Perbeszédekkel folytatódott a Szeviép Zrt. egykori vezérei ellen csődbűncselekmény miatt folyamatban lévő másodfokú büntetőper a Debreceni Törvényszéken. Ez azt jelenti, hogy a hét éve tartó perben hamarosan jogerős ítélet születhet. Itt, Debrecenben már a Szegedi Törvényszéken lefolytatott, botrányokkal terhelt másodfokú eljárás ismétlése zajlik, amelyből az összes szegedi ítészt, így az egész Szegedi Törvényszéket kizárták. A Szeviép-per néven ismert ügy azoknak a szegedi milliárdos nagyvállalkozóknak a csődbűncselekmény miatt indult büntetőpere, akik a vád szerint úgy csődöltették be építőipari cégüket, a Szeviép Zrt-t, hogy előtte saját érdekeltségű cégeikbe kölcsönök formájában minden pénzt kipumpáltak. A Szeviép Zrt. a baloldali kormányok idején több mint harminc milliárd forint értében nyert el közbeszerzéseket. Több száz alvállalkozót mindeközben nem fizettek ki, akik közül sokan tönkrementek, mindenüket elveszítették. A védők perbeszédükben azzal érveltek, hogy a Szeviép volt vezetőinek csak rossz gazdálkodást lehet felróni, ami nem büntetőjogi kategória, legfeljebb erkölcsileg lehet aggályos. “Lehet mondani, hogy a vádlottak könnyelműek voltak, de ennek megítélése erkölcsi kérdés. Szándékosság nem állhat fenn, gondatlanságból elkövetett alakzata pedig a csődbűncselekménynek nincs” – fogalmazott az egyik védő.
Az M43-beruházást végző szegedi építőipari vállalat csődje és annak folyományaként indult büntetőeljárás több mint tíz éve tartja lázban a közvéleményt. A PestiSrácok.hu az elmúlt években tényfeltáró riportok sorával mutatta be (amelyeket ITT olvashat), hogy a baloldali kormányok kegyelt cégének tulajdonosai, az Ujhelyihez és Botka László baloldali szegedi polgármesterhez ezer szállal kötődő vállalkozók kvázi a semmiből jöttek. Néhány év alatt mesés vagyonra tettek szert – dőzsöltek luxusutakon, a mai napig sok tízmilliós luxusautókkal járnak –, miközben építőipari cégük, amelyet a baloldali kormányok és önkormányzatok több mint 30 milliárd forinttal tömtek ki az évek során, úgy ment csődbe, hogy emberek százait sodorta a tönk szélére. Szemmel látható, hogy a Szeviép csődje a tulajdonosok életét nem rengette meg igazán. Pikáns, hogy még a büntetőeljárás alatt is szinte évente cserélgetik több tízmilliós luxusautóikat. Hol full extrás, elektromos Porsche Panamerával, hol a legújabb luxus Mercedes városi terepjárókkal gördültek be a tárgyalás előtt a bírósághoz közeli parkolóba.
Ahogy arra a mai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész is rámutatott: több szempontból is rendkívüli ez a büntetőeljárás. Nemcsak azért, mert rendkívül összetett és bonyolult, hanem azért is, mert már négy bírósági fokozatot is megjárt. A Szegedi Járásbíróság első fokon még három vádlottat – azóta az első fokú vádlott elhunyt – több évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Másodfokon a Szegedi Törvényszék érthetetlen módon ellentétes ítéletet hozott, és az összes vádlottat felmentette valamennyi vádpontban. A büntetőper végül a rendszerváltás óta a legnagyobb bírósági botrányhoz vezetett; több bírát szolgálati bíróság elé is állítottak. Harmadfokon a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a botrányos, másodfokú felmentő ítéletet és rámutatott, hogy az ítélet teljesen megalapozatlan volt. Összeférhetetlenségek okán végül a Kúria jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket.
Csütörtökön a büntetőper tárgyalásán először a védők mondták el perbeszédüket; a vádlottak felmentését kérték bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában.
A védők szerint a Szeviép-vezérek könnyelműek voltak, sőt, nem csődbe vitték a céget, hanem menteni próbálták a pénz kipumpálásával
A védők hosszasan ecsetelték azt, miért kellene későbbre datálni a cég fizetésképtelenségét. Ennek azért van jelentősége, mert a vád szerint fizetésképtelenséggel fenyegető, majd fizetésképtelen helyzetben helyezett ki tetemes kölcsönöket a cég. A másodrendű vádlott védője még egy folyamatábrát is készített, hogy azzal bizonyítsa: csak egy-két kölcsön tehető arra az időszakra, amikor megindult a csődeljárás a Szeviéppel szemben. Az egyik ügyvéd előásta a csődtörvény módosítását is, amelyet a Malév megmentése érdekében fogadott el akkor a parlament. A módosítás kimondja, hogy ha egy cég a tartozását, annak kamatait és az eljárási költségeket maradéktalanul megfizeti a felszámolást kezdeményező hitelezőjének, akkor a hitelező hozzájárulása nélkül mentesül a cég a felszámolástól. A védő álláspontja szerint ez olyan súlyú jogszabály-módosítás, amelynek visszaható a hatálya. Mivel a felszámolását kezdeményező kft-t a Szeviép kifizette, fel sem kellett volna számolni a Szeviépet – érvelt a védőügyvéd.
A védelem álláspontja szerint a Szeviép vezetői meg akarták menteni a céget; egyfajta cashflow-rendszerben ezekkel a kölcsönökkel segítették a cégek beruházásait és ezek nélkül a kölcsönök nélkül ment volna a zrt. Még azt is bedobták, hogy ha a kölcsönökkel érintett cégeket magába olvasztotta volna a Szeviép, akkor a kölcsönök csupán könyvelési tételek lettek volna. Levezették, hogy a Szeviép csődjét nem is az okozta, hogy fizetésképtelen állapotban százmilliókat kölcsönözgetett, hanem az, hogy a 2008-as gazdasági válság során a Bajnai-kormány leállította a kifizetéseket, így az M43-as autópálya kiviteli munkadíját nem kapták meg, de a román állam is tartozott ekkor a cégnek. A védelem szerint a Szeviép vezetői bízhattak abban, hogy ezt a pénzt megkapják, és a hitelezők kifizetése helyett a kölcsönök kihelyezése csak rossz gazdálkodás, ami nem büntetőjogi kategória, csak erkölcsileg megítélhető kérdés.
Konkrét bizonyítékokkal, adatokkal, iratokkal, számokkal cáfol a vád
A vádat képviselő ügyész a legapróbb részletekre kiterjedően cáfolta a védők által elmondottakat. Először is világossá tette, hogy a jogszabály szerint, ha valaki a fizetési határidő lejárta után 15 nappal nem teljesít, az fizetésképtelen, ezért a fizetésképtelenség beállásának napja nem lehet vita tárgya. A 2018-as jogszabály-módosítás visszaható hatása abszurd, de nem is releváns, mert a Szeviép ellen nem az az egy cég kezdeményezett felszámolást, amelyet aztán sebtében kifizettek, hanem több hitelező is. 2008. december 31-ig, amikor már egyértelműen fizetésképtelenséggel fenyegetett helyzetben volt, a Szeviép már 1,2 milliárd forintot meghaladó értékben helyezett ki kölcsönöket. A felszámolás elindításakor ez a kintlévő kölcsönösszeg már az 1,4 milliárd forintot is meghaladta. Ugyanekkor a Szeviép összes tartozása a hitelezői felé meghaladta az 5,2 milliárd forintot.
Még magánszemélyeknek is kölcsönözgettek, úgy működtek, mint valami hitelintézet
A kölcsönöket megjelölt célok nélkül nyújtották. Semmilyen okirat nem került elő arról, hogy a várható megtérülésről elemzést készítettek volna. Az ügyészség tételesen bizonyította, hogy a Szeviép ráadásul nemcsak saját érdekeltségű cégeinek kölcsönzött, hanem gazdasági tevékenységével nem összefüggésben, és még magánszemélyeknek is. Egyfajta pénzintézetként működött. A kölcsönszerződésekben még kamatot is megjelöltek. A kölcsönök nagy részét olyan szervezeteknek nyújtotta, amelyek esetében esély sem volt a megtérülésre. Még a visszafizetési határidők lejárta is következmények nélkül maradt. A Szeviép 2004 kezdetétől összesen 40 cégnek és magánszemélynek nyújtott kölcsönöket, a legintenzívebben 2007-től. A kölcsönök együttes összege a cég alaptőkéjét jelentős mértékben meghaladta. Mindez a vád szerint egyértelműsíti, hogy a vagyonvesztés előre látható volt.
És az ügyész bedobja a bombát: a vádlottaknak számtalan további, jó prosperáló cégük volt, a fontos érdekeltségeket a csődeljárás előtt kivásárolták a Szeviép Zrt-ből
A vádat képviselő ügyész perbeszédében olyan ügyleteket is említett, amikor a Szeviép saját érdekeltségébe tartozó cége adósságállományát vásárolta meg ugyan ezen időszakban. Az M43-as autópálya munkái kifizetésének elmaradása a Szeviép fizetésképtelenné válásában nem játszott szerepet – összegez a vád.
Az ügyész rámutatott, hogy a vádlottaknak további számtalan cége, vállalkozása van, amelyek érdekes módon a válság után is jól prosperáltak, vagyis a cégvezetők rendelkeztek azzal a gazdasági tudással, ami a Szeviépet is megmenthette volna. Ráadásul ezek a cégek valamennyien részesültek a Szeviép által nyújtott kölcsönökből. Továbbá külön érdekesség, hogy a Szeviép Zrt-hez tartozó céges érdekeltséget nem sokkal a csődeljárás megkezdése előtt kivezettek a Szeviépből. Kvázi a Szeviép tulajdonosai pontosan tisztában voltak a Szeviép kilátástalan helyzetével, de nem hitelezőik, hanem kizárólag saját érdekeiket helyezték előtérbe – érvelt a vádhatóság képviselője.
Mivel a vádbeszéd számtalan új elemet tartalmazott, a vádlottaknak és védőiknek időre van szüksége… A tárgyalás február 6-án folytatódik, amikor a vádlottak az utolsó szó jogán szólhatnak, majd viszontválaszok következnek.
Addig olvasgassanak, van mit
– mondta a bíró, utalva a vádhatóság által írásban kiosztott, számtalan újdonságot tartalmazó perbeszédre. A tanácsvezető az ítélethirdetés napját is kitűzte február 20-ra. Eredetileg egy másik napot javasolt, de a másodrendű vádlott közölte, hogy akkor éppen a másik büntetőügyében lesz tárgyalás…
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS