A hazai közvélemény talán az emlékezetes a Polip című olasz tévésorozat kapcsán ismerhette meg elsőként a maffiarendszerek minden szintig, akár a politika és az igazságügyi döntések legfelső köreiig elérő hálózatát, annak belső működési elvét. A héten mutatja be a magyar közszolgálati televízió a „Vörös polip” című történelmi dokumentumsorozatot, amelynek központjában az a maffiaszerű hálózat áll, amely a magyar kommunista rendszeren belül, mégis részben külön személyi kör révén működhetett.
A történelmi dokumentumsorozat Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársának az impexek világáról szóló kutatásain alapul, akit elsőként arról kérdeztünk, maga a szocialista rendszer természete volt eleve hasonlatos egy maffiaszerű hálózathoz, vagy ez a kör a szigorú belső párthierarchia ellenére volt képes csápjait szétterjesztve komoly anyagi haszonra szert tenni, súlyos gazdasági problémákat okozva a Magyarországnak.
A polip mindenképpen arra utal, hogy a filmsorozatban egy maffiaszerű hálózatot göngyölítünk fel, és a vörös annak kommunista jellegére utal
-fogalmazott elöljáróban a történész, hozzátéve, a hálózat egy maffiaszerűen felépülő érdekszövetség volt, beépült a pártállami vezetésbe, a korabeli titkosszolgálatokba, a bankszférába, miközben a külkereskedelem leple alatt végezte a gazdasági visszaéléseket. Mint Borvendég Zsuzsanna kifejtette, a kommunista rendszerek ideológiai alapon számtalan olyan akciót folytattak a Szovjetunió vezetésével, amelyeknek rendkívül jó fedőtörténete volt a külkereskedelem. Egészen Lenin óta ezt a tevékenységi kört használták nemcsak illegális pénzmozgások lebonyolítására, de ide tartozott az illegális áruszállítás, fegyver-, és adott esetben drogkereskedelem, valamint a ’70-es, ’80-as évektől kezdve a terrorizmus támogatása is. A történész kiemelte, éppen ezért a szocialista rendszerben a külkereskedelem működése eleve úgy volt megszervezve, hogy bele volt kódolva a korrupció. Magyarország is részt vett ezekben a szovjetek által irányított titkosszolgálati fedett műveletekben, csak idővel az ideológiára rátelepedett egy korrupción alapuló, a haszonszerzés által motivált kapcsolati kör.
Borvendég Zsuzsanna hangsúlyozta, az a korrupt hálózat, amely erre az ideológiailag már eleve létrehozott kapcsolatrendszerre rátelepszik, már nem annyira a pártállam által védett vagy ellenőrzött tevékenységet folytatott, noha a szovjet birodalomnak még így is haszna származott a működésükből, például az embargós áruk behozatalával összefüggésben.
A korrupciós mag létrehozott egy offshore céghálózatot Nyugat-Európában a hetvenes évek elejétől kezdve, és ezeken keresztül bár irtózatos mennyiségű pénzt loptak el, de ezzel párhuzamosan szállították a tiltott technológiákat Moszkvának. A ’80-as évekre már Magyarországon keresztül bonyolódik a legtöbb embargós beszerzés a Szovjetunióba
-összegzett Borvendég Zsuzsanna. Arra a felvetésünkre, milyen volt ehhez a körhöz az aktuális kommunista vezetés, különösen Kádár János viszonya, a történész úgy reagált, Kádár valószínűleg nem sokat értett a folyamatokból, neki legfőbb céljai Magyarország kommunista blokkon belül tartása, és a hatalom fenntartása voltak. Ennek érdekében hirdette meg a gulyáskommunizmus politikáját, amely legitimálta a hatalmát, de fenntartásához pénz kellett. Amíg Fekete János, aki a korban a Magyar Nemzeti Bankban különböző vezető pozíciókat töltött be, olcsón tudott hiteleket szerezni, Kádárt nem érdekelte a gazdasági helyzet. Fekete János minden visszaemlékező szerint teljesen szabad kezet kapott Kádártól, így válhatott egyik vezéralakjává a pénzügyi maffiának, ő képviselte azt a banki hátteret, amely az ügyletek bonyolításához kellett. Kádár egészen 1979-ig fenn tudja tartani a gulyáskommunizmus látszatát, akkor kezdődnek az első áremelések, a kommunista vezér alkalmatlanságát ugyanakkor jól mutatja, hogy nem tudta reálisan felmérni az ország anyagi helyzetét.
A valóság talaján
Portálunk arról is érdeklődött, hogyan lehet ennek a nagyon bonyolult hálózatnak a működését a filmvásznon is bemutatni, milyen képi eszközök segíthetik a jobb megértést. Borvendég Zsuzsanna kiemelte, a Vörös polip a dokumentumfilmnek egy sajátos formája, amelybe játékfilmes elemek vegyülnek, látványos, hiteles díszletekkel. A forgatókönyvet hárman, Mező Gáborral és Bán Jánossal közösen írták, ezen belül a játékfilmes jelenetek kidolgozása főleg Bán János munkája volt. Egy-egy epizódba három-négy filmes jelenet került, amelyek egy összefüggő, külön történetet mesélnek el, ennek célja a szórakoztatás mellett a kor hangulatának visszaadása volt.
Természetesen a jelenetek, a párbeszédek fikciósak, de a történetek alapja mindig valós. Amitől izgalmas, vagy kicsit a megszokottól eltérő, hogy egybemostuk a szakértői jeleneteket a filmesekkel. Rendszeresen előfordulunk Mező Gáborral a filmes jelenetben, vagy mi kezdjük el, vagy besétálunk a végén a színészek közé, ezzel is azt érzékeltetve, hogy az ott megjelenített fikció nagyon is a valóság talaján áll
-mondta el a történész. Mint kitért arra, mivel a forgatókönyv alapvetően az ő levéltári kutatásain alapul, attól nem tartottak, hogy különösebben kényes lenne megnevezni embereket. Hozzátette, a hatrészes történelmi dokumentumsorozat úgy épül fel, hogy az első három egyfajta alapozó, ahol az olyan alapfogalmakat tisztázzák, mi az Impex, hogyan működött a külkereskedelem. Az első rész általános bevezető, a második-harmadik rész a ’45-től ’56-ig terjedő időszakra fókuszál, a külkeres hálózat kiépítését mutatja be, a negyedik, ötödik, hatodik rész viszont már kifejezetten az impexes lopásokról szól, nevekkel, adatokkal, számokkal.
Közel sem fért bele minden
Végezetül arra kérdeztünk rá, aki Borvendég Zsuzsanna eddigi munkásságát meg akarja ismerni, elég, ha megnézi a történelmi dokumentumsorozatot, vagy az csak egy beugró a könyveihez. A történész kiemelte,
azok a főbb pontok, amelyeket én fontosnak tartok saját munkásságomból kiemelni és elmondani, hogy érthető legyen, én hogyan látom a kommunista és különösen a Kádár-rendszert, azt igyekeztünk megjeleníteni ebben a hat részben, de közel sem fért bele minden.
Mint hozzátette, a témában bőven van tehát mit elmondani,
hogyha lesz rá fogadókészség, akkor örömmel folytatjuk.
Vezetőkép: MTVA/Csöndör Kinga
Ezek ugyanazok
2023-11-10 at 11:26
Ugyanaz ment a Horn, Gyurcsány éra alatt, de már nem Aprózták el különféle külkereskedelmi vállalatokra, hanem a közüzemi szolgáltatásokat célozták meg, amivel szinte mindenkitől szivattyuztak, viszont a jutalék csak keveseknek marad. Ebből bőven tudnak sirankozni, hogy milyen drága a banán.
István Krantz
2023-11-03 at 20:42
A Terimpexnek VH ellátás osztálya is volt.
Esti Kornél
2023-11-02 at 10:46
Máig nyomaszt bennünket ez a hálózat. Elég ha a hamis realista Pröhle Gergely – Demkó Attila – L. Simon László vonalra gondolunk, akik belülről szabotálják, kisiklatják a nemzeti törekvéseket a kultúrában.
Mérleg
2023-11-01 at 20:54
Imádom a kitartó munkáját ennek a két nagyszerű Embernek! Egyben sok sok köszönet nekik! Nagyon várom a filmet! További sok sikert eredményt kivánok!!!
Hans Landa
2023-10-31 at 17:58
Bravo Borvendég Zsuzsanna és Mező Gábor!!A dr Drábik János féle trianon filmet is leadhatná a tv az unalomig mantrázott blablák helyett….Offshore témában szintén komoly rálátással rendelkezik az említett közíró………….
Dusa Lajos
2023-10-31 at 15:21
Egy kis adalék. Megboldogult export ügyintézői állásomban vagonszámra mentek ki Moszkvába és Leningrádba az “etikett” címkés csirkék, libák. Ez a címke ciríl feliratos volt, mintha a SZU gyártotta volna.
Az impex korában ez kis tétel lehetett, de megmutatja, hogy a tovább exportált termékek garmadája
is ott volt a háttérben.
bl
2023-10-31 at 14:49
Valaki magyarázza már el Béluskának, hogy a lopás rendszersemleges! Sőt! Még így is Orbán alatt loptak a legkevesebbet. Az áfa például régen tréfa volt, ma pedig már 4% a be nem fizetett becsült ÁFA az unió szerint is. Elég végignézni a fővárosi önkormányzaton, ahol Drazsé fújja a passzátszelet, hogy mi az amitől megment minket Orbán.
Ezek
2023-10-31 at 14:26
Tízezrek “dolgoztak” és “utaztak” a külkerben. Írták egymásról és a külföldiről az utijelenteseket. Ők most is vannak valahol és eddig még nem szóltak hozzá a Borvendég kutatásokhoz.
Mindent rendben találtak.
Tomi
2023-10-31 at 13:40
Végre tudományosan fel lett dolgozva mindaz amit megéltünk.
Ehhez képest a balos,de a semleges “értelmiség” is mélyen kussolt a hetvenes-nyolcvanas évek mocskáról.
Akik most akadémikusok, egyetemi, középiskolai tanárok, oktatók.Nekem mindig is furcs volt, hogy egyesek, pártközeli emberek, ilyen olyan rokonok úgy éltek mint Marci Hevesen. Miközben minden évben áremeléssel indított januárban az Árhivatal, milliárdos adósságokról beszélt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Pénzügyminisztérium, Kupa Mihály, eközben gombamód szaporodtak a budai villák, egyre jobb – nyugati autók jelentek meg a “szabad” piacon, a pesti éjszakában – mellette szegényedés, a munkásosztály, akinek a nevében gyakorolták a hatalmat az elvtársak, többet dolgozott és reálértékben kevesebbet keresett. Egészségük leromlott végletesen, láttam a szüleimen, és totálisan agyonerőltették magukat csak a szintentartás miatt is.
bl
2023-10-31 at 13:27
Ha népszerű szakmát akart a gyereked, akkor korrumpálni kellett, ha orvost akartál kellett a hálapénz, ha ügyet intéztél nem ártott a kapcsolatrendszer, stb. Elvtársak intéztek mindent, elég volt a megfelelő helyről egy telefon és szélesre nyíltak a kapuk. Ma is ez van sok esetben a háttérben, a dzsentri átszármazott a vörösökre, a vörösök meg leszármazták a ma liberálisait. Nincs új a Nap alatt, az emberi természet változatlan, a szicíliai maffia sincs olyan mélyen bent az államban, mint ez a vonal.
Cuki
2023-10-31 at 12:22
szuper!
na4
2023-10-31 at 12:05
👍