Mai világunk azoknak a növényeknek és állatoknak a függvénye, amelyek sok millió évvel ezelőtt éltek a Földön. A növények által akkor felhasznált napsugarak energiája a mai napig tárolódott a fosszilis maradványokban. Ezt az energiát, ma ezen maradványok elégetésével hasznosítjuk. Aminek létrejöttéhez több mint 300 millió évre volt szükség, azt az ember néhány évszázad alatt elégeti, kénben gazdag gázokkal és szén-dioxiddal szennyezve a környezetét.
Éppen ezért ezeket a fosszilis maradványokat, már csak fosszilis tüzelőanyagoknak hívjuk. Ezen maradványok a föld alatt magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt alakultak azzá, amit mi a felszínre hozunk és energiát nyerünk az elégetésükből.
De hogyan hozzuk a felszínre?
Több módszer is van. Annak megfelelően, hogy az adott anyag hol található a felszín alatt. Jelen írás a palagázt szeretné bemutatni, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy némi rálátásunk legyen a hagyományos földgázra is.
A palagáz (shale gas) és a földgáz (natural gas) elhelyezkedése közti különbség (wikipédia)
A palagáz egy olyan földgáz, amely a talaj alatti nagy kiterjedésű pórusrendszerek helyett geológiai palaalakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus átmérőjű csatornáiban található. Míg a klasszikus elnevezés szerinti földgáz, ami képződési helyéről elvándorol és egy alacsony áteresztőképességű geológiai réteg alatti csapdában gyűlik össze, a palagáz képződése után egy ilyen alacsony áteresztőképességű palaréteg belsejében, annak apró, mikroszkopikus repedéseiben reked meg. A hagyományos földgáz a záró burok átfúrásával viszonylag könnyen kinyerhető, a palagáz azonban csak a mikropórusok számának és térfogatának megnövelésével és a zárt pórusok kinyitásával válik összegyűjtésre alkalmassá.
A repesztéses technológia sematikus rajza.
A palagáz bányászatát bonyolultabbá és költségesebbé teszi az, hogy a függőleges fúrás után a megfelelő palaréteget elérve vízszintesen kell tovább fúrni. A módszer az utóbbi 20 év alatt magas technikai színvonalra emelkedett úgy, hogy ma már hatalmas mennyiségű palagáz kitermelésére van lehetőség.
De mit is csinálnak tulajdonképpen ott a föld alatt?
A függőleges fúrólyukon keresztül hatalmas mennyiségű vizet pumpálnak a kívánt helyre. A víz azonban csak hordozó anyag. A repesztést különböző nagy mennyiségű vegyi anyaggal, létrehoznak egy úgynevezett „stimuláló folyadékot”, mely alkalmas a palaréteg megrepesztésére, és így kinyerhetővé válik a földgáz, amely ugyanazon a fúrólyukon keresztül érkezik a felszínre.
Hol itt a probléma?
Maga a technológia hatalmas áttörést hozott az Egyesült Államoknak, hiszen a 2013-ban lezajlott repesztési forradalom 47%-kal csökkentette a földgáz árát az országban. A környezetre gyakorolt hatások azonban nem elhanyagolhatók, a technológia rendkívül vízigényes. Az USA-ban kutanként 1,2-3,5 millió gallon (4,5-13,3 liter) vizet használnak fel, amit ivóvízként is lehetne használni, viszont miután újra a felszínre kerül, már szennyvíz, hiszen a kútba fecskendezett víz, vegyszerek és apró homok- vagy kerámia-részecskék kombinációját tartalmazza. A szennyvíz elhelyezése pedig nem megoldott. Néhol próbálkoznak az ártalmatlanítással, mérsékelt sikerrel. Helyette inkább szennyezik vele a talaj- és a felszíni vizeket. Van olyan is, ahol a szennyvizet hatalmas fúrt kutakba engedik, és ott tárolják. Azonban ha ez nem lenne elég probléma, akkor megemlítem, hogy a technológia velejárója a nagy mennyiségű metánkibocsátás. Amely anyag szintén népellenség, de úgy tűnik ezt a békát is hajlandóak az érdek környezetvédők lenyelni. Természetesen a sornak itt még mindig nincs vége, hiszen a repesztéses eljárás (szebbik nevén frakkolás), olyan egyéb igényeket is támaszt, mint például a növényzet kiirtása, továbbá a folyamat destabilizálja a talajt, amely földrengésekhez vezetnek. Oklahomában állítólag emiatt nőtt meg a földrengések száma. Végezetül ne menjünk el amellett sem, hogy a frakkolási folyamat jelentős, és állandó zajszintet hoz létre a kitermelés teljes idejére, ami nagyjából 800-2500 napig tart.
Nem véletlen tehát, hogy több államban (köztük az USA több tagállamában) megtiltották a repesztéses technológiával történő kitermelést. Ettől függetlenül a világon több mint egymillió kúton történik ezzel a technológiával a gáz és az olaj felszínre hozatala.
Napjainkban a palagáz kéz a kézben jár az LNG-vel, pedig ezt igazából semmi sem indokolná.
Hogy miért? Az LNG (liquefied natural gas) egyszerűen annyit tesz, hogy cseppfolyósított gáz. Tehát nem csak a palagázt cseppfolyósítják, csak most az USA nagy mennyiségű palagáz kitermelésébe kezdett, és mivel Oroszországot kiszorította az európai piacról, ezt a gázt másképpen nem tudja eljuttatni a rendeltetési helyére, csak LNG-ként. Ugyanis a földgázt szárazföldön 3-4000 km távolság felett, míg a tenger mélyén 1000-1500 km távolság felett már LNG formájában szokták szállítani.
Hogy mi az LNG?
Ha már a palagáz kitermeléssel láttuk azt a kisebb ökológiai katasztrófát amit okoz, akkor erre az LNG csak rátesz egy lapáttal.
LNG szállítóhajó (wikipédia)
Az LNG szinte ugyanolyan összetételű, mint a hagyományos értelemben vett földgáz, csak hűtött formában. Ez azt jelenti, hogy -162 °C hőmérsékletű, és a víznél kisebb sűrűségű halmazállapotban van. A lényegi különbséget az adja a csővezetéken szállított földgázhoz képest, hogy a tárolási hőmérsékleten egyes összetevők (víz, szénhidrogének, szén-dioxid, higany) szilárddá fagynak, és ezeket szinte teljesen ki kell vonni a cseppfolyósított gázból. Tehát a földgázt úgynevezett LNG terminálokban cseppfolyósítják, és hatalmas, környezetszennyező tartályhajókon átutaztatják az Atlanti-óceánon. Európában aztán ugyanilyen LNG-terminálokban visszaalakítják gázneművé. Hatékony módszer, hiszen egy köbméter cseppfolyós LNG-ből a visszagázosítás után, körülbelül 600 köbméter normál halmazállapotú földgáz keletkezik. Viszont a gáz cseppfolyósítása energiaigényes, és a hűtőrendszertől függően a földgáz energiájának 8-25 százaléka is elveszhet a hűtési folyamat során. Azt már feledje balladai homály, hogy mennyi LNG szállítóhajót és mennyi európai terminált kellene építeni, hogy a vezetéken kieső orosz gázt pótolni tudjuk a megváltóként kezelt amerikai palagázzal.
És ha már palagáz. Olyan nekünk is van. A makói árok földgázvagyonát a világ egyik legnagyobb nem hagyományos földgáz lelőhelyeként emlegetik. Becslések szerint 1,2 billió köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított teljes földgázkészlete. A probléma az, hogy míg egy átlagos kitermelés 1500-2000 méter mélységben zajlik, addig Makó alatt 6-7000 méterre van a palagáz. Jelen állapotában semmiféle technológia nem áll rendelkezésre, amivel ezt ki lehetne termelni, úgyhogy még egy darabig marad a föld alatt. De ahogy a dolgok alakulnak, nem árt, ha tudjuk, hogy az ott van, és ránk vár.
kbandi1
2022-08-12 at 07:20
Ez a legújabb csodűlatos átverés a palagáz név alatt.
Nem jó a definíció, mert az ügylet nem wunderwaffe, hanem egyszerűen wundermutyi. Kérdezzék csak Timmermutyit, ő az egyik átverő.
Gomez Alvarez Lopez Havanmit
2022-08-08 at 15:06
Csodálatosak ezek a klímaszorongók!
Néhány éve az energiafű (vagy mi a túró), volt a menő.
Aztán kitalálták a használt étolajat a dízelekbe (csak sült krumpli szag marad utánuk, ami ugye nem szennyező).
Most az elektromos autó az újabb divathóbort, hogy azután (mikor már megvette jó drágán a sok mafla), előjöhessenek a következő baromsággal, mint a hidrogén hajtás!
Vegyétek, hogy én meggazdagodjak, majd, ti vagytok az okai a környezetszennyezésnek!
Talán nem szabadna engedni, hogy humán szakos emberkék hozzanak döntést olyan kérdésekben, ami a reál szakokat (nevezetesen a fizikát) érinti!
na4
2022-08-01 at 10:22
A cikk tele van butaságok tömegével. Hogyan lenne a széndioxid szennyező? Az egész földi élet a széndioxidon alapszik. A növények széndioxidból állítják elő a számunkra létfontosságú oxigént. Ez a fotoszintézis, amit már az általános iskolában tanítanak. Ha nem lenne széndioxid, mindannyian elpusztulnánk. A széndioxid átlagos légköri koncentrációja 400 ppm, vagyis minden 10 ezer gázmolekulából mindössze 4 db molekula széndioxid. Ennek is a 97%-a a természetből származik, és mindössze 3%-a emberi tevékenységből. Vagyis a természet kb.30-40x több széndioxidot generál, mint az emberiség. A NASA mérései szerint 1980 és 2012 között a Föld kb. 14%-kal lett zöldebb, mivel a légköri széndioxid szint némileg megemelkedett. Agrárminiszterek termésrekordokról számolnak be, vagyis az elmúlt időszakban több élelmiszer jutott az emberiségnek. Ez lenne baj? Évmilliókkal ezelőtt a légkör átlagos széndioxid koncentrációja 10x nagyobb volt, mint most. Kihalt az élet? Nem. Éppen ellenkezőleg, burjánzott. Növényi és állati fajok tömege fejlődött ki megalapozva a mai fajokat. Mindenegyes kilégzésünkkel 100x-osra emeljük a levegő széndioxid tartalmát. Mi lennénk szennyezők? Elég lett volna eddig olvasni a cikket, de tovább kínoztam magam, és jött a többi.
… vízigényes rétegrepesztés: a művelet során a vizet zárt rendszerben kezelik, éppen a költségek csökkentése miatt. A felhasznált vegyi anyagok drágák, éppen ezért azokat visszanyerik és újrahasznosítják a vízzel együtt ismét csak a takarékosság jegyében. És mivel drágák, csak kis koncentrációban használják, nem pedig nagyban. A folyamat semmivel sem vízigényesebb, mint más ipari folyamatok.
… metánkibocsátás: ez megint egy botorság. A légkör átlagos metán tartalma 1.89 ppm, vagyis minden 1 millió légköri gázmolekulából kb. 2db metán molekula. Ennyi fog majd megölni bennünket? Nevetséges. Miközben az emberiség milliárd m3 számra használ földgázt, ami gyakorlatilag metán. Amikor fűti az otthonainkat, hajtja a gépeinket és milliónyi ipari termék készül belőle, akkor OK, egyébként meg fúj? Hahaha.
… zajszint. A repesztés a kútfúrást követi, és jár némi zajjal, de nem a termelést teljes időtartama alatt. Ez marhaság. Egy pár órás ill, napos művelet, majd a szervizcég leszerel és elvonul, a zaj megszűnik. Ez megint semmivel sem zajosabb, mint pl. az út, vasút vagy hídépítés és más ipari műveletek. Ahol viszont folyamatos a zajterhelés, azok a szélturbinák. Működésük közben infrahanggal bombázzák a környezetüket, ami káros mind az emberek, mind pedig az állatok számára. Na az zajterhelés a javából.
Lehetne még folytatni, de itt már elfáradtam. Kár ilyen demagóg cikkekkel rémisztgetni az olvasókat.
Chiovini György
2022-08-01 at 07:29
Akik még emlékeznek rá, a hazai lakossági földgáz felhasználást lehetővé tevő országos vezetékhálózat kiépítésének fő indoka levegő tisztaságának javítása a szén- és fatüzeléshez képest. Ez különösen Budapesten és a nagy városokban hozott jelentős javulást.
Ahogy egyre több településre jutott el a vezetékes földgáz, vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy ennek működtetéséhez nem elég a hazai kitermelés. Akkor még politikai szempontból is természetes volt, hogy jöjjön a szovjet földgáz. Nekik van földgázunk, nekünk van számos termékünk, amivel fizetünk érte.
A fordulat akkor következett be, amikor a világelit szemet vetett a Szovjetunióra. A fegyverkezési versennyel annyira meggyengítették, hogy külön országokra esett szét. Megszűnt a KGST, A Varsói Szerződés. Nagyon kevesen sejtették, hogy ez csak a kezdet. Elindult Ukrajna “átalakítása”, alkalmassá tétele egy USA-Oroszország (fegyveres) konfliktusra.
Így jutunk el a földgáz importhoz. Hiszen a legtermészetesebb lenne ma is, hogy a kiépült csővezetékeken tovább jöjjön a földgáz keletről nyugatra.
Az USA globális hatalmi szerepének erősítését szolgálta földgáz importjának megszüntetése, akár a palagáz felfuttatásával.
Most a palagáz új szerepet kap. Az USA gazdasági helyzetének javítása azzal, hogy jó áron megvetetik az európaiakkal.
Jelenleg Magyarország számára csak a kényszerű kapkodás marad. Pótolni az import földgázt bármivel.
Mit hoz a jövő? Ha megőrizzük józan eszünket, akkor ügyes kereskedelmi stratégiával továbbra is keletről importálni, de több forrásból. Van ott földgáz, amit nem kell repeszteni.
vélemény
2022-07-31 at 20:40
Függőleges, vízszintes és egyéb metszeteiben jól látható, hogy a felelőtlenségeknek milyen óriási halmaza van folymatban, ami a KÉK BOLYGÓ és LAKOSAI számára további, beláthatatlan méretű károkkal jár együtt.
A béklyókat egyre jobban szorító, fába szorult féregként viselkedő világhatalom önmagát fúrja meg.
Egyelőre senki nem kapta még el a fonalat és jelentette be, hogy TESLA típusú energiaellátást akar megvalósítani. Részben érthető is, mert a hatalmasok minden erejükkel ráállnának a lábára…
Sojal 2022-07-31 at 17:21 széndioxidra vonatkozó megállapításával egyetértve sajnálatos, hogy a folyamatban lévő globális klímahisztéria keretében számosan tudománytalan igét hírdetnek minden égtáj felől, amit ki mástól, mint Al Gore-tól (amerikai volt elnökhelyettes, nobel díjas, ”miljőaktivista”) kezdődően igyekeztek megetetni mindenkivel.
III
2022-07-31 at 20:06
Minket mikor foglalnak el a szövetségeseink, ennek a gázvagyonnak a megszerzése érdekében? Ez egyszer már elindult, Gyurcsányék alatt, de 2010 után ki kellett takarodniuk ebből.
Vajon mikor szánják rá magukat a lépésre, ha UKRAJNA befuccsolt? Készülhetünk, mert mi lehetünk a következők!!
tarcsa
2022-07-31 at 19:44
Kérjük a következő cikket a kanadai olajiszapról (olajhomok). Lehet fotókat is mellékelni a Magyarországnyi letarolt területekről.
PG
2022-07-31 at 19:24
Tulajdonképpen szükség megoldásnak való ez a technológia. Eléggé környezet szennyező. De nagy marhaság kihasználatlanul hagyni a hatalmas északi orosz tájakon, szinte önmagától feltörő gázlelő helyek kihasználását.
apro_marosan_petergabor
2022-07-31 at 18:18
Éljen a környezetvédelem. Az elfogulatlan. Leginkább a német.
Amelyik szemet húny az USA származású, sokezer km-ről átkínlódott, drága, LNG palagáz számtalan környezetvédelmi hátrnya felett, de a lényeg az, nehogy már az oroszoktól vegyünk olsóbban és egyszerübben…
Ez a német bölcs környezetvédelem inkább szénerőműveket indít a túl korán bezárt atomerőművek helyett.
Ungarn über alles
2022-07-31 at 18:17
Sojal
17:21
…tanulj meg olvasni, és az elolvasottat értelmezni – ha képes vagy ilyesmire !
…nna meg ilyesmik
obsitos
2022-07-31 at 17:35
Ja, már nem is kell a palagáz ! 🙂
Sojal
2022-07-31 at 17:21
Miről beszélsz Kővári? Méghogy a széndioxid mérgező gáz!
A széndioxid éltető gáz, ne hülyítsd tovább a közvéleményt, CO2-ből állitják elő a növények a számunkra nélkülözhetetlen oxigént!
o
Matu
2022-07-31 at 17:18
Lesz tehát baromi drágán baromi kevés gáz, aminek a kitermelése mindennél jobban rombolja a környezetet és főleg az ivóvizet, amiből úgyis egyre kevesebb van elfogadható minőségben. Így aztán az ivóvíz is egyre drágább lehet, nagy hasznot hajtva egyeseknek. De mivel csak a palackozott lesz iható, a műanyag szemét már az egekig fog érni. Igazán zöld megoldás… Oroszország nem rokkan bele, ha nem tőle veszi Európa az egyébként kiépített rendszerben szállítható gázt, aminek a kitermelése sem ennyire drága, sem ennyire romboló…De hogy nekünk miért jó, ha rohadt drágán öngyilkoljuk le magunkat, még mindig nem értem!
Theo
2022-07-31 at 17:07
Vegre egy közérthető szakcikk!
Irene
2022-07-31 at 17:03
Sajnos túl közel a román határ! Csak egy kisebb Trianon, néhány km és már nem is a miénk
Kerekferke
2022-07-31 at 16:38
Kiss Robert
2022-07-31 at 15:26nme szaporodnak.
Lefogadom, hogy egyik sem épelméjű és egyik sem binásri. Remélem,
gyozo2018
2022-07-31 at 16:36
Majd befektetők elveszik, mint az osztrákok a vezetékes gázunkat.
Ungarn über alles !
2022-07-31 at 16:34
amit majd’ elfelejtettem : a “repesztett” vidékeken drágább lesz az ivóvíz literje/gallonja mint a benziné – és nem ám csak 5-10 km-es határon belül, hanem idővel 10-100 x messzebb is
Ungarn über alles !
2022-07-31 at 16:28
kössz a cikket – aki eddig lusta volt utána nézni, most ingyen megkaphatta, hogy miért is undorító és alapból hülye a Polák banda, aki egy egész ország népét-létét-jövőjét tette rá
Királytigris
2022-07-31 at 16:02
Kiss Robert2022-07-31 at 15:26!
A túl sok pénz veszélyes!
Kiss Robert
2022-07-31 at 15:26
Ezzel nem az usa-t menti meg az eu,-mivel a lakosság állapota a
jelenleg kormányzó”demokratákat” ugyanannyira érdekli mint timmermannsékat, bár amerikában nem közönbös szempont, hogy a lakosság is állig felfegyverzett-hanem 6!bankárdinasztiát,akik
rátelepedtek az usa népére,és őrült hatalmi érdekeiknek rendelik alá most már európát is⛔⛔⛔💀💀💀