Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható. Az Ab-hez benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról. Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet.
Az Ab szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás a közlések szűk körére vonatkozik, a “tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre.
Ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása
– mondta ki az Ab, és ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Ab szerint ugyanakkor a jogbiztonság szempontjából, a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését, alkotmányos követelmény formájában. E szerint a vizsgált büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és azzal különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést. Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott és csak későbbiekben bizonyul hamisnak; ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Vízöntő
2020-06-17 at 15:55
Korózs ezért állt ki gyorsan és varrt az álmentőse nyakába minden felelősséget!
Azért nem biztos hogy megúszták. Szerintem csak a hülye hiszi el, hogy kórházból félig bevarrt hassal küldenek haza bárkit!
Szabó Tímea, Korózs mester és az MSZP nyilvánosságra hozatali döntnökei választhatnak: ők maguk se hitték el, de zavart akartak okozni vele és a további védelmi intézkedéseket akadályozni a Kormány lejáratásával, vagy sík hülyék, ezért az elemállapotuk miatt nem tudták azt tényszerűen megítélni!
A kórházak viszont (ahol ágyakat kellett felszabadítani) mind feljelenthetik őket rágalmazás és hitelrontás miatt és sérelemdíj követelésére az orvosaik védelmében is kötelesek!
A bíróság meg kimondhatja, a nevezett képviselői vonal mindazt szándékosan aljas célból elkövette és kiállítja a számlát, vagy kimondja, a képviselők és az MSZP vezetése elkövette ugyan, de elmeállapotuk miatt nem voltak képesek a gyerekek szintjén is felismerhető hazugságok felismerésére és tényszerű értékelésére, és ezzel kiállítja számukra a diliflepnit!
A kérdés mindkét esetben: ezeknek tényleg meghagyható a mandátuma?
Namond
2020-06-17 at 19:28
Üdvözlöm a bejegyzése minden sorát, különösen az utolsót.
Foglaljon helyet az asztalomnál.
Míg a kávét várjuk fogadhatunk, hogy a kórházak vezetői szükségesnek látják-e, hogy tegyenek valamit a hitelrontás ellen, valamint, hogy a politikusok megússzák el az ország és kormánya negatív megítélésére irányuló összeesküvést.
Arra, szerintem nem érdemes fogadni, hogy a bíróság mit ítél.
Namond
2020-06-17 at 14:14
Nesze semmi fogd meg jól.
Hülye bírók!
Hogy bizonyítsa be a nyomozó vagy az ügyész, hogy mikről tud/tudott az elkövető az elkövetéskor?
Miért nem elég a tudnia kellett illetve tudhatott a tényállítás valótlanságáról?
Barom Alkotmánybírák!
A betörőket csak akkor fogják elítélni, ha előre tudták, hogy mit találnak a helyszínen?
csekk
2020-06-17 at 12:58
Ez a határozat kritikán aluli! Éppen olyan, mintha arra hivatkoznánk,hogy nem tehetünk róla, mert részegek voltunk. A jogi csűrés-csavarás végtelen folyamát fogja magával hozni,és a végén senkit nem fognak megbüntetni. Aki nem biztos abban, amire hivatkozik,hát ne tegye! Igenis megilleti a büntetést, miért nem bizonyosodott meg az igazságtartalmáról. Szerintem az AB mellélőtt.
kbandi1
2020-06-17 at 12:30
Szegény, együgyű balliberálisok sértve érzik magukat, amikor róluk van szó, mert hazudnak. Csak akkor teszik ezt, amikor mozog a szájuk. A járvány idején ki is mutatták volna a foguk fehérét, ami tulajdonképpen koszos fekete, mint a lélektelen világuk.
A leginkább azok óbégattak, akik a legtöbbször hallatták hazugságaikat.