Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Kutatási Tanács (EKT) finanszírozási gyakorlatának célja, hogy a nyílt társadalom – köztük a migráció és a genderlobbi – agendáját a tudományos szférán túlmenően is kiterjessze. Erről Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila, a jogi elemző intézet uniós projektvezetője beszélt szerdán, Budapesten, sajtótájékoztatón, amelyen a központ legújabb, A nyílt társadalom ideológiája tudományos köntösben című elemzését ismertették.
Kovács István az EKT létrehozásának előzményeit is ismertetve közölte: a testület a 2008-as gazdasági válságot követően jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy hozzájáruljon új, innovatív tudomány- és iparágak, továbbá üzletágak létrejöttéhez szakmai kutatások finanszírozásával. Mint hangsúlyozta, ehhez képest az Európai Unió adófizetőinek forrását felhasználó EKT számos, az eredeti cél szempontjából nagyon visszás projektet támogat. Példaként említette, hogy egymillió eurós támogatást kapott egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy mit jelent heteroszexuálisnak lenni. Úgy folytatta, a kairói egyetem 1,5 millió eurót kapott egy VI. századi arab költő költészetének tanulmányozására. Egy másik projekt a XI. századtól vizsgálja az iszlám szent iratok európai történetét tízmillió euróból, a zürichi egyetem kétmillióból kutathatja azt, hogy miért terjed populista ideológia Európában, egy jamaikai oktató pedig a közösségi meztelenkedésnek az egészséges testkép kialakulására gyakorolt hatását vizsgálja – sorolta. Kovács István tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ közérdekű adatigényléssel fordul a tanácshoz annak kiderítésére, hogy ezek a visszás projektek miként illeszkednek az EKT eredeti céljai közé.
Ezeknek a pénzeknek lenne jobb helye, különösen a koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságban
– fogalmazott. Kovács Attila közölte: az EKT eurótízmilliókkal a támogatta a nyílt társadalom eszméjének – köztük a migráció, jogállamisági kérdések és a genderideológia – terjesztését. Álláspontja szerint a tanács elfogultságát jól mutatja, hogy a támogatott projektek absztraktjaiban mindössze nyolc alkalommal fordul elő a keresztény szó, míg az iszlám tizenötször.
Amikor migrációról és genderkérdésekről van szó ezekben a pályázatokban, az mindig pozitív kontextusban történik
– mondta. Hozzátette, hogy a támogatott vezető kutatók – köztük számos brit – tudományos tevékenységük mellett álladó meghívott szakértői hazájuk fősodorbeli médiájának.
Tehát egy általános politikai ideológiai küzdelemben is részt vesznek
– fogalmazott. Kovács Attila kiemelte azt is, hogy számos pályázat esetében EU-n kívüli kutatásokat finanszíroznak.
Az EKT forrásaira Magyarországról legsikeresebben a Közép-Európai Egyetem (CEU) pályázott
– jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: PestiSrácok/Horváth Péter Gyula
Facebook
YouTube
RSS