Jövő áprilisban tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla az amerikai kitiltási botrányhoz szorosan kapcsolódó Bunge-pert – értesült a PestiSrácok.hu. A vádat képviselő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt indítványozta a táblabíróságtól, hogy az ügy egyetlen vádlottjára az első fokon eljáró bíróságnál súlyosabb büntetést szabjon ki, többek között azért, mert ez a cselekmény rendkívüli módon ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. A PestiSrácok.hu birtokába került fellebbezésből kiderül, hogy azt már az ügyészség sem állítja, hogy az egész korrupciós ügy T. Viktor András magánakciója volt, egy azonban biztos: az eset után kirobbant hisztériának és az ezt meglovagoló egykori amerikai ügyvivőnek, André Goodfriendnek köszönhetően, 2014 őszén sikerült elérni, hogy a kormányt nemzetközi téren magyarázkodásra kényszerítő, itthon hónapokon át instabilitást kiváltó nemzetközi botrány legyen. Az egész ügy azért is különösen pikáns, mert a szereplők számbavételével kiderül, hogy az a moszkvai kapcsolati tőkével bíró kör tüzelte fel az amerikai ügyvivőt, amelynek része a Magyar Nemzet főszerkesztője és Torba Tamás, a Simicska-birodalom megmondóembere.
Emlékezetes, a Bunge-ügynek volt köszönhető az elmúlt évek legnagyobb diplomáciai botránya, aminek részeként az Egyesült Államok kitiltotta Vida Ildikót, a NAV volt vezetőjét és több más tisztviselőt. A büntetőügy előzménye, hogy az amerikai székhelyű étolajgyártó cég, a Bunge Zrt. az étolaj áfájának csökkentését akarta elérni, amitől az áfacsalások visszaszorulását remélte. Célja eléréséhez nyújtott volna segítséget Torba Tamás, a Comprad Kft. vezető tanácsadója, a Bunge lobbistája, az ügy későbbi koronatanúja, aki korábbról ismerte T. Viktor András vádlottat, az Advanced Network Technologies Kft. ügyvezetőjét. Róla úgy tudta, informatikai cége révén kormányzati és adóhatósági kapcsolatokkal is rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság felfüggesztett börtönre ítélte befolyással üzérkedés miatt T. Viktor Andrást. Fotó: 444.hu
Áprilisban folytatódik másodfokon a per
A koronatanú és az elmondásaira épülő vád legerősebb, később a bíróság által osztott állítása az volt, hogy 2014 májusában T. Viktor András egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, továbbá visszatartják a Bunge konkurensének számító Glencore Grain Kft. milliárdos áfa-visszaigénylését. Mindezek miatt idén júniusban a Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés bűntette miatt két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen T. Viktor Andrást. Az ügyész a döntéssel nem értett egyet és a tárgyaláson jelezte, fellebbezni fog az ítélet ellen, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig már megküldte fellebbezését az ügyben másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtáblának, amely a PestiSrácok.hu értesülései szerint jövő április 5-én fogja tárgyalni a büntetőügyet. Az elsőfokú per során egyébként meghallgatta a bíróság többek között magát a lobbistát, D. Horváth Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét, valamint Heim Pétert, a Századvég egykori vezetőjét is.
Súlyosabb büntetést kér az ügyészség
A PestiSrácok.hu birtokába jutott fellebbezés szerint az ügyészség azt kéri a táblabíróságtól, hogy súlyosabb büntetést szabjon ki T. Viktor Andrásra, mellőze a felfüggesztett rendelkezést és tiltsa el a vádlott a közügyektől is. A fellebbezésben szerepel, hogy a Prisztás-ügyben is eljáró Hajba Krisztina bíró által vezetett tanács rendkívül alapos és széleskörű bizonyítást folytatott le, ennek ellenére a törvényszék hiányos tényállást állapított meg. Ezt azzal magyarázza az ügyészség, hogy a portálunk által szintén megszerzett indokolásában a bíróság ugyan helytálló és logikus következtetéseket vont le, de ezeknek csak a töredékét rögzítette a tényállásban. Ilyen helytálló következtetés volt az ügyészség álláspontja szerint például, hogy a
nyomozó hatáság és a nyomozást felügyelő ügyészség a vádlott és Heim Péter közötti kapcsolattartást minden szálon lenyomozta, semmilyen adat nem merült fel arra, hogy ők ketten közvetlenül kapcsolatban álltak volna, egyáltalán ismerték volna egymást.
Ez azért is fontos, mert, ahogy arra az írásos indokolás is utalt, az ügy koronatanúja, Torba Tamás tanúvallomása szerint a vádlott, T. Viktor András 2014 májusában rajta keresztül eljuttatott egy üzenetet az áfacsalásoktól szenvedő Bunge amerikai étolajgyártó céghez. Az üzenet legfontosabb része az volt, hogy a kormány hajlandó lenne 27 százalékról 5 százalékra csökkenteni az étolaj áfáját, ám ezt két milliárd forintért cserébe intézik el, amit a Századvégnek kellett volna eljuttatni. T. Viktor András azt állította Torba szerint, hogy az ajánlat a Századvégtől, konkrétan Heim Pétertől érkezett. Torba szerint a vádlott azt is megígérte, hogy visszatartják a Bunge konkurensének számító Glencore Grain Kft. tizenhat milliárd forint körüli áfa-visszaigénylését. T. Viktor András mindezeket tagadta.
Heim Péter a Bunge-per tárgyalásán. Állítása szerint nem is ismeri az ügy vádlottját. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Tisztában vannak az áfacsalásokkal, mégsem tudnak mit tenni?
Itt érdemes megemlíteni, hogy az írásos indoklás rögzíti, a koronatanú annak ellenére kezdte ellenőrizni a vádlott elmondásait és kezdeményezett találkozót a Bunge képviselőjével, hogy biztosra vette, a cég vissza fogja utasítani az ajánlatot (ez olyannyira megtörtént, hogy a cég azonnal megszakította a kapcsolatot a Comprad Kft.-vel). Az elsőfokú ítélet írásos indokolásában az is szerepelt, hogy a Bunge áfacsalások elleni kommunikációs ügyeiben közreműködő alvállalkozója ezt az üzenetet átadta a Bunge Zrt. vezetőjének, aki, ahogy a tanú előre gondolta, felháborodva elzárkózott az ajánlattól, és közölte, hogy korrupcióban nem vesz részt a cég. Ezt követően Torba elment az amerikai nagykövetségre és velük is közölte az ajánlatot, ami aztán kirobbantotta a 2014 októberében kirobbant kitiltási botrányhoz. Az amerikaiak kezdeményezésére ezután Torba az ArtDeco Kávézóban találkozott Varga Árpáddal a NAV-tól, akinek átadta az amerikaiak egyértelmű üzenetét: „Ha a NAV nem változtat az áfacsalásokhoz való hozzáállásán, az érintett személyeket fogják hibáztatni és ki fogják őket tiltani az USA-ból”. Varga erre állítólag úgy felelt, hogy tisztában vannak az áfacsalásokkal, „de nem tudnak mit tenni és a mutatóujjával felfelé mutatott”. Azt is hozzátette, hogy nem a NAV akkori elnökasszonya és nem is az őket felügyelő miniszter az akadály.
Homályban maradt a megbízó személye
Az Fővárosi Főügyészség a perben egyébként azt képviselte, hogy T. Viktor András ajánlata színlelt volt, azonban az elsőfokú bíróság ettől eltérően arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott valós érdekeket képviselt, megbízója azonban ismeretlen maradt a vizsgálatban. A fellebbviteli főügyészség már egyetértett ezzel és indítványukban utaltak rá, hogy a bírónő kellő logikai magyarázatát adta, hogy miért nem egy egyéni kezdeményezés volt a korrupciós ajánlat, és miért állapította meg azt, hogy T, Viktor András egy valós személy üzenetét közvetítette. Az írásos ítéletben is olvasható, hogy „ez az ajánlat olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyekre csakis olyan személyeknek volt rálátása, akik ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában voltak”. Például éppen két milliárd forint az a pénzösszeg, amely az áfacsalások miatt hiányzik a szektorból és ajánlat valóságtartalmát igazolja a valós adóhatósági eljárás is a versenytársnál – áll az indokolásban. A törvényszék azt is vizsgálta, hogy kitől származott ez az ajánlat, hiszen álláspontja szerint, ha ez egy beazonosítható személy lenne, akkor vele szemben is nyomozást kellett volna indítani. Arra vonatkozóan a tanács ugyanakkor nem tudott kétséget kizáró következtetést levonni, hogy ki lehetett ez a személy. A koronatanú ugyan Heim Pétert említette, de a törvényszék az ügyészséggel egyezően azt állapította meg, hogy Heim és a vádlott nem volt semmiféle kapcsolatban egymással, egyrészt mindketten ezt állították, másrészt a nyomozás során kiderült, hogy nem volt közöttük semmiféle telefonos kapcsolattartás, cellapozíció egyezőség, közös külföldi tartózkodás, azonos gazdasági társaságban betöltött szerepvállalás. Azaz semmivel nem bizonyítható, hogy Heim Péter lett volna a küldője ennek az üzenetnek. A bíróság csupán annyit tudott megállapítani, hogy valós megbízás történt, de a felbujtó személyét homály fedi.
Az amerikai ügyvivő alaposan meglovagolta a kitiltási botrányt 2014 őszén. Fotó: origo.hu
A korrupciós ügy súlyos hátrányt okozott Magyarországnak
Az ítélet indokolásában az is szerepel, hogy a fenti megállapítás miatt a bíróság a cselekmény minősítését is másként ítélte meg. Az elsőfokú tanácselnök szerint T. Viktor András ennek a cselekménynek nem tettese, hanem a bűnsegédje, aki segítséget nyújtott a valódi tettesnek az elkövetéshez. A bíróság szerint ugyanis még az sem nyert bizonyítást, hogy a vádlott maga állt volna kapcsolatban azzal a hivatalos személlyel, aki „az üzenetben foglalt közbenjárást ígérte”. A bíróság leszögezte, az nem kétséges, hogy a vádlott is rendelkezett olyan kapcsolatrendszerrel, akiknek van lehetőség adóhatósági eljárás, törvénykezési kérdések befolyásolására, de az nem igazolható, hogy fel is vette velük a kapcsolatot. A bíróság szerint a korrupciós üzenetnek két oldala volt, és annak hátterében két hivatalos személy megvesztegetésének kísérlete állhatott. Az egyik a kétmilliárd forint megfizetése az áfacsökkentés megfizetése tekintetében, hiszen az áfacsökkentés az egy törvényhozási kérdés. A másik oldalon pedig egy adóhatósági munkatárs, hivatalos személy lefizetése lehetett, a Glencore Graint érintő adóhatósági eljárás, illetve az áfa-visszaigénylés visszatartása miatt. A Fővárosi Törvényszék az írásba foglalt ítéletében azt is hangsúlyozta, hogy azért kapott felfüggesztett büntetést a színlelt vesztegetési ügy vádlottja, mert nem állt fenn súlyosító körülmény a terhére. A felettes ügyészség azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az ügy „Magyarország nemzetközi megítélésére erősen negatív kihatással volt”, „amit tehát nyomatékos súlyosító körülményként kell értékelni”. Hangsúlyozták azt is, hogy súlyosító körülmény még, hogy elszaporodtak a korrupciós bűncselekmények, továbbá, hogy “a vádlottal szemben halmazati büntetést kellett kiszabni”.
A Simicska-birodalom megmondóembere, Torba Tamás volt az ügy koronatanúja. Fotó: mno.hu
Egy moszkvai kör kavarta a Bunge-féle korrupiós hisztériát
Az ügy háttereként mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a szereplők számbavételével kiderül, hogy az a moszkvai kapcsolati tőkével bíró kör tüzelte fel az amerikai ügyvivőt, amelynek része a Magyar Nemzet főszerkesztője és Torba Tamás, a Simicska-birodalom megmondóembere. Utóbbi szövevényes hátterű figura, közgazdász, lobbista, emellett ma is a Magyar Nemzet állandó szerzője és tanácsadója, főleg olyan témákban nyilvánul meg, ahol az orosz érdekek, vagy nagyvállalati, nagyvállalkozói érdekek sérülnek. Köztük Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekei. Az iratok szerint Torba éppen D. Horváthnak említette egyébként azt a “korrupciós üzenetet”. Állítása szerint a Magyar Nemzet főszerkesztőjével sokat egyeztettek az áfacsalásokról is. Azonban egy biztos, az André Goodfriend volt amerikai ügyvivő nevéhez kötődő, 2014 végén a kormány népszerűségét is alaposan megtépázó botrányban – bár számos tüntetést is kiváltott akkoriban – nem volt ismert maga a korrupció, csak gyakran elhangzott a NAV, a Vénusz étolajat is gyártó amerikai Bunge óriáscég és a Századvég neve. Többek között a PestiSrácok.hu oknyomozó cikkeiből az is kiderült, hogy az amerikai tulajdonosokat a piacon eluralkodó gigantikus áfacsalás miatt 2010 környékén valóban milliárdos kár érhette, ám a politikai szálak, ha voltak is, inkább a szocialistákhoz vezettek. A 18 milliárdos ügyben Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese és a furcsa körülmények között elhunyt Welsz Tamás is felbukkant. Bár leginkább alvilági szereplők és középszintű adóhatósági appartcsikok neve merült fel. Ráadásul az otthon az Obama-adminisztrációval szimbiózisban élő Bunge multicég sem feltétlenül patyolattiszta: az egész Közép-Kelet-Európát behálózó gabonázásnak, azaz alvilági áfacsalásnak nemcsak áldozata, hanem részese is lehetett korábbi gyanúk szerint a vállalat, bár jogerős döntés még az egyik felmerült bűnügyben sem született. Az is tény, hogy a jóval 2010 előtt kezdődő csalássorozatnak az Orbán-kormány vetett véget 2013-ban, az áfafizetési szabályok megváltoztatásával. Igaz, ez nem zárja ki a háttérben sejtetett vesztegetési pénzek, vagy ígéretek létezését. Egy biztos: az ellenzéki ikonná vált “zöld dossziés” Horváth András, a diplomatából politikai aktivistává lett és végül visszahívott André Goodfriend amerikai pótnagykövet, és a vesztegetési ügy koronatanúja, azaz Torba Tamás alaposan rátett arra, hogy az alvilági áfabűncselekményből bármiféle megismerhető bizonyíték nélkül a kormányt nemzetközi téren magyarázkodásra kényszerítő, itthon hónapokon át instabilitást kiváltó nemzetközi botrány legyen.
Címlapfotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS