A Politico Trumptól és Orbántól félti a világot
Vajon Trump ellenállásával szemben meg tudnának-e adni Kijevnek az európai vezetők bármit, amit kér? Vagy Orbán Viktor javaslatát kellene követniük, elfogadva Trump békekezdeményezését? És hogy fogadnák az európai vezetők az amerikai külpolitikában beálló éles váltást? Ezeket a kérdéseket teszi fel a Politico. A liberális lap "aggodalma" abból a szempontból valós, hogy a két vezető közismerten egyre szorosabb kapcsolatot ápol egymással, együttműködésük pedig modellt jelent a jobboldali politikának világszerte. A lap mérlegelvén, hogy mit jelentene Európa számára, ha 2024 novemberében Trump nyerné az amerikai elnökválasztást kijelenti, a volt elnök győzelme „egzisztenciális veszélyt” jelentene Európára nézve.
Mint írják: Egy másik uniós tisztviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy egy második Trump-elnökség olyan lesz, mint 2016, „de ugyanakkor sokkal rosszabb”. Az „Amerika az első” trumpi agenda is fejfájást okoz az EU-nak, például a Trump-féle vámok. A Politico szerint a bizottság mindenféle forgatókönyvre felkészül. Az orosz-ukrán háború kitörése óta például megduplázódott az LNG-n keresztül Amerikából importált energiahordozók behozatala. Végül a lap arra kíván figyelmeztetni több megszólalóval, hogy európai egységre van szükség. Erről beszél a Politicónak például Alva Finn, a brüsszeli Európai Liberális Fórum think-thank ügyvezető igazgatója is. A lap azzal zárja cikkét: az EU-n belül már most is vannak a törésvonalak, a kereskedelemtől kezdve az energiatermelésen át a közel-keleti vagy kínai külpolitikáig, És hát persze „a legnyilvánvalóbb veszélyt Orbán Viktor jelenti az európai egységre”, akit „felbátorítana” egy újabb Trump-elnökség.
Európa természetesen túlélte az első Trump-elnökséget, de minden jel szerint most keményebb lesz.
A Politico azon is aggodalmaskodik, hogy Trump betartja-e Amerika NATO-kötelezettségeit, holott sokkal inkább az európaiak azok, akik nem tartják be azokat: első ciklusában Trump erősen szorgalmazta, hogy minden NATO-tagállam tartsa be a 2 százalékos minimum védelmi költésre vonatkozó NATO-szabályozást, az európaiak ezen megsértődtek.
Mindenesetre a lap szerint Trump csökkentené Amerika részvételét a szövetségben, és a híres 5. cikkelyt sem feltétlen katonai beavatkozásként értelmezné, hanem például diplomáciai közbelépésként. A lap úgy fogalmaz: miközben az orosz csapatok nyugat felé nyomultak, az uniós politikusok sorban követelték az európai védelmi politika sürgős újragondolását. Miközben Németország – a blokk szunnyadó katonai óriása – új korszakot hirdetett a védelmi politikában, az EU vezetői a hadseregek megerősítésére és az együttműködés fokozására tettek fogadalmat.
amelyeket Trump kihasználhatna, főleg hogy valószínűleg inkább a nemzeti vezetőkkel beszélne, mintsem az EU-s politikusokkal.
Forrás: Politico, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
