Ukrajnát mintegy féltucat oligarcha irányítja. A 2014-es “majdani forradalom” előtt a keleti, vagy más néven a donyecki csoport volt hatalmon, amelynek vezetője Rinat Akhmetov. 2014-ben Porosenko vezetésével a nyugati területekről származó érdekkör került hatalomra. Jelenleg a közép-ukrajnai dnyiprói területről származó Igor Kolomojszkij a domináns szereplő, aki talán Ukrajna leggazdagabb embere. A múlt héten jelent meg vele egy interjú a New York Timesben, amelyben megpendítette az Oroszországgal való kiegyezés lehetőségét.
Még az utcán kóborló kutyák is tudják, hogy Ukrajna nem került közelebb az EU-tagsághoz annál, mint ahol 2014-ben, az Euromajdan idején volt, vagyis ez a projekt kudarcot vallott. Ezeket a szavakat nem akárki mondta a New York Timesnek adott interjújában, hanem maga Igor Kolomojszkij, aki szerény személyében Ukrajna leggazdagabb embere. Aki keleti szomszédunk leghatalmasabb oligarchája, és aki a “háttértámogatást” biztosította a mostani elnök, Zelenszkij megválasztásához.
Ukrajna-gate Amerikában
Egyébként is mostanság az USA-ban a csapból is Ukrajna folyik, hiszen a Demokrata Párt Trump elnök ellen készít elő egy eljárást, aminek célja a hivatalából történő eltávolítása. Az a vád ellene, hogy hatalmával visszaélve megzsarolta Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szolgáltasson bizonyítékokat az elnökaspiráns Joe Biden fia ellen, aki “tehetsége és olajmérnöki tapasztalata” okán a legnagyobb ukrán gáztársaság vezetőségi tagja lett. Trump azt feltételezi, hogy ebbe a zsíros állásba a hivatali hatalmát felhasználva Biden papa protezsálta be a kisfiát, aki akkoriban még Obama alelnöke volt. De ez most egy mellékszál; a téma nem az amerikai belpolitika legújabb botránya, hanem a félgyarmati sorba süllyedt Ukrajna talán legbefolyásosabb emberének elemzése az orosz-ukrán viszonyról.
A nyugat becsapta Ukrajnát
Kolomojszkij rezignáltan folytatja, hogy a nyugat nem fog eljönni. Szerinte az emberek békét és nyugalmat akarnak, ám eközben a nyugat háborúba kényszeríti az országot és még pénzt se ad hozzá. Németország és az USA csak annyi támogatást ad, hogy az ország épphogy víz felett maradjon; ezt is szigorú feltételekkel, drágán kamatozó IMF-hitelek formájában nyújtja. 2013-ban a németek kilátásba helyezték Ukrajnának az uniós csatlakozást, sőt, ennek menetrendjét is meghatározták. Ám azóta telnek-múlnak az évek, és semmi se történik. Igaz, hogy az ukrán polgárok ma már vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, amely révén a nyugat több millió főnyi olcsó munkaerőhöz jutott, és ez rengeteg emberen segít Ukrajnában. Ám ezen kívül nagyon mást nem kapott Kijev. Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint.
Kolomojszkij egyébként oroszbarátsággal aligha vádolható, hiszen 2014-ben saját költségén egy kisebb miliciát fegyverzett fel az oroszok elleni harcra. Addig tartotta a frontot, amíg a kormánynak sikerült “rendes” csapatokat felfegyvereznie.
A NATO nem, az EU igen
Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint. Moszkva feltett szándéka, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, amivel kapcsolatban kompromisszumra lehet jutni. Ha Ukrajna lemond a NATO-ról és semleges marad, cserébe szabadon alakíthatja a kapcsolatait az Európai Unióval. És ez Kolomojszkij szerint nem zárná ki az együttműködést a Moszkva által vezetett Eurázsiai övezettel. Kolomojszkij úgy véli, hogy ennek alapján kiegyezhetnek a “nagy testvérrel”, ám kérdés, hogy ezt elfogadja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz elnök mindenesetre kitért Zelenszkij indítványa elől, amelyben egy személyes találkozót javasolt. A diplomácia nyelvén ez azt jelentheti, hogy talán jobb ajánlatra vár az ukrán elnöktől és az őt támogató oligarchától, Igor Kolomojszkijtól. Nekünk, magyaroknak egyértelműen a helyzet stabilizlódása az érdekünk, hiszen Ukrajna a szomszédunk, és az ott élő magyar kisebbség sorsa alapvetően fontos számunkra.
egon samu
2019-12-27 at 18:41
A “Nyugat” félrevezet, becsap, kisemmiz és cserbenhagy.
Amit a magyarok 1956-ban megtanultak, azon csodálkozik Ukrajna ma.
Biden, CIA, Soros…addig hülyítették az ukránokat, amíg azok prostituálták magukat egy “nyugati” csatlakozás reményében. Csakhogy mire felébrednek, már minden jelentös nyersanyagforrásra és ipari létesítményre rátették a “nyugati” bünözök a kezüket. Mint például a Biden család….
Jóreggelt Ukrajna!
csakafidesz
2019-12-13 at 14:59
Kit nem csapott be a Nyugat? Eleve ez a gyarmatosító mentalitás érvényesül nálunk is a részükről.
csakafidesz
2019-12-13 at 14:53
“Ez a véreskezű tömeggyilkos birtokolja a hajdani szerencsi csokoládégyárat is (ahol pl. a mindmáig népszerű “Tibi” csokoládét gyártják.”
Tévedés!
A Budapesti Csokoládégyárat vette meg.
https://www.bonbonetti.hu/
Hesslerezredes
2019-11-20 at 14:13
Ukrán az oroszhoz: mint csángó a magyarhoz. Ennyi a két nyelv között a különbség mindkettő esetben. Nincs is szebb a testvérháborúnál!
csakafidesz
2019-12-13 at 14:57
Az a belarusz nyelv. Az ukrán kicsit távolabb áll tőle, kb. mint a cseh és a lengyel közötti különbség.
Ecsedi Imre
2019-11-18 at 19:50
Roshen, Kolomeai, Zöld… Milyen szép echt ukrán nevek…
Csikós Sándor
2019-11-20 at 06:33
A Roshen elnevezés Porosenkó angolosan írt nevéből származik (PoROSHENko). Az ő édességgyáraiban készül a Roshen fantázianevű csokoládé.
Porosenkó apját még Valcmannak hívták. Ám ő is, mint ahogy utóbb a drágalátos fiacskája is lopta-sikkasztotta a szovjet köztulajdont (így alapozták meg vagyonukat). 1956-ban Alekszej Valcman egy goj lányt vett feleségül. Mivel a rendőrség akkor már a nyomában volt, ezért (kivételesen) ő vette fel feleségének családnevét, így bújva el a rendőrök elől. Fiacskája, Petike (Pjotr-Petró) így már Porosenkó néven látta meg a napvilágot.
Ez a véreskezű tömeggyilkos birtokolja a hajdani szerencsi csokoládégyárat is (ahol pl. a mindmáig népszerű “Tibi” csokoládét gyártják.
Kolomea – város a Kárpártok túloldalának előterében. Nem biztos azonban, hogy az ő családneve onnan származna.
Zelenszkij neve állítólag lengyel eredetű. Lengyelül nem tudok, de a név csakugyan közel van az orosz “zeljonij” (“zöld”) szóhoz.
yindzsang19
2019-11-18 at 18:54
ukrajna a hátteres maffia gyarmata-nyugat-európa nem tudta ukrajnát cserbenhagyni mert szintén az-ha az oroszok ügyesek venezueláért vissza ukrajnát (mint a kubai válság idején-visszavonták a rakétákat kubából-amiket a törökországi zusa rakéták miatt vittek oda)
Királytigris
2019-11-18 at 17:57
Na végre, leesett a tantusz! Ukrajnának ha békét akar, Oroszországgal ki kell egyeznie, és nem szabad a NATO-ba belépnie, valamint a nemzetiségeinek a jogait tiszteletben kell tartania!
Egy jó tanács Ukrajnának: Zavarják el az IMF-t!!! Ennek mikéntjében tájékoztatást kaphat az Orbán kormánytól, ha már a kárpátaljai magyarságot jogaikba visszahelyezte.
egon samu
2019-12-27 at 18:43
Így lenne helyes, ha túl akarják élni a “nyugati” gyarmatosítást.