Miközben a legtöbb környezetvédő arról vitázik, hogy napelemekkel vagy szélturbinákkal kellene inkább telepakolni Magyarországot, elérhető egy technológia, amely mindennél olcsóbban és hatékonyabban termelne energiát a magyarok számára. Azt ugyanis a legtöbben ismerjük, hogy a termálvízforrások nagyhatalma vagyunk, de azt már kevesen tudják, hogy a geotermikus energiát a gyönyörű fürdőkben való pancsolás mellett a rezsiszámláink drasztikus csökkentésére is fordíthatjuk a Kárpát-medencében.
ÁRAM A FÖLDBŐL?
A geotermikus energia fogalma elsőre rendkívül semmitmondó műszónak tűnhet, valójában viszont egy igen egyszerű gondolat zseniális megvalósításával létrejövő tiszta, zöld energiát jelent. Röviden ugyanis arról van szó, hogy a Föld belső hőjének hasznosításával állíthatunk elő energiát, így például áramot. Homályos földrajzórai emlékekből bárki felidézheti, hogy a Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként hozzávetőleg 3°C-kal nő a hőmérséklet. Csakhogy Magyarország egyes területein már két kilométer mélyen is 120°C-os termálvizet találunk. Vagyis a geotermikus energia tekintetében hatalmas a hazai potenciál.
Egy ilyen impozáns ismertető után sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyire jó lehetőségek rejlenek ebben a technológiában, akkor miért nem csinálta ezt már meg valaki? Erre a rövid válasz, hogy már megcsinálták, Izlandon. Ma ugyanis a szigetország a háztartásainak 93 százaléka számára biztosítja közvetlenül geotermikus energiával a fűtését, aminek egy szintén nagyon fontos hozadéka, hogy az izlandi fővárosban a levegő minősége drámaian javult, egyes zöld szervezetek szerint pedig világviszonylatban is kiemelkedően jó minőségű.
A hitelesség jegyében természetesen meg kell említeni, hogy az aktív vulkanikus szigetnek számító Izland még Magyarországnál is kedvezőbb adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia kiaknázása tekintetében. Mindennek ellenére hazánk, amely ezer szállal van ráutalva történelmi öröksége folytán az orosz gázcsapokra (de mint látjuk, a nyugati LNG-szállítmányok is inkább csak a függőség irányának megfordítását jelentenék – a szerk.), elemi érdeke lenne ezeknek a tiszta, megújuló energiaforrásoknak a minél nagyobb arányú kiaknázása.
NAPELEMEK ÉS SZÉLKEREKEK
Adódik a kérdés, hogy ha a geotermikus energia hazánk számára egy ennyire specifikusan jó megoldást jelentene, akkor miért csak a napelemekről és szélkerekekről hallunk általában a nyilvánosságban. A válasz persze igen egyszerű: üzleti érdekek. Tudjuk, hogy a fosszilis energiaforrások megítélésének romlásával, valamint a technológia fejlődésével a különböző megújuló energiaforrásokra építő vállalatok hatalmas összegeket fektettek abba, hogy a társadalmakat megnyerjék a saját termékeik számára. Amikor tehát a napelemek és az éjszaka komikus problémájáról vagy éppen a madarakat gyilkoló szélkerekekről olvasunk, akkor jobb mihamarabb újra megkapaszkodnunk a realitások talaján, vagyis abban, hogy nagy valószínűséggel éppen valamelyik megújuló energiát hasznosító rendszer gyártójának a tollba mondott narratíváját olvassuk éppen.
Annyi kitekintésre azonban mindezek ellenére is szükség van, hogy a szélenergia ügyét górcső alá vegyük Magyarországon. Tudvalevő, hogy a kormány finoman szólva sem támogatta a szélkerekek hazai elerjedését, pongyola megfogalmazással pedig akár azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag betiltotta. A miértekre itt nem célunk egyértelmű választ találni, de az kijelenthető, hogy ez a döntés megosztó úgy a közvélemény, mint a szakma képviselői számára. Sokan meggyőződéssel támogatják, míg mások hevesen ellenzik. Ha azonban a minden sarokban megbúvó üzleti érdekeket emlékezetünkbe idézzük, akkor ezt rendjén lévőnek is tekinthetjük. Azonban van egy objektívebb probléma a magyarországi szélenergia-kérdéssel: méghozzá az, hogy meteorológiai értelemben hazánkban nincsenek olyan jelentős áramlatok, légmozgások, amelyek a szélenergia feltételét jelentik. Közérthetően fogalmazva: Magyarországon a szélkerekek telepítése nagyjából arra a logikára épülne, hogy ha majd fúj a szél, akkor pörög egy kicsit és termel valamennyi áramot, egyébként meg az autópályáról szemlélve jól néz ki a repceföld közepén.
A KORMÁNY FELISMERTE
Rövid áttekintésünk összefoglalójaként azonban meg kell említeni, hogy a geotermikus energia kiaknázása Magyarországon nem csupán a “jó lenne, ha” állapotban van. Szerkesztőségünk információi szerint a Lantos Csaba által vezetett Energiaügyi Minisztérium, illetve az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs már tárgyalta ezt a kérdéskört, valamint támogatásra érdemesnek találta. Ennek fényében pedig okkal bízhatunk benne, hogy az energiaügyi perspektívahiány irányába sodródó Európa kellős közepén hazánk néhány éven belül saját stratégiai erőforrásainak szolgálatba állítása mellett válhat olcsón energiafüggetlenné.
Vezető kép: MTI/Krizsán Csaba
NagyP
2023-01-07 at 07:35
Túrán van ilyen erőmű nem egyszerű a működési, de működik.Turawell.?
na4
2023-01-04 at 07:45
Megint az ész nélküli, kapzsi álmodozás. Lehet geotermikus energiát használni, de nem mindig, és nem mindenhol. Rengeteg műszaki probléma és kihívás van, ami erősen korlátozza a lehetőségeket. Izlandon ezekből kevesebb van, azért tudják ezt az energiaforrást ott jobban kihasználni. Van Magyarországon is geotermikus cég, a PannErgy. Van is néhány sikeres projektjük, de ők sem varázslók. Ha ennyire könnyű lenne a geotermikus energiát kihasználni, akkor ma a PannErgy már nagyobb lenne, mint a Saudi Aramco. Erről egyenlőre nem hallottunk.
Béla
2023-01-03 at 20:34
A cikk írójának szövege egy multi level marketing ügynök lehengerlő szövegére emlékeztet, aki mindenáron rá akarja sózni termékét egy naív vevőre.
Papczun József2023-01-03 at 14:15 hozzászólása nagyon színvonalas és rámutat a cikk írójának alaptalan állításaira.
Nagyon fontos tény állításai:
A (geotermikus) villamos energiatermelés esetén viszont igen nagy mélységbe kéne visszasajtolni igen sok vizet, ahol iszonyú nagy nyomás uralkodik, s ehhez
ennek megfelelően igen nagy mennyiségű villamos energiára is szükség lenne, ami a szivattyút / szivattyúkat és egyéb rendszerelemeket
működteti…
És ha egy gazdasági számítás azt hozza ki, hogy nem éri meg, akkor nincs értelme miről beszélni…
Nálunk nem tör fel gejzírszerűen a forró víz, mint Izlandon, nálunk komoly mélységbe kéne visszasajtolni, igen nagy nyomás ellenében…
Ma Magyarország éves gázszükséglete kb 10 milliárd m3 nagyságrendben van. A geotermikus rendszerek, felfuttatásával is maximum ennek
töredéke lenne kiválható. (10 – 20 %)
És ehhez is iszonyú nagy beruházásokra lenne szükség, és persze előtte kutató – jellegű munkákra is.
egy jobbos
2023-01-03 at 18:00
Ált.isk. 7-ikben náluno még úgy tanították (90-es évek) hogy a geotermikus energia a hőmérsékletKÜLÖNBSÉG kihasználása. És nem a melegvíz elpocsolása. Az a termálvizzel fűtés.
De, jót szórakozok a kommenteken.
Évezredes termálkincs elpocsékolása + akkumulárorgyártás = ZÖLD JÖVŐ
Röhej a PS és az olvasói is.
Papczun József
2023-01-03 at 14:15
“… mi fiatalok, ifjú polgárok tehetünk a legtöbbet a jövőért…”
Igen, de nem így, hogy félreinformáljuk a tisztelt olvasót, hogy felkészületlenül csapkodunk a fél-igaz információk között.
1. Amint azt az Őrnagy (nevű olvasó és kommentelő) megjegyezte, hazánkban is használják már a geotermikus energiát.
(pl Szegeden és környékén is.)
2. Minden komolyabb beruházás egy gazdasági döntés.
A gazdasági döntéshez pedig minél több helyes, pontos és alapos informálódás szükséges, nem TIT-szintű megközelítés, ami sokkal többet árthat,
mint használhat.
A geotermikus energia felhasználásához pl villamos energia termelésére sokkal mélyebb kutakat kéne fúrni, mint azokhoz a kutakhoz, melyek
csupán meleg vizet, tipikusan 60 – 90 C közötti meleg vizet hoznak fel viszonylag kisebb mélységből.
Akár alacsonyabb hőfokú meleg vizet használunk, akár villamos energiát termelnénk, a lehűlt vizet vissza kéne sajtolni abba vagy közel abba a
mélységbe, ahonnan a meleg vizet felhozzuk. Jelenleg igen sok helyen csupán a rablás történik, a visszasajtolást nem finanszírozzák meg egyes
meleg víz fogyasztók…
A villamos energiatermelés esetén viszont igen nagy mélységbe kéne visszasajtolni igen sok vizet, ahol iszonyú nagy nyomás uralkodik, s ehhez
ennek megfelelően igen nagy mennyiségű villamos energiára is szükség lenne, ami a szivattyút / szivattyúkat és egyéb rendszerelemeket
működteti…
És ha egy gazdasági számítás azt hozza ki, hogy nem éri meg, akkor nincs értelme miről beszélni…
Nálunk nem tör fel gejzírszerűen a forró víz, mint Izlandon, nálunk komoly mélységbe kéne visszasajtolni, igen nagy nyomás ellenében…
3 “…Ennek fényében pedig okkal bízhatunk benne, hogy az energiaügyi perspektíva hiány irányába sodródó Európa kellős közepén hazánk néhány
éven belül saját stratégiai erőforrásainak szolgálatba állítása mellett válhat olcsón energia-függetlenné.”
Ettől nagyobb tévedést csak a kellően felkészületlen és ezért a tömeget könnyen megtévesztő cikkírók írhatnak le.
Nem, a geotermikus energia nem fogja megmenteni Magyarországot a gáz importtól. Sem rövid, sem középtávon. Nem is mentheti meg.
Egyébként már ma is meglehetősen sok mélyfúrású kút van az országban. Ezeket leginkább fürdőzésre, mezőgazdasági (fóliasátrak,
állattenyésztő komplexumok…) fűtésére és persze lakótelepek fűtésére is használják.
De az ország területileg jól hasznosítható helyei leginkább a délalföldön (Csongrád, Békés megyék…) vannak.
Ma Magyarország éves gázszükséglete kb 10 milliárd m3 nagyságrendben van. A geotermikus rendszerek, felfuttatásával is maximum ennek
töredéke lenne kiválható. (10 – 20 %)
És ehhez is iszonyú nagy beruházásokra lenne szükség, és persze előtte kutató – jellegű munkákra is.
Arról nem is beszélve, hogy ahogyan kérdés egy energiatermelő egység beruházásának elindítása, ugyanúgy nagyon komoly gazdasági döntés a
meglévő energiatermelő egység leállítása.
Országos szinten ez nem olyan egyszerű, mint pl egy családi ház esetében, amikor arról döntünk, hogy egy gáztüzelésű kazánról át akarunk
állni elektromos fogyasztású hőszivattyúra…
Most mondjuk azt egy német, amerikai…tulajdonban lévő energiatermelőnek, hogy holnap álj le, mert mi magyar és EU pénzből magunknak
építünk 100 kisebb-nagyobb geotermikus erőművet?
Ez nem így mükszik. Az energia a gazdaság egyik (ha nem a leginkább) átpolitizált területe. Hogy ez most jó vagy kevésbé jó az más kérdés. Ez
tény.
4. Mindig a számunkra elképzelhető alternatívák közül kell a lehető legjobbat kiválasztani.
Lehet, hogy a politikusaink azok nem kompetensek (Sőt, biztosan nem azok ebben a témában) De a mérnökeink azok nem hülyék. (Magam is
közéjük tartozom.)
Már eddig is rengeteget dolgoztak a témában, rengeteg anyag és tudás összegyűlt és letették a politika elé az elképzeléseiket,
eredményeiket.
Csupán a politikai akarat és a lobbimunka az, ami az ábra szerint odáig vezetett, hogy ezt a lehetőséget valóban nem aknáztuk ki kellően.
Az idők változnak. A politikai akarat nem biztos, hogy változik.
Az elmúlt egy-két év energia árrobbanása után szinte minden beruházást, de meg merem kockáztatni, hogy minden nagyobb energiafelhasználást
igénylő cég tevékenységét, módszereit,
technológiáját… újra kell gondolni, ha hosszú-távon versenyképesek akarunk (a gazdaságunk) maradni. Ez elkerülhetetlen.
5. Az energiának ára van. A geotermikus energiának is. A fenntarthatóság egyre erősebb szempont lesz. De egy olyan szegény ország, mint
Magyarország nem engedheti meg, hogy
nem az elérhető legolcsóbb energiát használja hosszútávon, illetve a legoptimálisabb energia-mixet.
A geotermikus energiában az lehet a jó, hogy az nem 2000 – 2200 órában van jelen az évi 8760 órából, mint a napenergia,
hanem (A karbantartástól eltekintve) szinte az év teljes időszakában éjjel és nappal is.
A szélenergia is azért problémás, mert nagyon kevés a hasznos óraszám (pl az északi tengeren üzemelő szélerőművek hasznos éves óraszámával
összehasonlítva.)
Ahogyan a különböző energiaforrások energiatermelési költségek ára egymáshoz képest relatíve változik, úgy kell majd nekünk is minél
gyorsabban reagálni a változásokra, ezzel
elérve, hogy hosszú-távon minél hatékonyabban elégítsük ki az ország energiaszükségletét. Ehhez valószínűleg szükség lesz kevés nagy és sok-
sok kisebb beruházásra is országos szinten.
A villamos energia a leguniverzálisabb és nagyobb távolságra a legegyszerűbben, kis veszteséggel, a meglévő hálózaton szállítható.
Az egyik legnagyobb kivívás lesz a következő 15 – 25 évben a benzin és dízel járművek elektromos meghajtású járművekkel történő leváltása.
Ez azt jelenti, hogy a felhasznált benzin és dízel üzemanyag és energia drasztikusan csökken majd és a felhasznált villamos energia
vélhetően drasztikusan (A másik csökkenésének megfelelően) növekszik.
Legkésőbb kb 40-50 év múlva pedig teljesen eltűnhetnek a benzinkutak az útjainkról. (Jó részük már sokkal hamarabb is talán.)
apro_marosan_petergabor
2023-01-03 at 12:32
Aki egy ilyen cikket megír, legyen pontos. Ha csak elolvassa a Wikipédiát, kiderült volna 3C/100m a világátlag, Magyarországon lehet a duplája, 1,5x-e is.
– Igen sok nehézsége van az energia ilyen kinyerésének, mint mások is írták:
– víz visszasajtolás
– cső lerakodás (nálunk kifejezetten erős, a sok oldott ásványi anyag miatt)
– bonyollt gépészet
Ezért nem mindenütt lehet és iigen drága.Így a belőle nyerhető áram is drága. De mellékesen lehet fűteni is vele, ez újabbb beruházás, s emegfeelő helyre kell telepíteni az erőművet, ahol rácsatlakozhat a távfűtésre (így már gazdaságosabb). Hosszú idő lesz, míg ez elterjed nálunk. Nem véletlen ritka, mind a fehér holló.
Királytigris
2023-01-03 at 11:59
Ezzel a geotermikus energiával két probléma van.
1. A vizet vissza kell sajtolni, amihez ugye energia szükségeltetik. Viszont ha nem sajtolják vissza, és kiendeik a környezetbe, a termálvízben lévő ásványi anyagok környezetpusztítók.
2. A termálvizekben lévő ásványi sók a csőveket eltömítik.
Farkas Krisz
2023-01-03 at 10:58
Kedves Girolámo és Őrnagy!
A Dél-Alföldön, pl Gyomaendrőd, Szarvas, már a 70-es évektől kezdtek termálvizzel fűtött üvegházakat építeni. Csak hát a rendszerváltás után ugye ezeket szét kellett verni….. Nem kellett az EU-nak a konkurencia.
Őrnagy
2023-01-03 at 10:54
@ Beleskapitány
2023-01-03 at 09:48
Hiába pofázzuk akárhány év óta, a józan észt, és a magyar gazdaság érdekét mindig felülírja egyes politikusok gazdaság holdudvara mögött meghúzódó gazdasági maffiaérdekek zavaros rendszere, amit mi hétköznapi polgárként sajnos soha nem látunk át, csak időnként rácsodálkozunk, mint például a 2000-ben (Dávid Ibolya hazugságügyi miniszter által) 85 évre titkosított olajaktákra, amelyek olyan szövevényt rejtenek a belföldi politikai maffia és akár nemzetközi politikai hálózatok tevékenységére vonatkozóan, hogy a mi életünkben vezesse bárki a magyar kormányt, nem bolygathatók!
Beleskapitány
2023-01-03 at 09:48
Jó reggelt kívánok! Ezt pofázom 15 éve
Őrnagy
2023-01-03 at 09:18
@ Girolámo
2023-01-03 at 08:52
A 60%-os Uniós támogatás azt bizonyítja, hogy Brüsszelből nem akadályozzák!
Hogy a Magyarországon működő gazdasági maffiaszervezetek milyen összefonódásban hatnak több mint 70 év óta a politikai vezetésre, amely 1990-ben a gengszterváltással se szűntek meg egyik kormánynál se se az álbaloldalon, se az áljobboldalon, erre sajnos nem tudom a választ, mert nekem nem osztottak lapot (igaz, nem is álltam soha sorba semmilyen színű laposztásnál)! Én minden politikust alapból utálok, és egyformán hatalmas távolságot tartok tőlük, mert így senkinek nem ütközök az olyan érdekszférájába, amely veszélyeztetné a mindennapi biztonságomat. Ez a hosszan tartó nyugodt élet egyik titka!
Pepe
2023-01-03 at 09:15
Évtizedek óta van már termálvizes fűtés Karcagon is. De valószínűleg máshol is, ahol van termálvizes gyógyfürdő. Csak ez nincs bent a köztudatban.
A geotermikus erőmű tényleg a jövő útja.
Girolámo
2023-01-03 at 08:52
Őrnagy, azt mondja meg akkor,hogy mindaddíg,míg a kertészeti fóliák bagóba se kerültek,a mezőgazdasági életformát művelő népességrész számottevő volt,miért nem nyomtuk a fűtött kertészetet!
50 évvel ezelött a fúrási-mélyfúrási,kútjavítási-termelési,geodéziai szakmának ez nem volt feladat.
Másodlagos szénhidrogénkitermelő eljárások során,az olaj-gáz kinyerése után a maradék vizet visszasajtolták.
A termálvíz a feltárások során mint elsődleges talált eredmény volt.
Mire várt eddíg a hazánk?
oshon
2023-01-03 at 08:15
Rogton megjelentek a budos magyargyulolo ‘mindentudo’ naplopok hogy csirajaban eltapossanak mindent ami sikerre vinne a MAGYART … szerencsenkre ezek mar csak itt hanykolodnak halalos fajdalmaikban – fujte , fuuujjj a budosbe veletek budos csuszomaszok !
Sojal
2023-01-03 at 07:34
Már modtam, hogy a háború előtt Magyarországon több településen is thermálvizzel fűtöttek lakásokat, közintézményeket. Ha ezt a gyakorlatot tovább fejlesztettük volna, ma csak a korszerűsétés és álltalánosítás kérdése merülne fel.
Pedig régen nem hallottak a széndioxid kvótáról. Lehet arról polimizálni, hogy ez miért nincs így.
Őrnagy
2023-01-03 at 07:34
@ Girolámo
2023-01-03 at 06:45
Ki mondta neked ezt a marhaságot, hogy nem engedik meg? Még Uniós pénzt is kapunk hozzá!
“A geotermikus rendszernek köszönhetően felére csökken Szegeden a távfűtés földgázfelhasználása
Két városrészben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása Szegeden, a 3,6 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően – amelynek 60 százalékát uniós támogatás fedezi – mintegy felére csökken a távfűtés földgázfelhasználása – adta hírül az MTI.
Medgyes Tamás, a Szegedi Távfűtő Kft. operatív igazgatója a fejlesztéseket bemutató csütörtöki rendezvényen kifejtette, a nagy nemzetközi érdeklődés övezte fejlesztéssorozat Európa legnagyobb geotermikus távhőátalakítási projektje, amely részben gázüzemű rendszert vált ki.
A városban 23 hőkörzetben 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik.
AZ ÉVENTE KORÁBBAN FÖLHASZNÁLT 27 MILLIÓ KÖBMÉTER GÁZ ELÉGETÉSE 55 EZER TONNA SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁSÁVAL JÁRT, EZZEL A CÉG SZEGED LEVEGŐJÉNEK LEGNAGYOBB SZENNYEZŐJE VOLT.
A városban elindult beruházássorozatnak köszönhetően mintegy felére csökken a cég gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása – közölte a szakember.
A 2018-ban eredetileg környezetvédelmi céllal indult fejlesztés időközben ellátásbiztonsági projektté vált: importfüggetlen, megújuló forrásból biztosítható a távhőellátás energiaigényének jelentős része.
Lajkó Csaba, a beruházó és a rendszert működtető Geo Hőterm Kft. üzemeltetési vezetője közölte, korábban négy geotermikus rendszer kivitelezése és próbaüzeme fejeződött be.
A FEJLESZTÉSSOROZAT VÉGÉRE A KILENC GEOTERMIKUS RENDSZER 13 FŰTŐMŰVET LÁT EL, AMELYEK A TÁVFŰTÖTT SZEGEDI LAKÁSOK 96 SZÁZALÉKÁT SZOLGÁLJÁK MAJD KI.
A belvárost, illetve az Északi városrész egyik felét ellátó hőkörzetet kiszolgáló két új geotermikus rendszer részben fedezi több mint 6 ezer lakás és csaknem 70 intézmény fűtési energiaigényét. Az előzetes becslések alapján a fűtési hőszükséglet 68, illetve 96 százaléka biztosítható majd geotermikus energiából.
A geotermikus köröket egy 2 ezer méter körüli talpmélységű termelő és két – némileg sekélyebb – visszasajtoló kút szolgálja ki. A termelő kutaktól szigetelt, magasnyomású távvezetékeken szállítják a hőközpontokhoz a 90 foknál melegebb termálvizet, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a visszasajtoló kutakhoz továbbítják a vizet – ismertette a projekt részleteit a szakember.”
Mennyi az annyi?
2023-01-03 at 07:25
Ez itt kéremszépen álmodozás, és nem egy korrekt üzleti terv. Tudni kellene mennyi a kitermelhető hőenergia, és mennyibe kerül, hogy a beruházást értelmezni lehessen gazdaságilag. Ugyanaz a dilettantizmus a probléma ezzel a cikkel, mint a vastagon szedett bekezdésben kritizált zöldlobbival.
kamcsatka
2023-01-03 at 07:13
olyan jol bevaltak a getermiás cégek, pl a pannenergy miskolcon = lpoas, csalás, lopas, befektetok meglopasa, allami tokeinjekcio, lopas.
Girolámo
2023-01-03 at 06:45
Izlanddal nem érdemes a mi helyzetünket összehasonlítani.
A kinyert,nagymértékben itt fenn szennyezőnek minősülő termálvizet vissza kell sajtolni,ugyanoda.
Amúgy,ha megoldható technológiailag egy ilyen projekt,még akkor is van 2 nyitott dolog.(sokkal tőbb is van)
1.A viszonylag kismélységű kutak egyrészt előny.Másrészt a talajvizet,réteg vizek összekapcsolódásai,mozgásai csak a beavatkozás után mutatják meg magukat.
Modellektől függetlenül is.
2.Olcsóbb nálunk a legdrágábbnál nem lehet semmi.Ezt valakik nekünk egyszerűen nem engedik meg.