Pesti Srácok

A különleges rendőri egységek semmilyen instrukciót nem kaptak Trump testőreitől a merénylet napján

A különleges rendőri egységek semmilyen instrukciót nem kaptak Trump testőreitől a merénylet napján

A regnáló és volt elnökök védelmét ellátó Secret Service mellett egy különleges rendőri alakulatnak (SWAT) is biztosítania kellett volna Trump védelmét a merénylet napján. A pennsylvaniai SWAT-csapat tisztjei szerint azonban az elnök testőrsége semmiféle kapcsolatot nem tartottak velük, és közös eligazítást sem kaptak, ezzel kvázi szabodálták Donald Trump védelmét.

Az amerikai elnökök védelmét ellátó Secret Service mellett a pennsylvaniai SWAT-csapatot is kirendelték a július 13-i választási gyűlésre, ahol Donald Trumpot meglőtték – írja a Telex. A különleges rendőrségi egység tisztjei azt állítják, nem volt kommunikáció a Secret Service és a SWAT között. Miközben a terv az volt, hogy tartanak egy közös eligazítást akkor, ha már a Secret Service is a helyszínre ér.

– mondta az ABC News – nak Jason Woods, a pennsylvaniai SWAT vezető mesterlövésze.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A mesterlövész kifejtette, hogy együttműködésre számított, és arra, hogy a Trumpot védelmező ügynökök koordináljak majd a SWAT csapatot is. Woods szerint a két egység között az első információcsere már csak a merénylet után került sor, „de akkor már túl késő volt” – forgalmazott a mesterlövész.

A Secret Service szóvivője, Anthony Guglielmi nem reagált direkte Woods kijelentéseire. Csupán annyival kommentálta az elhangzottakat, hogy elkötelezettek abban, hogy megértsék, mi történt a Trump ellen elkövetett merénylet előtt, alatt és után azért, hogy ne fordulhasson elő ilyen, és hajlandók minden érintettel, többek között a kongresszussal, az FBI-jal is együtt dolgozni. A merénylet után a Secret Service igazgatója, Kimberly Cheatle lemondott.

– írta Cheatle levelében, amelyben azt is újra elismerte, hogy kudarcot vallottak július 13-án, és igazgatókén teljes felelősséget vállal.

Forrás: Telex/ABC NEWS; Fotó: MTI/EPA/DAVID MAXWELL

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.