Ötven ellenzéki képviselő aláírásával az Alkotmánybíróságon támadták meg a kormány fakitermelési rendletét, az ügyet pedig már ki is szignálták az első alkotmánybíróra – írja az Index. A kormány az Alaptörvényben meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményei miatt négy hete módosította a tűzifa-kitermelés szabályait. Bár szakpolitikusok és a szakma több képviselője is egyértelművé tette, hogy a rendelet nem jelent többletkivágást és továbbra is érvényben vannak a fenntarthatóságra vonatkozó szigorú szabályozások, az ellenzék a rendelet elfogadása óta veri a palávert. Úgy tűnik, ennyivel meg sem elégedtek.
Az Index cikke felidézi, hogy milyen heves bírálatokkal illeték ellenzéki politikusok a rendeletet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet például egyenesen erdőirtással riogatott. Sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyaron kívül egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd. Ráadásul ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni magas víztartalma miatt. Felvetéseit szakmai alapon részletesen cáfolták.
Nagy István agrárminiszter többször leszögezte a kritikákra reagálva, hogy a lehetővé tett fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet és nem rontja az erdők állapotát sem. Kiemelte, hogy az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike, ezért elkötelezettek annak érdekében, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen.
A rendeletet mindezek ellenére 50 ellenzéki képviselő támadta meg, normakontrollt kérve az Alkotmánybíróságtól. Álláspontjuk szerint az erdőknek az ökoszisztémában betöltött speciális szerepére és az elővigyázatosság elvére is tekintettel az erdők védelmére vonatkozó szabályok esetében különös gonddal kell a visszalépés tilalmára vonatkozó követelményeket az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése és P) cikk (1) bekezdése szempontjából vizsgálni. Az indítványozók azt is kérik az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy rendelje el indítványuk soron kívüli elbírálását, mivel a támadott rendelkezések hatályosulása a természetben súlyos és helyrehozhatatlan károkat idézne elő.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS