Lengyelország csütörtökön panaszt nyújtott be az Európai Unió Bíróságánál az uniós költségvetéshez kötődő jogállamisági feltételrendszer miatt – közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Hangsúlyozta, hogy az uniós állam- és kormányfők tavaly decemberi csúcsértekezletén elfogadott feltételrendszer nem támaszkodik az Európai Unió (EU) alapszerződéseire, sérti a tagállamok hatáskörét és az uniós jogot.
A kormányszóvivő kiemelte, hogy a költségvetési eszközök kifizetését kizárólag “objektív, konkrét, a jogi előírásokból egyértelműen eredő feltételekhez” szabad kötni. A panasz benyújtását Lengyelország és Magyarország már a tavaly decemberi csúcstalálkozó után helyezték kilátásba. Az említett értekezleten megállapodás született az EU következő többéves költségvetéséről, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról, illetve a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszerről.
A feltételrendszer célja a csúcs zárókövetkeztetései szerint az uniós költségvetés, a helyreállítási alap szabályos kezelésének, az EU pénzügyi érdekeinek védelme. A zárókövetkeztetésekben egyúttal rögzítették: nem elegendő az eszközök kifizetésének felfüggesztéséhez csupán annak megállapítása, hogy adott tagállamban jogállamisági elv megsértése történt.
Müller ebben a vonatkozásban aláhúzta: a zárókövetkeztetések mit sem változtatnak (a feltételrendszerről szóló uniós) rendelet végleges változatában foglalt homályos szabályozás negatív értékelésén. Rámutatott: az alapszerződések nem rögzítik egyértelműen a jogállamisági elvek betartásából eredő tagállami kötelességeket, így ezek értékelését – mint kiemelte – nem szabad az uniós eszközök kritériumává tenni.
Az ilyen értékelés önkényes, politikai jellegű lenne, a rendelet ezért sérti a tagállamok egyenlő bánásmódban részesítésének elvét
– érvelt a szóvivő. A CIR nyilatkozata szerint Lengyelországgal párhuzamosan Magyarország is benyújtja saját panaszát az EU Bíróságához.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS