Orbán Viktor miniszterelnök és a „populista hullám” befolyásáról írnak a nyugati hírügynökségek a vasárnap sorra kerülő szlovén parlamenti választások kapcsán – olvasható a Magyar Idők oldalán. A portál hozzáteszi: déli szomszédunknál nagy a kiábrándultság a politikai elitből, a szavazók egyre nagyobb hányada ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlás jelenti az egyik legnagyobb problémát az ország számára.
Bár a szlovéniai országos választási bizottság adatai szerint vasárnap tizenegy óráig többen mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt, a Magyar Idők – felmérésekre hivatkozva – azt írja, a Jugoszláviától 1991-ben függetlenné vált EU-, eurózóna- és NATO-tagországban a rendszerváltás óta most lesz a legalacsonyabb a választási részvétel, az 1,6 millió állampolgár mindössze fele adhatja le a voksát. Szlovéniában magas a bizonytalanok aránya, a kiábrándultságot pedig kiválóan tükrözi a pártrendszer töredezettsége, a stabil, nagy támogatottsággal rendelkező politikai erők hiánya – teszi hozzá a portál.
A közvélemény-kutatások szerint egyedül az ellenzékben lévő, Janez Jansa egykori miniszterelnök által vezetett jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) rendelkezik komoly támogatottsággal, a szavazatok 25-26 százalékát szerezheti meg
– írják. A portálnak Gyetvai Mária Balkán-szakértő elmondta, a szlovének kiábrándultság többrétű. Kifejtette: dacára annak, hogy Jugoszláviában Szlovénia gazdaságilag is kiemelkedően jól teljesítő és polgárai számára jó életszínvonalat biztosító tagköztársaság volt, azóta, hogy függetlenné vált, belépett az Európai Unióba, az euróövezetbe és a NATO-ba, nem jöttek be a várakozások. A Magyar Idők itt idézi a Bloomberg hírügynökséget, amely szerint
az életszínvonal valóban drasztikusan csökkent a 2008-ban kitört gazdasági válság óta, amikor is 90 százaléka volt az EU-átlagnak, majd 83 százalékra csökkent. A gazdaság lefelé megy, a szlovén ipar zászlóshajóit sorra el kellett adni, a hadseregről kiderült, hogy nagyon sokba kerül, ennek ellenére nem alkalmas arra, hogy NATO-hadgyakorlatokon vegyen részt. Az EU pedig egy olyan válaszúthoz jutott, hogy nem tudni, mi lesz a sorsa. Szlovénia, ha körülnéz, nem tudja, hova álljon
A Reuters pedig azt írja: rossz helyzetben van az egészségügy is, ami a kampány egyik fő témája volt. Gyetvai Mária is úgy látja, nem egyértelmű, hogy Szlovénia az EU-ban, az euróövezetben képzeli-e el a jövőt. Hozzátette: egy olyan történelmi pillanatban kerül sor ezekre a választásokra, amikor az eddig egyetlen következetesen ugyanazt hangoztató párt a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt. A Magyar Idők megjegyzi: bár Janez Jansának győzelem esetén nehéz lesz kormányt alakítania, a nyugati sajtó Orbán Viktor miniszterelnök hatásáról beszél, amely Szlovéniát a bevándorlást elutasító visegrádi országok felé sodorhatja.
Az SDS valóban a migráció elutasítását tette meg központi kampányelemévé, ami egyrészt növelte a párt népszerűségét, másrészt a „populizmus” elleni harcra sarkallta a baloldali és liberális pártokat, amelyek nem hajlandóak koalícióra lépni Jansával. Az egyik fajsúlyos kampánytéma a populizmus beáramlása Magyarországról Szlovéniába
– írja a lap. Danica Fink-Hafner szlovén elemző azt mondta az Euronewsnak, Jansa még abban is utánozza Orbán Viktort, hogy csökkentené a civil szervezetek finanszírozását, különösen azokét, amelyek baloldaliak, hisznek a multikulturalizmusban és támadják a jobboldal migránspolitikáját.
Ha Janez Jansa győz, az SDS garantálja, hogy a szlovén nemzet fennmarad, és a magyar és a szlovén nép – ahogy eddig is – jó szomszédok maradnak
– tette hozzá az elemző. Janez Jansa korábban arról beszélt, hogy pártja számára a szlovén nemzet az első, és nem fogadják el, hogy idegen civilizációkból hívjanak be migránsokat. A Magyar Idők megjegyzi: Szlovénia számára valóban nagy problémát jelent a bevándorlási hullám, és az EU kvótái alapján 567 menedékkérőt kellett volna befogadnia Olaszországból és Görögországból, akik közül – az Európai Bizottság honlapja szerint -153-at vett át. Bostjan Sefic, a szlovén belügyi államtitkár éppen szerdán figyelmeztetett, hogy a balkáni országokban, főleg Görögországban 45-60 ezer afrikai és ázsiai migráns tartózkodik, akiknek elsődleges célja az, hogy eljussanak Szlovéniába, ahol először lépnek schengeni területre és folyamodnak menedékjogért.
Egy újabb migrációs hullám esetén, ha nincs kerítés, mi állítson meg 100 ezer vagy 200 ezer embert? Milyen más alternatíva van? Lőjünk rájuk? Valószínűleg ezt nem akarjuk
– idézte szavait a Magyar Idők.
Forrás: Magyar Idők, Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS