A papírforma beigazolódott, Donald Tusk embere nyert és a PiS elnökjelöltje jutott be még a második fordulóba
A románokkal ellentétben nem történt meg a nagy fordulat a lengyel elnökválasztáson. A legfrissebb mérés szerint Donald Tusk embere, Rafal Trzaskowski nyerte a első fordulót, igaz, a vártnál szorosabban, így következhet az a második forduló, ahova még ellenfele, Karol Nawrocki jutott be a PiS jelöltjeként.
Bár Romániában már megválasztották a következő elnököt, és nagy meglepetés is történt, Lengyelországban senkinek nem volt kétsége afelől, hogy lesz második forduló is az elnökválasztáson. Már a választást megelőző felmérések is azt mutatták, hogy egyiknek sincs reális esélye megszereznie a szavazatok 50+1 százalékát, amivel egy kör alatt elnökké választották volna az adott jelöltet.
Az urnazárás után viszont nem volt kérdés, ki győzött: 99,9 százalékos feldolgozottságnál a kormánypárti Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 31,2, a PiS által támogatott Karol Nawrocki pedig a vártnál szorosabb eredménnyel, 29,7 százalékkal jutott be a második fordulóba, amelyet két héttel később, június elsején rendeznek majd.
A régiónként való eloszlás sem vonul be a nagy meglepetések múzeumába: a nyugati régiókat a liberális főpolgármester vitte, míg a keletieket a konzervatív történész happolta el.
Az eredményen túl az is biztos, hogy második fordulót rendeznek Lengyelországban, így a szabályok szerint egy újabb tévés vitát kell rendezni a két bejutott jelölttel, amelyre a lengyel közmédia tájékoztatása alapján május 21-én, szerdán kerül sor.
Slawomir Mentzen, a Konfederacja elnökjelöltje szintén a várakozások alapján teljesítve 14,8 százalékot szerzett az előzetes exitpollok alapján, és ahogyan több ízben megírtuk, célja inkább egy imidzsépítés egy hosszú távú projekt részeként, mintsem az azonnali győzelem az államfőválasztáson.
Rajtuk kívül még tíz jelölt mérettette meg magát, de annyira lemaradtak a három jelölttől, hogy a biodíszlet szerepköréből nem sikerült kilépniük. Ennek ellenére azért említsük meg az ő eredményeiket is: Szymon Hołownia, a Szejm elnöke 4,9, Adrian Zandberg, a Razem Párt társelnöke 4,8, Magdalena Biejat, a Szenátus alelnöke 4,1, Joanna Senyszyn, korábbi PPS-képviselő 1,4, Krzysztof Stanowski újságíró 1,3, Marek Jakubiak Szabad Republikánusok képviselője 0,8, Artur Bartoszewicz közgazdász 0,5, Maciej Maciak újságíró 0,4 és Marek Woch, a Párton kívüli Önkormányzati Párt jelöltje 0,1 százalékot szerzett.
Hogy hogyan alakul a második forduló, az még rejtély, ugyanakkor az Ipsos szerint Trzaskowski nagyobb támogatásra, 46 százaléka számíthat a következő körben, pedig az ő népszerűsége is hagy némi kívánnivalót. Ahogyan Szymon Holownia alsóházi elnök is rámutatott, több mint hatvan százalék voksolt a kormánykritikus tömörülések jelöltjeire.
Mindezek ellenére a külföldön élő lengyelek szemében csúnyán leszerepelt a konzervatív történész. A lengyel Nemzeti Választási Bizottság adatai szerint a legnagyobb támogatást Rafał Trzaskowski szerezte, 36,82 százalékot szerzett a Lengyelországon kívül élők közül, a második helyen a konföderációs jelölt, Sławomir Mentzen végzett, aki 16,58 százalékot kapott. Nawrocki mindössze kereken 16 százalékot szerzett, pedig a tendencia azt diktálta volna, hogy a külföldi lengyelek ellenzéki jelöltet kívánnak az államfői székre.
A közhangulat ugyanakkor közel sem nyugodt a lengyel földeken. Ahogyan Holownia is mondta, hiába Trzaskowski elsőfordulós győzelme, a szavazatok hatvan százalékát mégiscsak ellenzéki jelölt kapta. Ez pedig valahol rávilágít barátaink ingatag politikai berendezkedésére.
Az elégedetlen hangok pedig egyre inkább erősödnek: Magdalena Środa professzor például attól tart, hogy a Polgári Platform jelöltjével, Trzaskowski egy zsidógyűlölő kerülhet hatalomra.
„Teljes tragédia, a választási eredmények azt mutatják, hogy egy antiszemita országban élünk, és hogy a lengyelek egyharmada inkább egy testőrt és egy sunyi fickót látna elnökként, mint egy tisztességes és hozzáértő embert. Igen, az látszik, hogy nagyon nem szeretjük a demokráciát, nem értékeljük a szabadságot, undorít minket az egyenlőség és a tolerancia. Ehelyett az az illúzió kell nekünk, hogy ha egy gengszter templomba jár, akkor jó ember”
– olvashatjuk a Varsói Egyetem filozófusának oldalán.
Szintén aggodalmát fejezte ki Aleksander Kwaśniewski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt korábbi elnöke, aki nem meglepő módon ugyanúgy a „lengyel antiszemitizmust” vizionálja. Igaz, neki más problémája is van. A közhangulat ugyanis annyira a jobboldal felé tendál, hogy az agyondémonizált, minden közösségi platformról kitiltott Grzegorz Braun, a Korona párt jelöltje, nagy valószínűséggel a negyedik helyet foglalja el az elnökválasztás első fordulójában. Az eredménye 6 százalék körül mozog.
És hogy miért retteg mindenki a vártnál sokkal-sokkal nagyobb népszerűségétől? Braun volt az, aki a parlamentben elhelyezett, a zsidó hanuka tiszteletére felállított gyertyát piros poroltóval fújta le. A botrányos viselkedés után a szejm megvonta a mentelmi jogot a képviselőtől. Ám mivel nagyon szeret látványos akciókkal szerepelni a politikus, ez sem tántorította el attól, hogy egy későbbi alkalommal megtapossa az uniós zászlót, és beletörölje a cipőjét.
Habár az erről készült videót több millióan látták, Braun hamarosan az összes platformról kitiltatta magát, a kampány alatt ezáltal eltűnt, és csoda, hogy egyáltalán mérhető számokat produkált az első fordulóban.
Kiemelt kép: Rafal Trzaskowski és Donald Tusk ünnepel a híveivel a 2024-es európai parlamenti választás után. Fotó: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski
