A Magyar Narancsnak most sem sikerült igazat írnia, felkészül: Hadházy Ákos

Nem sikerült igazat írnia a Magyar Narancs című lapnak abban a Gazdasági Versenyhivatallal kapcsolatos cikkükben, amelyben Maróth Gáspárt próbálták lejáratni. A nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért felelős kormánybiztos azonban nem hagyta annyiban a dolgot, így a független-objektív Magyar Narancs helyreigazítást tett közzé.

Ordas hazugsággal próbálta megingatni a bizalmat a „miniszterelnök tanácsadójában” a balliberális média, a gittegylethez pedig Hadházy Ákos is csatlakozott, aki még az OLAF-ot is megkereste a sajtóban megjelentek alapján és azonnali vizsgálatot követelt. Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta: azért kereste meg az OLAF-ot, mert ő nem bízná az ügyet a magyar rendőrségre, és ezért tesz majd bejelentést Németországban is.

Hátha ott a Siemens is beszédesebb lesz. Kíváncsi vagyok, Németországban mit válaszolnak

– mondta a képviselő a Soros-blognak. Nos, erre mi is kíváncsiak vagyunk: bízunk benne, hogy Hadházy Ákos a nyilvánosság elé tárja majd a levelezés részleteit. Ennek tudatában pedig különösen izgalmas, hogy a Magyar Narancs tegnap az alábbi helyreigazítást közölte a témával kapcsolatban:

„Magyar egészségügyi gigakartell ügyében nyomoz az OLAF” címmel megjelent cikkünkben azt a hamis látszatot keltettük, hogy Dr. Maróth Gáspár részt vett a kartellben, és a GVH eljárásban Dr. Maróth Gáspár elmarasztalására politikai kapcsolatainak köszönhetően nem került sor. A valóság ezzel szemben az, hogy a GVH a bizonyítékok elemzését követően egyértelműen megállapította, hogy sem Dr. Maróth Gáspár, sem a vizsgálat idején általa vezetett társaság nem vett részt a kartellben. A Versenyhivatal végzéséből az is egyértelműen kiderült, hogy a kartellező cégek közötti megbeszélések egy része éppen arról szólt, hogy a piac többi szereplőjét, közöttük a Dr. Maróth Gáspár által vezetett VMD Zrt.-t miként lehet kiszorítani a pályázatokból.

Mindez viszont nem csupán Maróth Gáspár ártatlanságát, hanem azt is alátámasztja, amit a PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozatában (itt, itt) állítottunk az egészségügyi közbeszerzésekkel kapcsolatban. (A Magyar Narancs írása ezek után látott napvilágot, 2020. február 25-én, micsoda véletlen!) Ezekben azt a maffiamódszerre hajazó, arcátlan üzleti magatartást vettük górcső alá, amely mögött egyes multinacionális cégek, kórházigazgatók és egy nagy adag lefölözött uniós pályázati forrás játszott főszerepet. 

A magyar egészségügy Microsoft-botrányaként elhíresült kartellügyet nagy vonalakban ismertettük cikksorozatunk február 5-én megjelent első fejezetében. Bemutattuk, hogy a radiológiai eszközöket gyártó multik és hazai forgalmazóik miként zsíroztak le egy közel 50 milliárd forintos üzletet egy jogerősen elítélt szélhámos, Harmat Sándor iránymutatásával és kórházi vezetők segédletével. A PS postaládájába bedobott irat alapján Harmat ténykedését jóval részletesebben tártuk fel, mint más szerkesztőségek. Megírtuk róla, hogy az egészségügyi kormányzat koordinátorának adta ki magát, és egy hamis megbízólevél másolatával férkőzött a kartell résztvevőinek bizalmába. Hogy ezt a bizalmat pusztán a rokonszenv vagy valami más mozgatta, máig rejtély, amire a versenyhivatal vizsgálati jelentése sem ad ésszerű magyarázatot. A GVH egyszerűen tényként rögzítette, hogy Harmat Sándor már korábban is az egészségügyi piac prominens szakértőjének számított, ezért hitelességét és hozzáértését a kartell résztvevői nem kérdőjelezték meg. Pedig lett volna miért gyanakodniuk, a férfi ugyanis – ipari kémkedés vádjával – időről időre szerepelt a bűnügyi krónikákban.

Azt is megírtuk, hogy a GVH által Harmat Sándorral egy szinten, azaz a kartell szervezőjeként kezelt Siemens Healthcare Kft. az elmúlt években, a hatósági nyomozás ellenére is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat. A cég 2019-ben szállított CT-t a miskolci megyei kórháznak és a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központnak is. Mégpedig jogszerűen. A törvény ugyanis a kartellező vállalkozásokat csak az ügy jogerős lezárulta után tiltja el – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. És mivel a hatóság majdnem négy évig nyomozott, így csak tavaly decemberben született meg a szereplőket elítélő határozat.

A mindezek után most némi csalódást érző olvasóknak enyhülést hozhatna, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint még 2016-ban nyomozást rendeltek el a GVH feljelentése alapján, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanújával; erről még a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak számunkra bővebb felvilágosítást. A versenyhivatal lezárt eljárása pedig jogalapot biztosíthat a nyomozó hatóságok számára, hogy eredményesen lépjenek fel az ügyben.