
Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön az alapvető reformok folytatását kérték a nyugat-balkáni országokban az Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia európai uniós csatlakozási esélyeiről szóló állásfoglalásaikban – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az EP-képviselők az elmúlt két évet elemző jelentéseikben mindenekelőtt arra figyelmeztettek, hogy a sikeres uniós csatlakozás az olyan területeken elért gyökeres és visszafordíthatatlan reformoktól függ, mint a jogállamiság és a demokratikus intézmények hatékony működése. A képviselők a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc megerősítését, a jószomszédi viszony kialakítását és a regionális együttműködés fokozását is hangsúlyozták.
Albániával összefüggésben kiemelték, hogy az április 25-i választások kulcsfontosságúak lesznek a demokratikus eljárások és struktúrák megszilárdításához és megújításához. A szabad és tisztességes választások kiemelten fontosak az uniós integrációs folyamatban – húzták alá. Koszovóval kapcsolatban a képviselők hangsúlyozták, hogy a függetlenség minden uniós tagállam általi elismerése előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezése szempontjából, megszilárdítaná a régió stabilitását, és elősegítené mindkét állam uniós integrációját. Észak-Macedónia esetében kiemelték: az ország következetesen halad az unió felé, és elkötelezett a szükséges reformok terén. Megjegyezték: korábbi, a bolgár kisebbséghez tartozók, illetve az etnikai hátterüket vállalók hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos javaslataikat az ország nem hajtotta végre.
Szerbiával kapcsolatban azt közölték: Koszovóhoz fűződő viszonyának rendezése és az alapvető jogok tiszteletben tartása továbbra is meghatározó a csatlakozási tárgyalások üteme szempontjából. Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szerb törvényhozásban nincs ellenzék, az ellenzéki pártok ugyanis kétségbe vonják a parlament működésének jogszerűségét. A képviselők hangsúlyozták: Szerbiának összhangba kell hoznia külpolitikáját az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, a régióban ugyanis Szerbiában a legalacsonyabb mértékű a harmonizáció. Az EP üdvözölte, hogy Szerbia működő piacgazdaságot épít ki, és a szerb kormányt a folyamatot segítő további strukturális reformok meghozatalára ösztönözte.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: teljes mértékben támogatja Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását. A képviselőcsoport véleménye szerint az országjelentés elfogadhatatlanul elfogult, egyoldalú és kritikus hangnemet üt meg a jobboldali konzervatív kormánnyal rendelkező Szerbiával szemben.
Azokat az elfogult, a balliberális többség által már jól ismert szólamokat találhatjuk meg benne, amihez hasonlókat Magyarország és Lengyelország vonatkozásában is hallhatunk. Meggyőződésünk, hogy az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentése nem szolgálja a csatlakozási folyamatok felgyorsítását és az EU és Szerbia közötti kölcsönös tiszteletet és megbecsülést
– fogalmaztak. Gál Kinga, a képviselőcsoport elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiáról szóló jelentéssel szemben a baloldali vezetéssel rendelkező Észak-Macedónia, Albánia vagy Koszovó tekintetében a jelentések sokkal megengedőbbek. Véleménye szerint a politikai alapú hozzáállás nem segíti a Nyugat-Balkán stabilitását és az unió elfogadottságát. Deli Andor fideszes EP-képviselő szerint a jelentés nélkülözi a kellő tárgyilagosságot, megkérdőjelezi például a tavalyi választások legitimitását, a szerbiai parlament összetételét.
Ha ismerjük Szerbia jelentőségét a térségben, akkor tudnunk kell azt is, hogy a csatlakozás késleltetése ellentétes az EU saját érdekeivel is. Mi a Fidesz EP-delegációjában mindig is azon dolgoztunk, hogy Szerbia a lehető legrövidebb időn belül az EU teljes jogú tagjává válhasson
– fogalmazott a képviselő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Lajos
2021-03-26 at 10:03
Ukrajnával szemben nincsenek ilyen igényeik?
Amúgy mi is akkor váltunk kompatilissé amikorra teljesen ki lett fosztva az országunk. Se nagy válalataink, se mezőgazdaságunk mert minden ki lett ajánlva, eladva, lepusztítva, az ország kiürítve. Na, onnantól megfeleltünk, hogy része legyünk ennek a nagy boldog színes elmebeteg közösségnek amit uniónak neveznek.
porció
2021-03-26 at 09:28
Reformok folytatása, szóval nekik is hozni kell majd befelé a sok agysebész, illetve mérnök tudós migránst. Persze szegény országok, kapják majd érte a dollármillárdokat, szóval ki lesznek kényszerítve erre.
SZUPER FA_ZA LESZ.
Mocskos egy szennyeslelkű tetves démonok ezek, akik a pénzért tönkreteszik milliónyi emberek életet, csak mert az okosabbja már nem szavaz rájuk mert átlát már sok nép ezeken a démonokon kik az országukat és az eu több országát is eladják csak hogy nekik még több pénzük legyen.
VESSZEN AZ EU!!!
polizza
2021-03-26 at 09:00
,,… az országjelentés elfogadhatatlanul elfogult, egyoldalú és kritikus hangnemet üt meg a jobboldali konzervatív kormánnyal rendelkező Szerbiával szemben.” ÉS ,,… a baloldali vezetéssel rendelkező Észak-Macedónia, Albánia vagy Koszovó tekintetében a jelentések sokkal megengedőbbek.”
Az EU ,,mértékadó” köreinek mindig is ilyen jellegű volt véleménye, ami meg is mutatja, hogy ők hová tartoznak.
De végül is ebből nem is csináltak/-nak titkot.
Többször kimondták már, hogy ,,majd megtanulják az emberek itt-ott, hogy hová kell tenniük a X-et”, persze ahhoz, hogy az ŐK – a mértékadók, az állandóan mindenki máshogy gondolkodókról ítéletet mondók – elégedettek legyenek velük és békén hagyják őket.
Mert ugye demokrácia csak akkor érvényesül, ha a ,,mértékadókat” hozza ki győztesen a választás – esetleg usa típusú – eredménye.
Valójában pedig a viselkedésük semmiféle elvi alapon nem áll, kizárólag az általuk képviselt érdekcsoport/-ok utasításai szerint szájalnak és tesznek.
Éppen a fentiek miatt kell vigyáznunk, nehogy a kérdéses országok bevételével végül mi kerüljünk védekezésképtelen helyzetbe. A ,,mértékadók” ugyanis csak fokozni fogják a nyomást a kérdéses országok választó lakosságának irányultságán. A pénzük megvan hozzá, és sikerük esetén csak még több pénzt fognak kihozni ezen országokból.
Azt meg már tudjuk, hogy a beözönlő népségek elleni hozzáállásuk milyen volt korábban is – évszázadokon keresztül, tudatosan politikai játékból, vagy katonailag gyengeségből – és most is, mikor nem védekeznek, mikor a szerbek engedik a tömörülést a magyar határnál, az ottani magyarság félelemben tartását a beözönlők által. Hát még mi lenne, ha az eu-s mértékadók által kívánt kormányzat lenne!