A kisebbségpolitika békepolitika - Vincze Lóránt az európai kisebbségeket összefogó aláírásgyűjtések jövőjéről (PS-Interjú)
Milyen kihívások elé néz a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés a hat hónapos meghosszabbítás alatt, illetve mikor vall színt végre a Minority Safepack kapcsán az Európai Bizottság? - többek között erről nyilatkozott portálunknak Vincze Loránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselője, aki szerint az autonómia-koncepciók, a kisebbségi kérdések rendezése az európai stabilitás alapja lehet. Kiemelte, két olyan aláírásgyűjtés is az Európai Unió közösségének látóterébe került, amelyeket végül összesen több, mint kétmillió aláíró támogat majd, ez hatalmas értéket jelent és nyomást az Európai Bizottságon, hogy az őshonos kisebbségek támogatásának ügyét többé ne söpörhessék a szőnyeg alá. Mint hangsúlyozta, már a Minority Safepack gerincévé vált az őshonos kisebbségek összefogása az EU-n belül, megszületett az európai kisebbségi szolidaritás.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, az Európai Bizottság hat hónapos hosszabbítást hagyott jóvá a március 11-én folyamatban levő aláírásgyűjtésekre, amely természetesen érvényes a Székely Nemzeti Tanács által indított, a nemzeti régiókról szóló kezdeményezésre is. Ráadásul további három hónapos hosszabbításra is lehetőség nyílik, ha a tagállamok több, mint felében vagy az unió összlakossága legalább 35 százalékának otthont adó tagállamokban a határidő lejártakor is az aláírásgyűjtést nehezítő intézkedések lesznek érvényben. A Bizottság döntése kitért a magyar kisebbség számára szintén jelentős, 1,3 millió EU-s állampolgár által már aláírt Minority SafePack polgári kezdeményezés kérdésére is, amely kapcsán március 23-ára volt beütemezve a nyilvános meghallgatás az Európai Parlamentben, az EB-nek pedig július 10-ig kellett volna közzétennie álláspontját, a koronavírus-járvány azonban felülírta az uniós menetrendet. A hírek kapcsán Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője, a Minority Safepack kezdeményezést is felkaroló FUEN elnöke nyilatkozott portálunknak.
A kisebbségpolitika békepolitika
Vincze Lóránt elöljáróban kiemelte, a jó helyzetben élő nemzeti kisebbségek hozzájárulnak a társadalmi békéhez. Felidézte, Frank-Walter Steinmeier, Németország szövetségi elnöke, volt külügyminiszter úgy fogalmazott: „Minderheitenpolitik ist präventive Friedenspolitik“, vagyis a nemzetiségi politika, a kisebbségi politika valójában megelőző békepolitika. Európában egyértelműen vannak megoldatlan nemzetiségi kérdések, a térség stabilitásához ugyanakkor hozzájárul, ha nemzeti kisebbségek elégedettek helyzetükkel, ezáltal lojálisak a többségi nemzethez. Ezt csak úgy lehet fölépíteni, ha biztosítva vannak a kisebbségi jogok, fennáll a gazdasági és a társadalmi fejlődés bizonyossága.
Az autonómia tehát nem is cél, hanem a közösség fejlődésének, nagyobb léptékben az európai stabilitásnak az eszköze, ezért követeli az RMDSZ harminc éve a romániai magyarság autonómiáját
-fogalmazott a FUEN elnöke. Portálunk rákérdezett, hogyan viszonyul az őshonos kisebbségek ügye az egyre hangosabban megjelenő Európai Egyesült Államok ideájához, amelyben lényegében minden ország nemzeti kisebbsége lenne egy nagy európai országon, vagy nemzeten belül. Vincze Loránt szerint ez az Európa-vízió valójában éppen Európa szétverését jelentené. Úgy vélte, Európa mozaik-jellege, a sokszínű kulturális identitása, többnyelvűsége a lételemét jelenti, éppen ezért nem is érezi úgy, hogy a föderalistáknak állna a zászló. Hozzátette, egy föderális Európától, amelynek központja Brüsszel, Székelyföld távolabb lenne, mint most.
Idén még nem vall színt az Európai Bizottság kisebbség-ügyben
A Minority Safepack jövőjével kapcsolatban elmondta, ugyan márciusban lett volna a közmeghallgatása, ahol a kezdeményezők érvekkel támaszthatták volna alá javaslat-csomagjukat, a koronavírus-járvány miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Az Európai Bizottság legújabb rendelete szerint, amint lehetséges lesz járványügyi szempontból fizikai jelenléttel megszervezni Brüsszelben a konferenciát, erre sor kell kerüljön, azaz leghamarabb októberben.
A konferencia kapcsán a FUEN elnöke kitért arra, azt az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen szervezi. Lényegében az EP Kulturális Bizottsága, a LIBE-bizottság, valamint a Petíciós Bizottság felelős a lebonyolításért. A konferencia nyitott lesz, bárki részt vehet rajta, szót ellenben a kezdeményező bizottság és az EP-képviselők kaphatnak. Természetesen lesznek kérdések, szakértőket is bevonhatnak. Vincze Loránt szerint, az esemény egyfajta hangulatmérője lesz a politikai csoportok, egyes EP-képviselők hozzáállásának, amelyeket figyelembevéve az Európai Bizottságnak három hónapja lesz, hogy döntsön a jogalkotás elindtásáról, színt valljon Európa őshonos kisebbségeinek ügyében.
Az őshonos kisebbségek összeurópai szolidaritása
A Székely Nemzeti Tanács által indított, nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés hat hónapos meghosszabbítása kapcsán Vincze Loránt elmondta, véleménye szerint a kezdeményezők az elkövetkező hetekben fogják meghatározni, hogy mely országokra fognak koncentrálni, ahol az arányos aláírásszámot sikerrel össze lehet gyűjteni. Hozzátette, legalább négy ilyen országra van szükség, de ez a rendelkezésre álló idő alatt reálisan megvalósítható. Elmondta, annak idején a Minority Safepack kezdeményezéssel Horvátországban valamint Szlovéniában, a balti országokban, Spanyolországban, Olaszországban, Dániában is sikerrel jártak, utóbbi esetében a német kisebbség a többségi lakosság körében is eredménnyel gyűjtött aláírásokat.
Fölvetettük, az európai polgári kezdeményezések terén élen járnak a kisebbségi tematikájú aláírásgyűjtések. Vincze Loránt szerint két olyan kezdeményezésről beszélünk, amelyeket végül összesen több, mint kétmillió aláíró támogat majd, ez hatalmas értéket jelent és nyomást az Európai Bizottságon, hogy az őshonos kisebbségek támogatásának ügyét többé ne söpörhessék a szőnyeg alá. Mint hangsúlyozta, már a Minority Safepack gerincévé vált az őshonos kisebbségek összefogása az EU-n belül, megszületett az európai kisebbségi szolidaritás. Hozzátette, ez jelentős kihívás volt, hiszen egyes nyugat-európai kisebbségek elkényelmesedtek, de voltak olyanok is, amelyek féltek. Régióról-régióra eltérőek a kisebbségek igényei és azok az üzenetek, amelyekkel meg lehet őket szólítani.
Vezetőkép: MTI
