A panamai csalási ügye miatt tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették azt a Welsz Tamást, aki Simon Gábornak segített abban, hogy a rejtélyesen szerzett vagyonát elrejtse – tudta meg az Index. Ugyanebben a hónapban indult nyomozás Simon Gábor ellen is. A portálnak olyan információi is vannak, miszerint Welsz és Simon kapcsolatáról egy olyan, afrikai területen dolgozó hírszerző is árulkodott, akit az “útlevél-kereskedő” egyik fontos kapcsolataként emlegetnek. A fideszes Kucsák László közben azt kezdeményezi, folytasson le belső vizsgálatot a fővárosi XVIII. kerületi önkormányzat annak kiderítésére, hogy az MSZP volt elnökhelyettesének, a korábban helyben is politizáló Simon Gábornak az eltitkolt vagyona származhat-e esetleg kerületi pénzekből. A kormánypárt szerint az útlevélügy rávilágít Simon gátlástalanságára.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Tovább gyűrűzik a Simon-ügy. A nyomozók gyanúja szerint egy bankos belső ember segítsége is kellett ahhoz, hogy Simon Gábor az Interpol által körözött Welsz Tamás segítségével és egy tőle szerzett, Gabriel Derdak névre kiállított bissaui útlevéllel számlát nyithasson a Magnet Bank budapesti fiókjában – írta meg az index.hu. A pénzintézetben ugyanis Simon személyes közreműködése nélkül intézték el a számlanyitást, ez pedig lehetetlen belsős segítség nélkül, mivel a bankot törvény kötelezi arra, hogy munkatársai legalább egyszer, a számlanyitáskor találkozzanak és azonosítsák a tényleges számlatulajdonost. Mint kiderült, a bankban mintegy 75 millió forintnak megfelelő összeget találtak a nyomozók, így különböző helyekről összesen mintegy 400 millió forintnyi pénz került elő.
Megbukott az uruguayi fedősztori
A portál korábban megírta, Welsz és Simon régóta ismerték egymást. A Sólyom légitársaság környékén is felbukkant Welsz nemcsak afrikai útlevélhez és egy „titkos” budapesti bankszámlához segítette az MSZP volt elnökhelyettesét, de abban is szerepet játszott, hogy egy uruguayi fedősztorit kreáljon az egykori országgyűlési képviselőnek az osztrák bankszámlán elhelyezett 240 millió forintnyi deviza eredetéhez. Az Index úgy tudja, hogy Welsztől kért segítséget a politikus akkor is, amikor az osztrák számla miatt kitört a botrány, Simon pedig azt hitte, hogy a hatóságok csak ezt a pénzt fedezték fel. Welsz tanácsolta, hogy egy szinte ellenőrizhetetlen dél-amerikai vállalkozást nevezzenek meg az összeg tulajdonosaként, és állítsák azt, hogy a cég magyarországi befektetéseket, munkahelyteremtő vállalkozásokat tervezett, ehhez adott anyagi forrásokat Simonnak. Az uruguayi cég papírjai néhány nap alatt el is készültek Ausztriában. A fedősztori azonban bedőlt, miután a montevideói cég papírjait és a hamis szerződéseket is megtalálták a Welsz házában tartott házkutatáskor.
Tucatnyi afrikai útlevél a széfben
A portál arról is értesült, hogy Welsz vádalkuzni próbált a nyomozókkal, de a megállapodás végül nem jött össze. Ettől függetlenül értékes információkkal szolgálhat, miután nem Simon volt az egyetlen “ügyfele”. Az Index úgy tudja, Welsz lakásában a nyomozók tucatnyi afrikai útlevelet találtak. Volt köztük olyan, amelyiket már kitöltötték, de találtak biankó okmányokat is. Ezek olyan eredeti útlevelek, amelyeket a férfi a Bissau-guineai kormányzati kapcsolatain keresztül szerzett be és olyan magyaroknak adta el, akik – Simonhoz hasonlóan – más néven akartak például bankszámlát nyitni. A nyomozók számára igencsak értékes információ lehet, hogy Welsztől kik kértek még hasonló, pénzek tisztára mosásához szükséges szolgáltatást.
Az útlevelek kitöltésénél Welsz általában a tulajdonos édesanyjának a nevét is felhasználta. Így csinálta ezt magának is, az afrikai útlevelében a Tom Wallace Paar név szerepel, márpedig az édesanyjának a vezetékneve a Paár. Akárcsak Simon afrikai útlevelében, amelyben a Gabriel mellé szintén az MSZP volt elnökhelyettese anyjának (Derdák) a nevét írták, ékezet nélkül.
Welsz mindig eredeti útlevelekkel üzletelt. Miután kliensei kifizették és kitöltötték az okmányokat, ő Afrikába ment és kifizette a megfelelő embereket, akik ezután regisztrálták az útleveleket. Onnantól fogva azok érvényes és nem hamis okmányoknak számítottak. Csakhogy Welsznél legalább egy tucat olyan útlevél maradt, amit ugyan begyűjtött a klienseitől, de eddig nem tudta regisztráltatni az afrikai kapcsolatain keresztül. Egyrészt azért nem, mert az Interpol-körözés miatt november közepe óta nem hagyhatta el Magyarországot, másrészt azért, mert úgy tudni, elszámolási vitába is keveredett afrikai partnereivel, így már Bissau-Guineában sem szívesen látják.
Hírszerző nyomhatta fel Welsz és Simon ügyletét
Welsz egyébként évekig dolgozhatott magabiztosan és zavartalanul. Haragosai szerint ezt részben egy olyan ismerősének köszönhette, aki a magyar hírszerzésnél dolgozik, afrikai vonalon. Bár Welsz környezetében azt állítják, hogy ez a kapcsolata segíthetett korábban elsimítani kisebb-nagyobb rendőrségi ügyeket, van olyan forrás, aki szerint a vesztét is ez a hírszerző okozhatta. Eszerint a főleg Ghánában járatos hírszerző távoli vidékeken ígért jó pénzért földeket, kávéültetvényeket közismert magyar nagyvállalkozóknak, akik állítólag fizettek is ezért, de földeket végül nem kaptak. Amikor a hírszerzőt emiatt felelősségre vonták, ő úgy mentette ki magát, hogy felnyomta Welsz és Simon ügyletét.
Simonnal ellentétben Welsz egyelőre szabadlábon van, bár a Fővárosi Törvényszék illetékeseitől az index.hu megtudta, hogy a panamai ügy miatt november 18-án őrizetbe vették őt és élettársát is. A magyar hatóságok láthatóan nem siettek, hiszen bő egy hónappal azután vették őrizetbe, hogy a panamaiak nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene és négy nappal azután, hogy az Interpol is kötözni kezdte.
A bíróság november 22-én tárgyalt arról, hogy kiadják-e vagy sem. Az érdekesség, hogy ezen a tárgyaláson az ügyész is arra tett indítványt, hogy a bíróság utasítsa el a panamaiak kérését és ne adják ki Welszéket. Ez a november elég sorsdöntő lehetett, hiszen Simon ügyében is tavaly novemberben indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.
A bíróság végül úgy döntött, hogy nem adják ki Welszéket a közép-amerikai országnak, ezért ő és élettársa is szabadlábon maradt. A portálnak olyan információi is vannak, miszerint Welsz Tamást a panamai ügyével tarthatták sakkba a magyar hatóságok és ezen keresztül bírhatták szóra Simonnal kapcsolatban. A tét az lehetett, hogy vagy kiadják Panamának, vagy nem.
Kerületi pénzek is lehetnek a százmilliók
Mindeközben a fideszes Kucsák László azt kezdeményezi, folytasson le belső vizsgálatot a fővárosi XVIII. kerületi önkormányzat annak kiderítésére, hogy az MSZP volt elnökhelyettesének, a korábban helyben is politizáló Simon Gábornak az eltitkolt vagyona származhat-e esetleg kerületi pénzekből. Kucsák László kijelentette, bár már nem Simon Gábor a baloldal jelöltje a XVIII. kerületben, helyben ugyanazok az MSZP-s szereplők, Szaniszló Sándor korábbi alpolgármester és Kőrös Péter, a szocialisták kerületi frakcióvezetője, “mozgatják a szálakat”, akik Simon “útját is egyengették”. „Noha a baloldali összefogás jelöltje új, továbbra is Szaniszló Sándor és Kőrös Péter a meghatározó ember, az ellenzék helyi kampányának irányítója” – tette hozzá. Szaniszló Sándorról és Kőrös Péterről, valamint XVIII. kerületi ügyekről a PestiSrácok.hu több cikket is közölt. Egyik tényfeltáró cikkünket például itt olvashatja el.
A politikus kezdeményezte a fideszes vezetésű helyhatóságnál, hogy kezdjen belső vizsgálatot, tekintettel például a 2010 előtti kerületi kötvénykibocsátásra. Abban az időben ugyanis, amikor Simon Gábor számlát nyitott Ausztriában, a XVIII. kerület kötvényt bocsátott ki hárommilliárd forint értékben – idézte fel Kucsák László, jelezve, hogy ezzel kapcsolatban nyomozás is folyt, amelyet ugyan lezártak, a közelmúltban azonban újranyitották. Kucsák László azt is megjegyezte, hogy a kerület 2010 előtti szocialista vezetése alatt több mint tízmilliárd forintos adósságállomány halmozódott fel, amit nyilván “nem a szél hordott össze”.
Ha Simon vagyonkezelő volt, akkor kié a pénz?
A Fidesz szerint Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bissau-guineai útlevelének ügye rávilágít arra a gátlástalanságra, amellyel “a még mindig tisztázatlan forrású pénzek” eltüntetésében próbált közreműködni a volt szocialista politikus. Gulyás Gergely, a kormánypárt országgyűlési képviselője mai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Simon-ügy “példátlan bűncselekmény-sorozatában” a bissau-guineai útlevél olyan új szál, amely önmagában is többrendbeli bűncselekmény gyanúját veti fel.
„Egyre kevesebb az arra utaló adat, hogy egy magányos bűnelkövetővel állunk szemben a Simon-ügyben” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Hozzátette: az a sajtóhír, hogy Simon – a vallomása szerint – csupán vagyonkezelő volt, azt valószínűsíti, “idegen vagyonról van szó”. Ha ez igaz, akkor kérdés, kié ez a vagyon – jegyezte meg.
Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke levélben tájékoztatta Mesterházy Attilát, a baloldal miniszterelnök-jelöltjét arról, hogy a testület úgy döntött: meghívja következő, március 24-i ülésére is annak tisztázása érdekében, hogy Simon Gábor volt MSZP-s képviselő eltitkolt százmillióinak van-e köze a politikai élethez.
Az adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított volt szocialista politikust tegnap helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Erről készült videónkat itt tekintheti meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS