A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága és több szaktekintély is elhatárolódott a Magyar Orvosi Kamara etikai ajánlásával kapcsolatban, miszerint bizonyos esetekben sorsolással kellene dönteni a betegek életéről. A javaslatról és Kásler Miklós válaszáról korábban mi is írtunk.
A sorsolás dokumentumba emelését aggályosnak és veszélyesnek tartjuk, mert ennek lehetőségként való felkínálása megváltoztathatja a fennálló társadalmi konszenzust orvos és beteg között
– írta a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága (KOMT) a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában. Hozzátették:
Az évezredes, eskün, szaktudáson és eredetileg a transzcendens etikai tekintélyen alapuló konszenzus véleményünk szerint nem engedi meg a sorsolás gyakorlatát.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke nemrég elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának az orvosi kamara által készített, Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához Covid–19-pandémia idején Magyarországon című ajánlását, amelyben például az szerepel, hogy az orvosok sorshúzással döntsék el, mely beteget részesítsék előnyben a másikkal szemben, vagyis ki haljon meg és ki maradjon életben. Később dr. Hegedűs Zsolt, a MOK etikai kollégiumának elnöke vitába keveredett a Magyar Nemzettel, mondván: csak legvégső megoldás lehet a sorshúzás. Dr. Hegedűs Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta: a MOK etikai kollégiuma, elnöksége, sürgősségi és intenzív terápiás szakorvosok, orvosetikai és jogi szakemberek mellett betegszervezetek és betegjogi szempontokat is képviselő szakértők, egyházak képviselői, tudósai is részt vettek a munkában. Ezt az állítást a magyar keresztény egyházak vezetői a lap megkeresésére cáfolták. A MOK etikai kollégiumának elnöke azt is állította:
Rangos hazai és nemzetközi iránymutatások szerint a sorshúzás történhet dobókockával, kártyával, érmefeldobással.
A MOK ajánlásával kapcsolatban több szaktekintély is kifejtette már egyet nem értését. Dr. Wittmann Tibor egyetemi tanár, az Egészségügyi Tudományos Tanács alelnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott:
A beteg ember az orvosoktól vár segítséget, mert az orvosok arra esküdtek fel, hogy minden körülmények között a beteg életét védik, a beteg javát szolgálják, a beteg emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartják. Ezt egyetlen etikai ajánlás sem írhatja felül.
Dr. Wittmann Tibor arról is beszámolt:
Az általam megkérdezett orvosok, így a Covid–19-fertőzésben szenvedő betegek ellátásában részt vevő kollégák és szakmai vezetők is egyhangúlag elutasítanak minden, az orvosi eskütől idegen ajánlást.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács hivatalos állásfoglalását Poór Gyula professzor, akadémikus és egyetemi tanár tolmácsolta, aki kifejtette:
Olyan nemzetközi vagy hazai protokollt, amelyben a betegek sorsáról szakmai elvek helyett sorsolással döntenének, nem ismerünk, és biztos vagyok benne, hogy ennek alkalmazásában a sürgősségi ellátás felelősen gondolkodó orvosai nem is vennének részt.
A Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának nyilatkozatát alább változtatás nélkül, teljes egészében közöljük:
A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága vezetőségének nyilatkozata a MOK „Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához Covid–19-pandémia idején Magyarországon” című dokumentumával kapcsolatosan
Társaságunk vezetősége megvitatta a MOK „Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához Covid–19-pandémia idején Magyarországon” című dokumentumát. Az alábbi megállapításokat tesszük:
- Értékesnek tartjuk, hogy a MOK előrelátóan kidolgozott egy olyan etikai dokumentumot, amely segítséget nyújthat egy jövőben bekövetkező járványügyi katasztrófahelyzet kezelésére. Fontos leszögezni azonban, hogy bár Magyarországon nő a fertőzöttek száma, egyre többen szorulnak kórházi, intenzív osztályos kezelésre, jelenleg nincs katasztrófahelyzet. A jelen állapotban országunk minden polgárának, vezetőinek és egészségügyi dolgozóinak is legfontosabb teendője a katasztrófahelyzet elkerülésére a jelenlegi betegek kezelése kell, hogy legyen.
- A dokumentum egy olyan dilemmával próbál megküzdeni, amit mindannyian érzünk, hogy ember nem dönthet mások élete és halála felől. Le kell szögeznünk, hogy keresztény hitünk és meggyőződésünk szerint a Mindenható Teremtő Isten az élet és a halál ura. Jézus Krisztus, a mi Urunk legyőzte a halált, ő a gyógyító és a megtartó. A Szentlélek Isten ad erőt és bölcsességet nekünk munkánkban, életünkben.
- Az orvos és minden egészségügyi dolgozó feladata és felelőssége, hogy tudásához és lehetőségeihez mérten minden helyzetben a lehető legmagasabb szintű kezelést, ellátást nyújtsa.
- A 7. ajánlásban megfogalmazott sorsolást csak abban a szinte 0 valószínűséggel előforduló esetben javasolja a dokumentum, amikor a triázs alapján felállított rangsor szerint két teljesen egyenlő esélyű betegről van szó. Mivel ennek a valószínűsége szerintünk is elhanyagolható, a sorsolás dokumentumba emelését aggályosnak és veszélyesnek tartjuk, mert ennek lehetőségként való felkínálása megváltoztathatja a fennálló társadalmi konszenzust orvos és beteg között. Az évezredes, eskün, szaktudáson és eredetileg a transzcendens etikai tekintélyen alapuló konszenzus véleményünk szerint nem engedi meg a sorsolás gyakorlatát.
- A kialakult társadalmi vita időszerű, de azt egymás erőfeszítéseit elismerve és segítve, Magyarország javát, az emberek megmentését szem előtt tartva szabad csak lefolytatni.
Isten igéje ad biztatást ezekben a nehéz időkben:
„Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.” (Jel 1,17–18)
„Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (I. Korinthus 10,13)
Isten áldását kérjük országunk vezetőire, az egészségügyben dolgozókra, és az Úr gyógyítását minden betegre.
Budapest 2020. december 1.
A Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának vezetősége
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS