tudósításokat. Kálmán a megjelent felvételeken arról beszélt:
A legtöbb NGO kezében tartja a külföldi újságírók irányítását, manipulálják, akár megvesztegetik a sajtó munkatársait.
Megfogalmazása szerint: „ha mindenben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog”. Az újságíró kitért arra is, hogy saját bőrén tapasztalta brüsszeli és strasbourgi útjai során, miként próbálják meg befolyásolni tudósításainak tartalmát. Arra a kérdésre, hogy valóban látott-e olyan szervezeteket, amelyek függő helyzetbe hozták, illetve korlátozták a külföldi újságírókat, Kálmán Mátyás hozzátette: meglátása szerint a legtöbb NGO ezt teszi. Konkrét példaként egyébként az Amnesty Internationalt említette.
A videóban elhangzottak alapján a Mandiner több NGO-t is megkeresett. Arról érdeklődtek, milyen tapasztalataik vannak az elmondottak tekintetében. Szerették volna megtudni azt is, az adott szervezetek munkatársainak milyen belső protokoll alapján kell eljárniuk, amikor külföldi újságírók keresik meg őket, információkat, összeköttetéseket kérve. Arra is kíváncsiak voltak, van-e bevett eljárásrendjük magyar kollégáikkal folytatott kommunikációjuk során, illetve rákérdeztek, kaptak-e utasítást a munkavégzésükkel kapcsolatosan más NGO-tól, akár a Nyílt Társadalom Alapítványtól.
A megkeresett szervezetek között volt a Magyar Helsinki Bizottság is. Az NGO részéről Kádár András Kristóf válaszolt a kérdésekre, meglehetősen tömören. Válasza elején jelezte, ragaszkodik hozzá, hogy közlését teljes terjedelmében idézze a lap, így az alábbiakban a válaszlevél tartalmi részét változtatás nélkül olvashatják:
Meglehetősen bizarr kérdéseire a válaszunk egyértelmű nem, hiszen mind a sajtó szabadságát, mind a saját függetlenségünket rendkívül fontosnak tartjuk. Ezért is biztosítunk például jogi képviseletet a Telex újságíróinak, akiket 2020 decemberében a rendőrség kordonnal akadályozott meg abban, hogy a Karmelita Kolostornál kormánytagokat kérdezzenek a kormány számára kényelmetlen témákról. Reméljük, az újságírók munkájának ilyen akadályozása is felkelti az érdeklődésüket, és szentelnek majd cikket ennek a témának is.
„Meglehetősen bizarr kérdéseik” közül tehát arra sem kaptak választ, milyen protokoll szerint járnak el a Helsinki Bizottság munkatársai, amikor külföldi, vagy akár hazai újságírók keresik meg őket és rajtuk keresztül próbálnak tájékozódni egy-egy kérdésben azt megelőzően, hogy akár jelentős nyugati sajtótermékek formálóiként hazánkról képet alakítanának ki. Így természetesen az sem derülhetett ki, ezek a folyamatok akár a szervezeten belül transzparens módon zajlanak-e, kizárva a Kálmán Mátyás által leírt manipuláció lehetőségeit. Arra sem kaptak választ, hogy Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa kért-e konkrét lépést ilyen ügyekben a Helsinkitől. Mindeközben az tudvalevő, hogy a széles nyilvánosságban Soros-blogként is emlegetett, a vállalkozóhoz közel álló 444.hu-n a Helsinki Bizottság Helsinki Figyelő címen saját blogot vezet, ahová hetente-kéthetente töltenek fel szakmai formára szabott magyarázó tartalmakat.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS