A Kúriához fordul jogorvoslatért a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomravezetője, akinek segítsége nélkül a hatóságok talán soha nem azonosították volna a vérengzés valódi elkövetőit, az ezért járó díj miatt benyújtott keresetét azonban jogerősen is elutasították a bíróságok. A bíróságok szerint Szebenyi nem jogosult a díjnak még csak egy kisebb részére sem, miközben a hazai hatóságok szerint teljesen helyénvaló, hogy a magyar kriminalisztika legvéresebb támadásának hamis tanúja szándékosan vezette vakvágányra a nyomozást, kapott érte az államtól huszonötmillió forintot, és köszöni, jól van. Az amatőr hadtörténész ellen az ősszel végrehajtási eljárást is indítottak az illetékesek, amelyben nem túl elegánsan a perköltséget is tőle követelik. Amennyiben a Kúria sem hoz a nyomravezetői díj ügyében a Szebenyi számára a korábbiaktól kedvezőbb döntést, a férfi az ügyet a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra viszi, amely már számos alkalommal felülbírálta a magyar bíróságok által meghozott hasonló döntéseket.
Felülvizsgálati kérelmet nyújt be a napokban a Kúriára a móri vérengzés nyomravezetői díjának ügyében Szebenyi István, miután a korábbi eljárásokban kétszer is elutasították az erre vonatkozó keresetét – tudta meg a PestiSrácok.hu. A férfi volt az, aki megtalálta azokat a fegyvereket, ruhákat és egyéb eszközöket a Tatabánya melletti erdőben, amelyek segítségével a hatóságok be tudták azonosítani a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás valódi elkövetőit, sőt, arra is fényre derült, hogy a Móron történtek és a veszprémi postásgyilkosság között összefüggés van. A Vértes környékén fémkeresőző férfi 2006 őszén, több, mint négy évvel a vérengzés után találta meg a Tatabánya melletti erdőben azokat az elásott csomagokat, amelyekben a móri támadásnál használt fegyverek egy része és egyéb tárgyak voltak. Szebenyi többször kérte a rendőrséget, hogy menjenek ki a helyszínre, mert tisztában volt azzal, hogy nem világháborús relikviákra bukkant, de a nyomozók csak többszöri jelzésre jelentek meg a helyszínen. A fegyverszakértői vizsgálat kiderítette, hogy a megtalált pisztolyt használták a bankfiókban, és azzal lőttek agyon Veszprémben egy nyugdíjakat kézbesítő postást is, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentette, hogy a bűncselekmények között összefüggés van. Ekkor már a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte a móri vérengzés miatt tévesen elítélt Kaiser Ede; a hatóságok közben új nyomozást indítottak. Szebenyi István felfedezésének, illetve az újabb hatósági felhívások hírére jelentkezett egy taxisofőr, aki korábban elfuvarozta a Tatabánya melletti erdőbe Nagy Lászlót, aki elásta az említett csomagokat. A sofőr telefonjában még megvolt Nagy száma, amelynek segítségével, a cellainformációk felhasználásával a nyomozók megtalálták Nagy Lászlót és társát, Weiszdorn Róbertet. A két büntetlen előéletű – adataik nem szerepeltek a bűnügyi nyilvántartásokban – férfi talán soha nem került volna a képbe Szebenyi felfedezése nélkül, Kaiser pedig élete végéig a móri gyilkos stigmájával maradhatott volna a fegyházban.
Ajándék a hamis tanúnak
A veszprémi postásgyilkosság ügyében a rendőrség mellett a Magyar Posta, és az áldozat lakóhelye, Herend önkormányzata is nyomravezetői díjat tűzött ki, Szebenyi István ezért az összesen tízmillió forintos összeg feléért szállt perbe, követelését a fenti körülményekre alapozta. A bíróságok akkor neki adtak igazat, és meg is kapta az ötmillió forintot, az ítélet pedig kimondta, hogy segítsége nélkül a valódi elkövetőket nem sikerült volna azonosítani. Szebenyi István hasonló logikával adott be keresetet a móri ügyben a rendőrség által kitűzött huszonötmillió forintra, amelyet korábban a Kaiser Edét és Hajdú Lászlót hamisan vádoló Kiglics Attilának ítéltek meg, aki korábban Kaiserékkel együtt követett el fegyveres rablásokat. A számos sebből vérző tanúvallomás döntő szerepet játszott Kaiserék téves elítélésében; Nagy László és Weiszdorn Róbert elfogásával, majd utóbbi részletes, beismerő vallomásával bebizonyosodott, hogy Kiglics szándékosan hazudott, miközben a nyomravezetői díja mellett – újabb ajándékként – egy vádalkuval a saját ügyei miatt sem kellett felelnie. A magyar hatóságok azóta sem változtattak azon a véleményükön, hogy Kiglics kifizetése jogos és kívánatos volt, mert – magyarázatuk szerint – az egyébként valóban kemény, veszélyes gengszterekként ismert Kaiserék feldobásával újabb súlyos bűncselekményeket akadályozott meg. Ez igaz, csakhogy a móri ügy nyomravezetői díjának kiírása azóta sem változott, és az úgy fogalmaz, hogy az összeg annak jár, aki megnevezi vagy olyan mértékben beazonosítja az elkövetőket, hogy azzal a hatóságok képesek legyenek elfogni azokat. Szebenyi és a védett tanú, a taxisofőr szerepe ehhez lényegesen közelebb áll, mint a semmilyen hasznos információt nem közlő, a vizsgálatot szándékosan vakvágányra terelő Kiglicsé.
Strasbourgban érhet véget a nyomravezetői díj ügye
Szebenyi István a fenti körülmények ellenére első, majd másodfokon is elveszítette az állammal szemben indított pert a móri nyomravezetői díjért, annak költségét azonban az ősszel végrehajtási eljárásban kezdte el követelni tőle a bíróság. A férfi a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy nem tartja elegánsnak az eljárást; szerinte megtehették volna a döntéshozók, hogy ha már szinte semmilyen érvelését nem fogadták el, legalább a perköltségtől eltekinthettek volna. Szebenyi korábban nem tartotta értelmét annak, hogy követelésének ügyét továbbvigye a Kúriára, mert nem számított a korábbiaktól eltérő ítéletre. Az amatőr hadtörténész portálunknak úgy nyilatkozott, hogy egyebek mellett a végrehajtási eljárás ügye is arra ösztönözte, hogy a legfőbb bírói testülethez forduljon jogorvoslatért. Mint mondta, nem számít a korábbiaktól eltérő, számára kedvezőbb elbírálásra, a Kúria vélt elutasító döntése nyomán azonban lehetősége nyílna arra, hogy ügyét a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra vigye, amely már számos alkalommal felülbírálta a magyar bíróságok által meghozott hasonló döntéseket.
Fotó: Borsonline
Katalin
2019-01-11 at 08:57
Nagyon jó cikk!
Konfúzió:
Örülhet a megtaláló, ha nem lesz gyanúsított az ügyben.
Abban az időben a sajtóhiradásakból kiderülve nem folyt igazi nyomozás. Mindenkit meggyanúsítottak aki valaha is lőfegyverrel kapcsolatba került. Még a csecsemőt is ha az otthonába az apja fegyvert tartott.
Belső körök folyamatosan skandálták, hogy több van a Móri mészárlás mogött, mint ami kiderült.
Valószínű a valóság sosem fog kiderülni!
juhéjtrianondoncsu
2019-01-11 at 13:57
nem az a kérdés kik húzták meg a ravaszt (a kis halak) -hanem hogy ezzel a bankrablásnak álcázott mészárlással KIK és MIRŐL akarták a figyelmet elterelni-nagyonis volt miről-és gyurcsányéknak ki volt adva bármi áron tereljék el a figyelmet(tartok tőle hogy nem az országon belül kellene-kellett volna keresni)
Nahát
2019-01-12 at 22:45
Tegyük fel, hogy valakiknek nagy pénzre van szüksége. Megrendelnek egy mészárlást. Kitűzetnek 25 millió nyomravezetési díjat. 2002-ben ez a pénz sokkal többet ért, mint ma. Bemószerolnak egy ebben az ügyben ártatlan, de amúgy bűnöző egyént. Lesittelik. Hamis tanú felveszi a lóvét, és szétosztják egymás között. Ügyes.
Benedek Károly
2019-01-10 at 21:59
Ha egyszer ő vezette rá a rendőröket, akkor jár.
Andromeda
2019-01-10 at 19:40
Köszönöm a cikket. Nem értem, milyen indokokkal utasította el a bíróság a jutalmat, ez nem teljesen világos. Ahogy olvasom, a bíróság szerint megérte kifizetni a hamis tanúnak kifizetni az összeget, mert bûnözőket juttatott börtönbe. Ez abszurd, de függetlenül attól a valódi nyomravezetőnek még fizethet ének, ez társadalmi érdek is. Érthetetlen.
Netta
2019-01-10 at 22:10
Ahogy mondod.
Ennek üzenete van: “ne jelentkezz, ha tudsz valamit, úgysem neked fizetik ki”.
Amúgy is nehéz ügy, hogy valaki tanúnak jelentkezzék, mert az emberek nem akarják kitenni magukat a tortúrának, beidézésnek tanúvallomásra, aztán a bírósági tárgyalásokra, féltik a családjukat is. Jogász ismerősöm szerint, ha titkosan kezelik a tanú adatait, bármi előfordulhat, kiszivároghat a neve, vagy kikövetkeztetheti a bűnöző.
Sanyi bácsi
2019-01-11 at 01:00
Én sem értem. Csak az a baj, hogy az ember zsebében ilyenkor kinyílik a bicska, másképpen, önti el az agyát az epe, és elkezd általánosítani. Kár, hogy az egész jogszolgáltatás így működik. (Na, tessék.) Szégyen, nem egyedi, és nem magyar sajátság (pl. Robertson elítélése Londonban, stb.). Az EGÉSZ szisztémával van baj; utoljára tán a római jog érvényessége (meg a maffia bíráskodása) szolgálta az igazságot.
Nahát
2019-01-10 at 18:59
A hamis tanú visszaoszthatta a nyomravezetői díj bizonyos százalékát, ezért találják a bírók rendjénvalónak Kiglics 25 millióját. A bírókat titkosszolgálati eszközökkel le kell ellenőrizni! Mindet.
Benedek Károly
2019-01-10 at 22:07
A gyurcsányi idők “tisztkosszolgáit” is felmentették.
Na, meg at akkori hírek szerint a cigány gyilkossági ügyben azok a bizonyos “titkosszolgálati” szálak, melyeket “nem tartottak fontosnak” kivizsgálni, mert ugye bemondásra elfogadták, hogy az megszűnt. Ja!
Kisné Kati
2019-01-10 at 18:52
Ez is csak agy azon bírósági ügyek közül, amikor felmerül a döntéshozó szakmai rátermettsége, megfelelő törvény ismerete.Sokszor nyúltak már mellé, de a fő probléma az, ha hibáznak , nem hajlandók elismerni, mert a mundérbecsület védelme fontosabb, mint az igazságszolgáltatás.
csakafidesz
2019-01-10 at 19:01
Óh, hát s független magyar bíró nem téved. Olyan bírók sem, mint Budaházy elítélő bírónő aki gyorsan le is mond mert képtelen összefoglalni, hogy minek alapján hozott ilyen ítéletet.
Komolyan mondom néha az az érzése az embernek, hogy pofára megy az ítélet. Az illető jó benyomást kelt akkor enyhébb ha nem szimpatikus akkor súlyosabb.
Benedek Károly
2019-01-10 at 22:04
Lehet, képtelen volt összefoglalni a semmit. Lehet, hogy így tudott csak kilépni a nyomás alól. Lehet, hogy pontosan tudta, hogy az eljárás és az ítélet koncepciós?
Azért utánanéznék én sok-sok bíró lemondásának, vajon mik lehettek az előzmények.
Fegyőr meg fogja úszni, pedig akarategység, uszítás, a rendőr megtámadása együtt már több évet jelentene, ha mezei jobboldali tüntető, nemzeti lobogóval, kokárdával a kormány mellett tüntetve “ejtett volna el” egy füstgránátot.
mint a migráns támadó is, aki a fiatal párnak, a busznak, a buszvezetőnek és a rendőröknek is nekiment.
Ideje, hogy magyar egyetemen a magyar törvényeket betartó jogászokat teremtsenek. Akikről pedig kiderül, hogy “érzékenyítették” őket idegen hatalmak ügynökségei, azokat megfosztani a diplomájuktól.
juhéjtrianondoncsu
2019-01-10 at 19:43
16 éve vergődnek ezen a tévúton!nem az a kérdés ki lőtt szó szerint (a kis hal) -hanem hogy ezzel a bankrablásnak álcázott mészárlással KIK és MIRŐL akarták a figyelmet elterelni(tartok tőle hogy nem az országon belül kellene-kellett volna keresni)