A rekordalacsony rezsi és a zöld jövő kulcsai: magyar geotermikus erőművek
Miközben a legtöbb környezetvédő arról vitázik, hogy napelemekkel vagy szélturbinákkal kellene inkább telepakolni Magyarországot, elérhető egy technológia, amely mindennél olcsóbban és hatékonyabban termelne energiát a magyarok számára. Azt ugyanis a legtöbben ismerjük, hogy a termálvízforrások nagyhatalma vagyunk, de azt már kevesen tudják, hogy a geotermikus energiát a gyönyörű fürdőkben való pancsolás mellett a rezsiszámláink drasztikus csökkentésére is fordíthatjuk a Kárpát-medencében.
ÁRAM A FÖLDBŐL?
A geotermikus energia fogalma elsőre rendkívül semmitmondó műszónak tűnhet, valójában viszont egy igen egyszerű gondolat zseniális megvalósításával létrejövő tiszta, zöld energiát jelent. Röviden ugyanis arról van szó, hogy a Föld belső hőjének hasznosításával állíthatunk elő energiát, így például áramot. Homályos földrajzórai emlékekből bárki felidézheti, hogy a Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként hozzávetőleg 3°C-kal nő a hőmérséklet. Csakhogy Magyarország egyes területein már két kilométer mélyen is 120°C-os termálvizet találunk. Vagyis a geotermikus energia tekintetében hatalmas a hazai potenciál.
Egy ilyen impozáns ismertető után sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyire jó lehetőségek rejlenek ebben a technológiában, akkor miért nem csinálta ezt már meg valaki? Erre a rövid válasz, hogy már megcsinálták, Izlandon. Ma ugyanis a szigetország a háztartásainak 93 százaléka számára biztosítja közvetlenül geotermikus energiával a fűtését, aminek egy szintén nagyon fontos hozadéka, hogy az izlandi fővárosban a levegő minősége drámaian javult, egyes zöld szervezetek szerint pedig világviszonylatban is kiemelkedően jó minőségű.
A hitelesség jegyében természetesen meg kell említeni, hogy az aktív vulkanikus szigetnek számító Izland még Magyarországnál is kedvezőbb adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia kiaknázása tekintetében. Mindennek ellenére hazánk, amely ezer szállal van ráutalva történelmi öröksége folytán az orosz gázcsapokra (de mint látjuk, a nyugati LNG-szállítmányok is inkább csak a függőség irányának megfordítását jelentenék – a szerk.), elemi érdeke lenne ezeknek a tiszta, megújuló energiaforrásoknak a minél nagyobb arányú kiaknázása.
NAPELEMEK ÉS SZÉLKEREKEK
Adódik a kérdés, hogy ha a geotermikus energia hazánk számára egy ennyire specifikusan jó megoldást jelentene, akkor miért csak a napelemekről és szélkerekekről hallunk általában a nyilvánosságban. A válasz persze igen egyszerű: üzleti érdekek. Tudjuk, hogy a fosszilis energiaforrások megítélésének romlásával, valamint a technológia fejlődésével a különböző megújuló energiaforrásokra építő vállalatok hatalmas összegeket fektettek abba, hogy a társadalmakat megnyerjék a saját termékeik számára. Amikor tehát a napelemek és az éjszaka komikus problémájáról vagy éppen a madarakat gyilkoló szélkerekekről olvasunk, akkor jobb mihamarabb újra megkapaszkodnunk a realitások talaján, vagyis abban, hogy nagy valószínűséggel éppen valamelyik megújuló energiát hasznosító rendszer gyártójának a tollba mondott narratíváját olvassuk éppen.
Annyi kitekintésre azonban mindezek ellenére is szükség van, hogy a szélenergia ügyét górcső alá vegyük Magyarországon. Tudvalevő, hogy a kormány finoman szólva sem támogatta a szélkerekek hazai elerjedését, pongyola megfogalmazással pedig akár azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag betiltotta. A miértekre itt nem célunk egyértelmű választ találni, de az kijelenthető, hogy ez a döntés megosztó úgy a közvélemény, mint a szakma képviselői számára. Sokan meggyőződéssel támogatják, míg mások hevesen ellenzik. Ha azonban a minden sarokban megbúvó üzleti érdekeket emlékezetünkbe idézzük, akkor ezt rendjén lévőnek is tekinthetjük. Azonban van egy objektívebb probléma a magyarországi szélenergia-kérdéssel: méghozzá az, hogy meteorológiai értelemben hazánkban nincsenek olyan jelentős áramlatok, légmozgások, amelyek a szélenergia feltételét jelentik. Közérthetően fogalmazva: Magyarországon a szélkerekek telepítése nagyjából arra a logikára épülne, hogy ha majd fúj a szél, akkor pörög egy kicsit és termel valamennyi áramot, egyébként meg az autópályáról szemlélve jól néz ki a repceföld közepén.
A KORMÁNY FELISMERTE
Rövid áttekintésünk összefoglalójaként azonban meg kell említeni, hogy a geotermikus energia kiaknázása Magyarországon nem csupán a "jó lenne, ha" állapotban van. Szerkesztőségünk információi szerint a Lantos Csaba által vezetett Energiaügyi Minisztérium, illetve az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs már tárgyalta ezt a kérdéskört, valamint támogatásra érdemesnek találta. Ennek fényében pedig okkal bízhatunk benne, hogy az energiaügyi perspektívahiány irányába sodródó Európa kellős közepén hazánk néhány éven belül saját stratégiai erőforrásainak szolgálatba állítása mellett válhat olcsón energiafüggetlenné.
Vezető kép: MTI/Krizsán Csaba
