Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: A börtönbiznisz után itt a kórházbiznisz

Alapjogokért Központ: A börtönbiznisz után itt a kórházbiznisz

A börtönbiznisz mintájára működő kórházbiznisz jelenségéről tett közzé pénteken tanulmányt az Alapjogokért Központ. A Facebookon olvasható bejegyzés felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét tevékenység mögött ugyanazok az álcivil, jogvédőként fellépő szervezetek állnak. A szakemberek feltárták azt is, hogy az anyagi haszonszerzés lehetőségén túl a kórházbiznisz politikailag is jövedelmező, hisz a folyamatos hangulatkeltés alááshatja a társadalom bizalmát a magyar állammal és az egészségüggyel szemben.

Az Alapjogokért Központ megközelítése szerint a kórházbiznisz olyan jogi tevékenységet takar, amely emberi tragédiákból, kiszolgáltatott helyzetben vagy instabil hangulatban lévő emberek sorsából próbál meg profitot szerezni. Az eredeti, amerikai kifejezés onnan származik, hogy egyes ügyvédek az USA-ban a kórházak sürgősségi osztályáig követik-üldözik a betegszállító mentőket annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott pácienseket majd ügyfeleik között tudhassák. A kórházbizniszben részt vevő ügyvédek vagy NGO-k kifejezetten arról győzködik betegeket, hogy valamilyen ok csak van, ami miatt be kell perelni a kórházat, akár olyan időszakokban is, amikor az egészségügyi ellátórendszer amúgy is kihívásokkal néz szembe. Az egészségügyi szolgáltatók ellen fellépő ügyvédek és „jogvédők” azt állítják, hogy a „betegek jogait védik” akkor, amikor pénzt követelnek az illetékes szolgáltatóktól, egyesek szerint azonban inkább sokkal inkább a betegek kiszolgáltatott helyzetét használják ki mindezzel. Ráadásul ha akár pánikkeltésre is alkalmas tevékenységük tömeges méreteket ölt, „perlési politizálásukkal” még inkább leterhelik a kórházak adminisztrációját. Ezek miatt is az Egyesült Államokban az 'ambulance chasing' illegális tevékenységnek minősül.

Magyarországon a járványhelyzetben elrendelt kórház kiürítések kapcsán használhatjuk a fogalmat. A magukat „civil jogvédőnek” nevező szervezetek, mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán kezdett „ügyféltoborzásba”, azaz kórházbizniszbe. Arról írtak, hogy „jogi eljárás kezdeményezéséhez” keresnek olyan betegeket, „akiket a koronavírus miatti ágyfelszabadítás során tettek ki a kórházból”, hogy aztán „képviseletükben” beperelhessék a kórházfenntartókat, áttételesen a magyar államot. Egyes értelmezések szerint hasonló ez az amerikai „mentőüldözéshez”, és e szervezetek valós célja, hogy egyes betegek zaklatott hangulatát orvul kihasználva azt a látszatot keltsék, hogy a járványveszélyre nem elég felkészült az egészségügy. Az ilyen hangulatkeltés pedig nyilván hozzájárulhat egy járványhelyzetben a vírus terjedése miatt egyébként felfokozott állapotban lévő társadalmi hangulatingadozáshoz, az orvosok, ápolók iránti bizalmatlanság kialakításához. Az ügyben a kórházak elleni pereskedésekre buzdított Magyar György is, aki korábban szakmányban vitte ki börtönbüntetésre ítélt „károsultak” ügyeit a strasbourgi „emberi jog” bíróságra, hogy fogvatartásuk miatt sokmilliós kártérítésre kötelezzék a magyar államot – így működik a börtönbiznisz.

Forrás, fotó: Facebook/Alapjogokért Központ

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.