A liberális Mérce nemrégiben egy online konferenciát szervezett, ahol tulajdonképpen konkrétumok nélkül, a tényeket mellőzve beszélgettek a nők elleni erőszakről és a bántalmazásról. Az egyik résztvevő szerint a kormányintézkedések egyenesen bántalmazó logikát követnek és a kormány úgy viselkedik, mint egy bántalmazó. “Ahogy beszélnek a nőkről és a politikai ellenfeleikről, mindenkit becsmérelnek, semmitől nem riadnak vissza, és bármi áron képesek megszerezni a hatalmat” – írják az erről készült beszámolóban (elfogultságmentesen). A tények viszont azt mutatják, hogy a kormány dolgozik. Országszerte már mintegy 300 védett szálláshely áll rendelkezésre, amelyeket az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn, ráadásul 2020 az áldozatsegítés éve volt, az Igazságügyi Minisztérium ennek keretében megduplázta az áldozatsegítő központok kapacitásait, erre több százmillió forintot költöttek el, országos hálózattá alakították az áldozatsegítő központok rendszerét. A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának javaslata mellett egy családjogi munkacsoportot is felállítottak, hogy teljes terjedelmében áttekintsék a családjogi szabályozást. De a Mérce rendezvényén erről valahogy nem sok szó esett.
Most a Mérce szervezett egy olyan eseményt, ahol arról értekeztek, hogy mit tehetnek a politikai döntéshozók a nők elleni erőszak felszámolása érdekében és hogyan zárta a kormány az áldozatsegítés évét. 2020 ugyanis az áldozatsegítés éve volt Magyarországon. A kerekasztal-beszélgetésén Ámon Kata, Dés Fanni és Tonté Barbara meghívott előadók adtak lehetséges válaszokat a témában. Mint írják, szó volt többek között a problémát övező politikai klímáról, a prevenció kérdéséről és a hátrányos helyzetű nőket sújtó diszkriminációról. A rendezvényt a Mérce kollégája moderálta. A Mérce arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány miatt talán sokan elfelejtették, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter januárban Facebook-videóban hirdetett zéró toleranciát az erőszak ellen. Mint írják, szerintük Varga Judit akkori és a kormány azóta a témában tett bejelentései erre nem fektettek hangsúlyt, és a meghívott szakértők szerint a kormány erről szándékosan nem vesz tudomást, ezzel viszont jelentősen ront az áldozatok sorsán.
SZÓBA KERÜLT A ROMA NŐK HELYZETE
Dés Fanni, a NANE munkatársa a beszélgetésben elmondta: szerinte azért fontos kihangsúlyozni, hogy a családon belüli és párkapcsolati erőszak aránytalan mértékben sújtja a nőket, hogy a segítséget is rájuk keretezve lehessen megadni. Szerinte azonban a jelenlegi rendszer csakis családban, vagy anyaszerepben értelmezi a nőket, amely az áldozatsegítést is negatív irányba befolyásolja. Ámon Kata, a XV. kerületi önkormányzat munkatársa szerint a keretezés azért is fontos, mert a társadalom enélkül nem realizálja az erőszak tényét. Ámon szerint, ha az áldozat érzékeli is, hogy egy bántalmazó kapcsolatban él, a külső szemlélők csak két egyenlő fél közötti konfliktusnak tudják be a megélt sérelmeket. Mint a Mérce írja, Tonté Barbara oktatási szakértő a roma nők sajátos helyzetére hívta fel a figyelmet. Tonté szerint a káros médiareprezentáció egy olyan képet fest a kisebbségben élő nőkről, mintha “egy külön fajhoz tartoznának” – fogalmaznak –, ezzel pedig elveszítik a társadalom empátiáját.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. Fotó: MTI/Mohai Balázs
BARANYI KRISZTINA SZEREPE IS FELMERÜLT
A Mérce beszámolója szerint a beszélgetés során szóba került az önkormányzatok szerepköre is a nők elleni erőszak felszámolásában. Azt írják, hogy Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere még januárban jelentette be, hogy az önkormányzati lakások védett házzá alakításával akarja segíteni a párkapcsolati erőszak áldozatait; ehhez csatlakozott aztán Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, azonban még számos egyéb önkormányzati szintű kezdeményezés is indult az évben. Érdekes, hogy a beszámolóban egyébként nem írnak részletesen arról, mit tett a kormány valójában az áldozatok megsegítéséért. Ámon Kata elmesélte azt is, hogy szerinte az “önkormányzatok forrásmegvonása” – ahogyan fogalmaznak – komoly problémát jelent, hiszen azok a szervek, amik azonnal képesek lennének segítségnyújtásra, pénzügyi támogatás hiányában nem tudnak mit tenni – írja a mérce.hu.
A kommunikáció hiánya szintén gondot okoz, ugyanis a gyámhivatal, a rendőrség és a családsegítő között nincs egy hatékony összeköttetés, ami sokszor a bántalmazónak kedvez
– mondta el Ámon Kata. Dés Fanni szerint az önkormányzati bérlakások átalakítása jó irány, azonban a jelenlegi támogatási rendszerben csak nagyon kevés nőnek sikerül intézménybe kerülnie; akik végül bejutnak, azoknak pedig sokszor lehetetlen később a saját lábra állás – fogalmaznak a beszámolóban. Hozzáteszik:
az áldozatok általában nulla anyagi háttérrel kerülnek otthonokba, ahol az ország másik felén kell új életet kezdeniük. Sokan ezért nem mennek védett helyre, az egzisztencia teljes hiányában pedig inkább visszamennek bántalmazójukhoz.
Az önkormányzatokon belül kellenek olyan részek, amelyek kifejezetten a bántalmazott nők szükségleteivel foglalkoznak, és kompetensen tudnak reagálni a problémáikra. A menedékházak gyakran nem reagálnak komplex szükségletekre; ilyenek például a szerhasználati problémák, amivel számos traumát elszenvedett áldozat küzd.
A MÉRCE SZERINT A KORMÁNY OLYAN, MINT EGY BÁNTALMAZÓ
Mint a Mérce írja, ha egy áldozat a hatóságokhoz fordul az őt ért erőszak miatt, segítség helyett sokszor csak áldozathibáztatással és vádaskodással találkozik. Ámon Kata szerint ez az egész kormányra jellemző hozzáállás:
A kormányintézkedések egy bántalmazó logikát követnek. Ahogy beszélnek a nőkről és a politikai ellenfeleikről, mindenkit becsmérelnek, semmitől nem riadnak vissza, és bármi áron képesek megszerezni a hatalmat.
Ahogyan fogalmaznak: a bántalmazó is ezt teszi, mindenáron gyakorolni akarja a hatalmat. Szerintük a politikai térben lezajló káros diskurzus rossz üzenetet közvetít, amelynek révén “a dehumanizáló kommunikáció normalizálttá válik”.
A kormány megtehetné, hogy tényleg segítsen a bántalmazott nőkön, azonban ehelyett Facebook-videók látszatcselekvésében kommunikál az áldozatokról. A tényleges segítséghez forrásokra és központi szervező erőre van szükség.
EURÓPA EGYIK LEGSZIGORÚBB BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVE A MAGYAR
Emlékeznek még az Isztambuli Egyezmény körüli ellenzéki hisztériakeltésre? Mielőtt még mindenki kétségbeesik és elkezdi temetni a magyar demokráciát, ahogyan azt a Freedom House is tette korábban, érdemes az ellenzéki látszatdemokrata politizálás függönyét fellebbenteni és a tényeket sorba venni.
Hazánkban annak ellenére, hogy az élet természetéből adódóan történnek tragédiák (mutassanak egy országot, ahol nem!), Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve van hatályban és olyan a hazai jogi környezet, amely szigorúan bünteti az erőszakos cselekményt elkövetőket. A kormány még tavaly januárban nyilvánosságra hozott egy táblázatot, amely bemutatja azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a magyar jogrendszerben érvényesülhetnek a nők védelmét és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet szolgáló jogi mechanizmusok. A táblázat jól mutatja, hogy az Isztambuli Egyezmény jogalkotási feladatot előíró rendelkezéseivel a magyar jogrendszer összhangban van.
Ha valaki megpróbál józanul és higgadtan gondolkozni – bár tudjuk, hogy ez az ellenzéki oldalon meglehetősen nehéz feladat –, látható, hogy a hangulatkeltés csak az ellenzéki cirkusz része, amely azért kell, hogy elterelje a figyelmet az alkalmatlanságukról. Hiszen ahelyett, hogy komolyan segítenék az embereket, csak a feszültséget keltik.
2020 AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS ÉVE VOLT MAGYARORSZÁGON
Talán sokan nem tudják, de egyes ellenzéki politikusok hangulatkeltő állításaival ellentétben a kormány komoly áldozatsegítési és áldozatvédelmi hálózatot épített ki és működtet. Országszerte mintegy 300 védett szálláshely áll rendelkezésre, amelyeket az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn. Ráadásul 2020 az áldozatsegítés éve volt az Igazságügyi Minisztériumban, így ennek keretében megduplázták az áldozatsegítő központok kapacitásait, amelyre több százmillió forintot költöttek azzal a céllal, hogy országos hálózattá alakítsák az áldozatsegítő központok rendszerét. A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának javaslata mellett egy családjogi munkacsoportot is felállítottak, hogy teljes terjedelmében áttekintsék a családjogi szabályozást. Emellett mindent megtesznek, hogy – a civil szféra bevonásával – a témához kapcsolódó valamennyi kihívásra megnyugtató és hosszútávú válaszokat adjanak.
A koronavírus-járvány idején az áldozatsegítő központok továbbra is üzemelnek, a kijárási korlátozások pedig nem terjednek ki azokra, akik segítségért folyamodnak – ezt még Varga Judit közölte korábban. Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett áldozatsegítő központok, valamint az éjjel-nappal ingyenesen hívható 06-80-225-225-ös telefonszámon elérhető áldozatsegítő vonal a koronavírus-járvány ellenére is üzemelnek és támogatásban részesítik a hozzájuk forduló áldozatokat. A kormany.hu tájékoztatása szerint az áldozatsegítő központok több, mint 2700 esetben nyújtottak segítséget 2019-ben, az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal (06-80-225-225) ugyanezen időszakban több, mint 12 ezer hívást fogadott.
VARGA JUDIT: SIKERES A KAMPÁNY
Sikeresen indult az áldozatsegítő kampány, hiszen közel negyedmillió ember tekintette meg közösségimédia-felületeken az Áldozatsegítő Központ Hétköznapi történetek című videó-podcast sorozatának első részét, amely a kapcsolati erőszakról szól.
Rendkívül fontos, hogy beszéljünk erről a témáról, hiszen számos esetben az áldozat saját magát hibáztatja a kialakult helyzet miatt. Ezért örömteli az a rengeteg visszajelzés, amit a videók kapcsán küldtek el az emberek
– írta Varga Judit nemrégiben közösségi oldalán. Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: biztos benne, hogy ezzel a problémával már mindenki találkozott élete során szemlélőként, vagy résztvevőként. Nos, ennyit az ellenzék hozzáállásáról.
Forrás: mérce.hu, PS; Kiemelt kép: Pixabay
Facebook
Twitter
YouTube
RSS