A magyarországi baloldal újra és újra bebizonyítja, hogy a jogállamiság valójában nem jelent nekik többet, mint egy lózungot, amit az Európai Bizottsággal egyetemben, politikai okokból számon kérnek a magyar kormányon.
Az elmúlt hónapokban több olyan nyilatkozatot láthattunk baloldali politikusoktól, jogászoktól és véleményvezérektől, amelyek arra engednek következtetni, hogy hatalomra kerülésük esetén a jogállamiságot sutba dobnák. Nem jelentene ugyanis nekik semmi mást, azon túl, hogy törekvéseikben akadályozhatja őket, ha nem lesz kétharmados többségük. Ily módon ugyanis nem tudnák megváltoztatni sem az Alaptörvényt, sem a sarkalatos jogszabályokat. Márpedig tudjuk, hogy szándékukban áll, onnan, hogy ők maguk adták ennek írásos bizonyítékát – írja a Tűzfalcsoport.
Az ellenzéki pártok 2013-as tárgyalásainak eredményeként született dokumentumokból az derült ki, hogy az „alkotmányos szerkezet kormányváltást követő haladéktalan korrekcióját” hajtanák végre, ha nyernének 2022-ben. Magyarul ez azt jelenti, hogy a demokratikusan megválasztott Országgyűlés kétharmados többsége által alkotott törvényeket és az Alaptörvényt akár jogellenesen is megváltoztatnák. Mindeközben a Soros által támogatott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) aggódik a jogállamiság helyzetéért Magyarországon. A dolog pikantériája, hogy igazgatójuk, Fleck Zoltán szájából hangzott el:
nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.
Fleck végzettsége szerint jogász, és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanszékvezető egyetemi tanára. Az EKINT oldalán vendégszerzőként szerepelő Vörös Imre volt alkotmánybíró (1990–1998), aki 1992-től a CEU vendégprofesszora volt – igen, ilyen emberek döntöttek anno a magyar jogrendszert érintő legfontosabb elvi kérdésekben –, 2021 áprilisában a Klubrádióban (amely nem szűnt meg, csak átalakult interneten sugárzott rádióvá) arról értekezett: az új Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság szerepét, a parlamentnek kellene kimondania, mely törvények sértik az Alaptörvényt. Szerinte ezt úgy tehetnék meg, hogy nem törvényeket, hanem határozatokat hoznak. Szomorú látványt nyújt egy nagy karriert befutott jogász, akit sem a jogszabályi hierarchia, sem a hatalmi ágak szétválasztása nem érdekel már, annyira elvakultan gyűlöli a jelenlegi nemzeti kormányt.
Az országgyűlési képviselőknek az új törvényhozás alakuló ülésén esküt kell tenniük az Alaptörvényre, valamint arra, hogy Magyarország jogszabályait megtartják. Sőt, meg kell fogadniuk, hogy másokkal is megtartatják a jogszabályokat. Ez a képviselői eskü egy törvényi feltétel, amelynek hiányában érvényesen nem jöhet létre az országgyűlési képviselői státusz. Tehát, amennyiben a 2022-es választáson az ellenzék nyerne, csak úgy alakulhat meg közjogilag érvényes módon az új Országgyűlés, ha a megválasztott képviselők felesküdnek az Alaptörvényre és a jogszabályok betartására. Nyilvánvalóvá tették azonban, hogy ezeket a törvényeket akár jogellenes módon is meg akarják változtatni – annak ellenére, hogy a jogszabályok betartására és betartatására kell felesküdniük. Felmerül tehát a kérdés, hogy tehetnek-e érvényes esküt abban a tudatban, hogy a jogállamisággal ellentétes lépésekre készülnek? Az EKINT – akkor még Majtényi László vezetése alatt – 2018 májusában elemzést készített az ellenzéki képviselőknek az eskütételről. Megállapítják többek között, hogy illiberális államban morális dilemmát jelenthet a képviselőknek esküt tenniük az alkotmányos értékrendre.
Kétség kívül feszültséget okoz, hogy amíg az ellenzéki képviselők célja az alkotmányos demokrácia helyreállítása, addig az általuk leteendő eskü szövegében szerepel, hogy az eskütevő hűséget fogad az Alaptörvénynek, amely alapjául szolgál a jelenlegi nem demokratikus politikai rendszer működésének
– fogalmaznak az elemzésben. Mit javasoltak a képviselőknek, hogyan oldják fel ezt az „ellentmondást”?
Az esküt azzal teszi vállalhatóvá, hogy egyúttal kijelenti, azért dolgozik, hogy amint ennek politikai feltételei meglesznek, az Országgyűlés fogadja el hazánk végleges Alkotmányát, amely a jelenlegi Alaptörvény jogkorlátozó elemei és az ideologikus tartalmai helyébe a korszerű alkotmányosság elveit és szabályait helyezi
– 2019 decemberében ezt a tanácsot a DK képviselője, Sebián-Petrovszki László meg is fogadta. Esküje szövegét azzal egészítette ki:
Minden erőmmel azon leszek, hogy a Köztársaságot visszaállítsam, és új demokratikus alkotmányt adjunk a hazának.
Mi a tanulság? A Tűzfalcsoport szerint az, hogy nagyon oda kell figyelni arra, mit mond és javasol a baloldalnak az EKINT. Láthatólag ők azok, akik alkotmányjogi kérdésekben tanácsokkal látják el az ellenzéket, sőt, Vörös Imre és Fleck Zoltán vezetésével bujtogatóként is tevékenykednek. Márpedig Vörös hónapok óta turnézik a baloldali sajtóban azzal, hogy miként lehetne egyszerű többséggel is felülírni a kétharmados törvényeket.
Ha azt mondjuk, 2010 után önkényuralom épült ki, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy jogállami módon be kell-e tartanunk a nem jogállam törvényeit?
– teszi fel a kérdést a volt alkotmánybíró a Jelennek adott interjújában. Történelmi példaként az „újrakezdésre” az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlést hozza:
Egyébként van történelmi előképe a teljes újrakezdésnek, de az nem 1989, hanem 1944 decembere, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyes deklarációjában kinyilvánította, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa”. Ezen az alapon az Ideiglenes Nemzetgyűlés nagy fontosságú törvényeket alkotott, elindította a földosztást, megalapozta az általános választójogot. Valahogy el kellett indulni 1944 végén. 2022-ben is ez lehet a helyzet, kimondhatóvá válik, hogy mindeddig vártunk, az Alkotmánybíróság nem tett semmit, most viszont a nép döntött, így az országgyűlés saját kezébe veszi az alkotmányellenesség megállapítását.
Tehát Vörös arra az Ideiglenes Nemzetgyűlésre hivatkozik, amelyet Sztálin kívánságára hoztak létre, és amely Előkészítő Bizottságának megalakítását a december 12-én Moszkvából Debrecenbe érkező politikusok kezdeményezték. Mondhatnánk, hogy szerencsétlen a történelmi párhuzam, de sajnos az ellenzéki nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy nem véletlenül hozta fel a volt alkotmánybíró.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS