Ez olyasmi, mint amikor megházasodik az ember: egy jó alapról kell elindulni, mert ha egy kapcsolat nem a megfelelő módon kezdődik, akkor az később veszélyessé válhat – vélekedett a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Dr. Gladden J. Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. A szakértő az intézet alapításának 50. évfordulójának alkalmából szervezett konferencián arról beszélt stábunknak, hogy a NATO-csatlakozás nem valamiféle buli, hanem egy katonai egyezmény, amelynek kérdésében nem szabad könnyelműen döntést hozni. Pappin az európai és magyar szuverenitásról és a dollárbaloldal botrányaként elhíresült külföldi beavatkozásról a 2022-es országgyűlési választásokon úgy vélekedett, az Amerikai Egyesült Államok biztosan nem hagyná annyiban, ha hasonló eset történne, a civil szervezeteket pedig különösen szoros figyelemmel kell követni, ha bármilyen módon kapcsolatba kerülnek a választásokkal.
Milyen jelentősége van a Magyar Külügyi Intézetnek a kormányzat külpolitikai stratégiájának kialakításában?
A Magyar Külügyi Intézet az ország legjobb szakértőit gyűjti össze, akik egy független véleményt jelenítenek meg a kormányzati mechanizmusban, kívülről támogatják a miniszterelnöki hivatalt. Az intézet egyébként egy állami tulajdonú cég, nagyjából 50 fős stábbal dolgozunk azon, hogy a miniszterelnöki hivatalt szakértői anyagokkal lássuk el. Emellett az Intézetnek reprezentációs feladatai is vannak, kapcsolatot tartunk fenn a külföldi partnerekkel számos országban, amelynek köszönhetően eszmét tudunk cserélni a különböző politikai trendekről. Alapvetően tehát egy szakértői intézet vagyunk, amelynek elsődleges célja, hogy jó minőségű kutatásokkal és elemzésekkel lássa el a döntéshozatali szerveket.
Az esemény felszólalói kiemelték a “magyarközpontú gondolkodás” fontosságát előadásaikban. Hogy látja, milyen fenyegetésekkel néz szembe a magyar vagy az európai uniós szuverenitás, hogyan lehet védekezni ezen kihívások ellen?
Úgy gondolom, hogy a szuverenitás jövőbeni szerepe az Európai Unió egyik legfontosabb kérdése manapság. Magyar szemszögből Orbán Balázs fogalmazta meg helyesen, amikor arról beszélt, hogy Magyarország visszaszerezte a szuverenitását az 1991 utáni években, éppen ezen történelmi előzmény miatt különösen értékes dolog ez, amelynek megtartásához ragaszkodni kell. Én úgy gondolom, hogy az egyetlen mód, ahogy az Európai Unió működni tud, az az eredeti elképzelésnek megfelelően az, ha tagállamok közösségeként funkcionál. Jelenleg azonban folyamatos kísérleteket láthatunk a tagállamok jogainak csorbítására, ezzel párhuzamosan pedig azt látjuk, hogy egyre több döntéshez elégséges az úgynevezett “minősített többség” megállapítása a szavazásokon, amely számos esetben az egyes tagállamok akaratának ellentmondó eredményekkel járhat – ezzel egyidejűleg pedig nagyobb teret ad az uniós kezdeményezésre induló törvénykezésnek. Ez a rendszer természetesen nem jó az érintett tagállamnak, de egyébként Európa összességének sem.
Ha Európa ereje az erős, egymással megállapodni képes tagállamokból ered, akkor fontos, hogy a rendszer ezen alkotóelemét megtartsuk, máskülönben ez valami más lesz. Nem egy szövetség, vagy egy unió, hanem egyfajta birodalom.
Mik a legfontosabb szempontok a szuverenitásvédelem stratégiájának kidolgozásánál?
Ennek számos aspektusa van, az imént kifejtettem a politikai oldalát, de ezen kívül ennek van kulturális, gazdasági és katonai eleme is. Ezek mindegyikét érdemes górcső alá venni egy ország szuverenitásának vizsgálatához.
Például, ha egy ország nem tudja megvédeni magát, valóban szuverén, vagy ki van szolgáltatva valaki más akaratának?
Jelenleg a világ egy nehéz időszakba lép be, amelynek célja, hogy az egyes országok gazdaságát leépítsék. Ennek első eleme volt az Oroszországra kivetett szankciók, amelyek új megvilágításba helyezték az energetikai összeköttetést Európa és a világ más részei között. Európa mások olcsó energiájától függ. Az európai ipar lejtmenetben van, ez pedig befolyásolja a kontinens és benne Magyarország szuverenitását. Mi azt akarjuk látni, hogy Magyarország erős és gazdaságilag független legyen, de szomszédainknak is anyagi jólétet kívánunk. Ennek azonban az egyetlen módja a globális összeköttetések fenntartása, a logisztikai hálózatok gondozása a szomszédos és akár távoli országokkal is. Ha viszont a világ a másik irányba megy és el akarja szeparálni Európát a Kelettől, akkor sérülni fog a szuverenitás. Ez tehát egy életbevágó kérdés, ezért fontos a trendek elemzése, hogy tervezni tudjunk azokkal.
Folyamatban van egy diskurzus Magyarországon a külföldi befolyásszerzésre tett kísérletekről. Hogy látja, milyen stratégiával lehet védekezni ez ellen a befolyásszerzés ellen?
Számos kérdés fogalmazódott meg a legutóbbi választást követően a külföldi kampányfinanszírozással kapcsolatban, amelyek szembemennek a választási törvénnyel. Ez olyasmi, amit egy másik ország sem fogadna el. 2016-ban hazámban, az Egyesült Államokban olyan vádak kerültek napvilágra, miszerint Oroszország beavatkozott a választásokba Trump oldalán. Véleményem szerint ezt sosem sikerült alátámasztani.
A lényeg azonban az, hogy az Amerikai Egyesült Államok egészen biztosan nem hagyná, hogy egy külföldi hatalom befolyásolja az amerikai választásokat. Természetesen vannak olyan szervezetek, amelyek külföldi finanszírozástól függenek, azonban ha ezek nem képviselik a helyi közösségek, vagy az ország érdekeit, akkor kérdéseket kell megfogalmazni velük szemben.
Ezek súlyossága persze függ a szervezetek tevékenységi körétől is, azonban bármire, ami kapcsolatban van a választási rendszerrel, arra érdemes odafigyelni, jelenleg pedig próbálják az illetékesek kideríteni, hogy pontosan mi is történt és hogy az miképp függ össze a nemzet szuverenitásával.
Ön korábban írt egy cikket a svédek NATO-csatlakozásáról. Hogy látja jelenleg ezt a kérdést, csatlakozhatnak még idén a szervezethez?
Nincsenek közvetlen információim az ügyről, korábbi cikkemben is csak azt fejtettem ki, hogy számos faktort kell figyelembe venni egy ilyen döntés meghozatalakor. A magyar kormány kinyilvánította támogatását az ügyben, ugyanakkor ez egy politikai folyamat, illetve a törvényhozás jóváhagyásának függvénye. Emellett létezik egy politikai vita, számos súrlódás történt Svédország és Magyarország között az elmúlt években: a magyar politikai rendszert és kormányt, valamint a magyar társadalmat is számos alakalommal kritizálták a svéd médiában. Márpedig amikor be akarsz lépni egy nagyon közeli, katonai jellegű szövetségbe, ott érdemes jó kapcsolatban lenni.
Ez olyasmi, mint amikor megházasodik az ember: egy jó alapról kell elindulni, mert ha egy kapcsolat nem a megfelelő módon kezdődik, akkor az később veszélyessé válhat.
Tehát azok a médiában megjelent vélemények, miszerint Magyarország véleménye nem igazán számít, Magyarország Ankarát követi, felvetik a kérdést, hogy egy ilyen döntés meghozatala nem igényel-e valódi egyetértést a résztvevők részéről? Véleményem szerint Oroszország ukrajnai offenzíváját követően egyfajta kapkodás zajlott le, most azonban, hogy a háború komplikáltabbá vált, fontosabb, hogy a gyors döntések helyett az egyes felek megállapodjanak egymással. Én erre szerettem volna felhívni a figyelmet a cikkemben, miközben a nemzetközi sajtó arról cikkezett, hogy Törökország csak különböző megállapodásokat akar kizsarolni, Magyarország pedig csak egyszerűen gonosz.
Ez ugyanis nemcsak egy buli, ez egy katonai egyezmény. Ebben pedig nem szabad könnyelműen döntést hozni.
Szóval meglátjuk, milyen döntést hoz az ügyben a törvényhozás.
Tudományos libsizmus
2023-12-05 at 15:43
Hát igen. Megnézném magamnak, amikor a Washingtonba akkreditált magyar követ parancsokat osztogat az USA kormányának.
Aztán ha az USA kormánya vonakodik végrehajtani a parancsait lenácizza és leantiszemitázza mondjuk Bájdent.
Sas
2023-12-05 at 14:47
PUNCIUS…………………….A germán kormány -részben-USA ÁLLAMPOLGÁROKBÓL ÁLL-részben germán fogyatékosokból………az ukrán is-és mindenis.
Sas
2023-12-05 at 14:43
MESE, AMIT PUNCIUS ÍR…………VALÓJÁBAN A TELJES NYUGAT ELTŰRI AZ IDEGEN BEFOLYÁST-MI A LEGKEVÉSBÉ.
Sas
2023-12-05 at 14:42
PUNCIUS—MEKKORÁT TÉVEDSZ————— AZ EGÉSZ NYUGAT-A GERMÁNOKKAL AZ ÉLEN–ELTŰRI, HOGY IDEGEN ERŐ BEFOLYÁSOLJA-NEVEZETESEN AZ USA.
Sas
2023-12-05 at 14:40
Amerika a deepstate-nek hagy mindent…………….az jobban rombolja , mint BÁRMILYEN KÜLFÖLDI ERŐ………….
angelblind652
2023-12-05 at 13:33
Ha jól láttam D.Pressmann is ott volt. Csak nem okosodni akar?
x³👀
2023-12-05 at 12:49
Puncius Pinatus7
2023-12-05 at 07:17
Milyen takonygerinc ember az aki egy olyan Párt csökevény korcs maradványai hívatkozik !
Akik országosan látványosan mint a híénák a velős csontot cafatokra tépték egymást! ?
A szélrózsa minden írányában menekültek eddig 5 = 5 % és birka hajcsár nép-pártján nép-hátán pártot generaltak saját magukból ! ?
És most külön kölön terelik a birkákat az akolba !
Előtte egy alomból származnak tálból csemegéztek !
A földtúró vakondok még ezt sem látják !
Más farkával verik a csalánt ami nekik nem fáj bármit ígérhetnek mert soha nem kell teljesíteni mert a kormányzás közelébe soha nem kerülnek !
Még akkor sem ha belebújnak a Dobravertné szaros bugyijába szopó lotyó lapos tetüknek !
A nép-párján nép-hátán % és birka hajcsárok az eddigi 5-6 nép megmentÖ $ -moslékhoz
most még +5-hiteles gerinces párt ? akik önzetlenül csak a birkák javát akarják-:)
1)Jobbik (korcs maradványa)-:)
2) Mihaszna -:)
3) Jakab -:)
4 )Vona -:)
5) Volner (esélytelen mint a többi de a leg-nemzetibb magyarok érdekeit nézi és nem a proli parasztvakító hergelő fake populista Orbán /fideszt gyölöletböl akar politikai tökét kovácsolni )
Ezek demokraták?
2023-12-05 at 10:29
Nekik olyanok kellenek, akik bármikor, bármennyiért bérelhetők, mint a kupoldában
Sarolta
2023-12-05 at 09:52
Soros 2 háborút inditott és finanszíroz nem
kellene hagyni talán létezik egy rafinált törvény a megállitására.
2 ÉNAKI
2023-12-05 at 08:43
Azusa különböző szervezezek révèn beleavatkozott a Magyarorszàgi választásokban.Tette azt mindazért hogy itt is a demokraták nyerjenek,így lehetőség lett volna a politikai döntések befolyásolására.A szuverenitási törvény a jövőben – talán – teljesen kitudja iktatni a magyar belpolitikában történő idegen beavatkozást.A civil szervezetek fokozotabb ellenőrzésére van szükség,idővel kitiltani az ország területéről.
K
2023-12-05 at 08:09
–Az ateista liberalizmus a keresztény alkotmányú Magyarországnak ellensége, és sajnos a NATO és az Európai Unió tagállamai döntő többségében LIBERÁLIS országok, és annak megfelelően ELLENSÉGESEN viselkednek Magyarországgal szemben.
–Sajnos a jövőre esedékes EU parlamenti választások sem fognak változtatni ezen a liberális többségen , mert a szavazatokat megvásárolják, minimum a “lobbizásra” vonatkozó törvények alapján.
–Tehát amikor a NATO-ról vagy az EU-ról vagy tagállamairól beszélünk, akkor olyan országokról van szó melyek ÁLDEMOKRÁCIÁJÁBAN autoriter zsarnoki módon megvásárolják a szavazatokat, pontosan úgy mint a sötét ókorban a görög demokráciákban. Ebből a NATO-EU antidemokráciából fakad az hogy a NATO és az EU az általuk leigázni kívánt országokat cinikus módon “demokráciára” oktatják.
–Ehhez járul például az is hogy az USA terrorista módon felrobbantotta az Északi-Áramlatok Gázvezetékét , és ennek a terrorista országnak a katonái a NATO tagság alapján Magyarországon is jelen vannak hadgyakorlatok ürügyén. Ez tarthatatlan, és sérti Magyarország függetlenségét.
K
2023-12-05 at 07:52
–Nem kellene megismételni azt a hibát a svéd NATO tagsággal kapcsolatban, hogy amikor Magyarország megszavazta Finnország NATO tagságát, már aznap Finnország magyarellenes nyilatkozatokat tett. Magyarország beszavazta a magyarellenes Finnország NATO tagságát, és így Magyarország a NATO-n belül egy magyarellenes NATO tagra tett szert.
–A NATO megalakuláskakor a BÉKE volt a NATO legfőbb célja, és ez mára megszűnt, a NATO egy HÁBORÚS szövetséggé vált és háborút visel Oroszországgal szemben minimum szavakban, de a tagállamokat fegyverek küldésére bíztatja, vagyis háborús katonai cselekedetek végrehajtására buzdítja. A NATO megszegte saját szabályait a béke tekintetében.
–Így jelenleg a magyar NATO tagságnak semmi értelme sincs, legfeljebb csak az hogy vétózza Svédország vagy Ukrajna NATO-tagságát.
K
2023-12-05 at 07:41
–Svédország gonosz módon és ok nélkül rágalmazta Magyarországot, és még nem kért meggyőzően bocsánatot, tehát nincs ok arra hogy megszavazzák NATO tagságát Magyarországon, függetlenül a török állásponttól. Ha Magyarország jelenleg megszavazná a séd NATO tagságot, akkor az komoly károkat okozna Magyarországnak.
–Magyarország és Svédország között jelenleg nincs béke, és egy diplomáciai “háború” zajlik közötük, ez kizárja azt hogy Magyarország megszavazza Svédország NATO tagságát, csodálkoznék egy “behódoló” magyar országgyűlési szavazaton Svédország NATO tagságának biztosítására.
Puncius Pinatus
2023-12-05 at 07:17
Ezt azért kibővíteném!
Nem hogy Amerika, de egy olyan ország sincs amelyik eltűrné az idegen befolyásolást.
Egy azért van a mi Hazánk! Már ez is Hungarikumnak számít!
Sajnos a kormányunk sok területen a gyengécske oldalát mutatja!!!