Még a korrupciós botrány "kárvallottja", az amerikai Bunge képviselője is viccről beszél
Mások mellett D. Horváth Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét és Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató egykori elnökét is tanúként hallgatta meg kedden a Fővárosi Törvényszék Hajba Krisztina vezette bírói tanácsa a kitiltási botrányhoz vezető Bunge-ügy tárgyalásán. A Magyar Nemzet jelenlegi főszerkesztőjét a bíró egy olyan elektronikus levéllel kapcsolatban faggatta, amit munkatársa és informátora, a Bunge-ügy koronatanúja, Torba Tamás írt az állítólagos Századvégtől érkezett kétmilliárdos vesztegetési ajánlatról.
Mint ismert, a sajtóban már megnevezett Tábor Viktor András informatikai vállalkozót "vesztegetéssel állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel" vádolta meg az ügyészség, aki a vád szerint 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, és a vetélytársának számító Glencore áfa visszaigénylését visszatartsa az adóhatóság. Utólag derült csak ki, hogy a Bunge-vel szerződésben álló lobbista Torba Tamás, egyben a Magyar Nemzet és az Echo Tv kalandos hátterű munkatársa ezekre az információkra hivatkozva érte el 2014-ben, hogy az akkor André Goodfriend által ideiglenesen irányított amerikai nagykövetség és az ellenzék hónapokig zajló korrupciós botrányt robbantson ki a kormány körül.
Torba is az orosz vonalról jött
D. Horváth Gábor megbízhatónak és szavahihetőnek nevezte Torbát, akinek „a foglalkoztatása most szűnt meg, mert racionalizálás volt a lapnál”. A főszerkesztő a bírónak eleinte azt mondta, csak olvasott a Bunge-ügyről, végül kiderült, hogy az első sajtómegjelenések idején már beszélgettek is róla. A moszkvai iskolákban végzett Torba többször, többféle kommunikációs csatornán keresztül közölt információkat a főszerkesztővel. „A Tamás által hozott információk egy része jó volt, egy részük nem, de mindig leellenőrizzük az információkat” - hangsúlyozta a Magyar Nemzet főszerkesztője, aki bírói kérdésre válaszolva elmondta: „visszaellenőrzésénél meg szoktam kérdezni, hogy ki volt az üzenet közvetítője”. Ebben az ügyben viszont nem tudta visszaidézni a közvetítő nevét. Torba nyomozati vallomásában azt mondta, hogy mindent elmondott D. Horváth Gábornak az üzenetről, annak feladójáról és közvetítőjéről is.
A századvéges Heimre vallottak, mint a korrupciós üzenet feladójára
Adatai zártan kezelését kérte, ezért ötös számú tanúként hallgatta meg a bíróság annak a kommunikációs cégnek a vezetőjét, melynél a koronatanúnak számító Torba Tamás dolgozott és amely a Bunge állítólagos áfacsalás elleni küzdelmének kommunikációs feladatait látta el a botrány kirobbanásáig. A tanú, akivel Moszkvában tanult együtt Torba kifejtette: a céget együtt alapították, a két irányú kommunikáció hatóságok és döntéshozók felé irányuló részét a koronatanú intézte. Torba Tamás állítása szerint akár államtitkári szintre is eljutott. A férfi felidézte, hogy a Bunge egy komplett nyomozati anyagot adott át számlákkal, szállítólevelekkel és elemzésekkel az adóhatóságnak. Az első bejelentések a „lekapcsolt” áfacsaló cégekről mégis csak a kitiltási botrány kipattanása után érkeztek. Amikor Torba elmesélte, hogy milyen üzenetet kell átadjon a Bunge vezetőinek „megértettük, hogy rá van épülve a területre egy bűnszervezet” - emlékezett vissza a tanú. Arról maga is tudott, hogy a Századvég szerepet vállal a stratégiai megállapodások előkészítésében, és konkrétan emlékszik Heim Péter nevére, akit Torba az "üzenet" feladójaként nevezett meg.
Heim viszont állítja: a sajtóból hallott az ügyről először
Heim Péter tanúmeghallgatásában viszont azt mondta, hogy csak a sajtóból értesült a Bungénak szánt kétmilliárdos üzenetről, és tagadta, hogy ő vezette volna az áfacsalásokról az étolajgyártóval folytatott tárgyalásokat a Századvég részéről. Mint mondta, nincs részletes információja arról, hogy milyen cégekkel kötött a Századvég stratégiai megállapodásokat, ez nem is a Századvég Gazdaságkutató feladata.
A bíró ismertette Kovácsics Iván, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri elnökhelyettesének nyomozati vallomását, ami ellentétben a koronatanú állításaival azt tartalmazza:nem találkozott Torba Tamással, sem a Bunge képviselőivel, vagyis semmilyen anyagot nem kapott tőlük, amely a magyarországi áfacsalásokra hívta fel az adóhatóság figyelmét. Ha eljutott volna hozzá egy ilyen anyag biztosan továbbította volna az információkat az illetékesnek.
A Bungénél viccként kezelték az állítólagos ajánlatot
A Bunge tanúként meghallgatott magyarországi képviselője szerint Anna Najdenova, a Bunge regionális marketingigazgatója 2014 nyarán említette a kétmilliárd forintos ajánlatot, de azt viccként kezelték. Biztosan nem vették komolyan. A Bunge jogászának vallomásából kiderült az is, hogy az étolajgyártó cég bejelentése alapján indult hatósági eljárás az egyik vevőjük ellen, aki azt állította, hogy Szlovákiába viszik az olajat, mégis a szomszéd településen kötött ki.
Tegnap a per vádlottját, az ügyészség szerint a kétmilliárd forintos vesztegetési lehetőséget felvillantó informatikai vállalkozót, Tábor Viktor Andrást és a koronatanút, azaz a Magyar Nemzet munkatársát hallgatták meg, az eljárás további tanúk meghallgatásával folytatódik.
Tegnapi tudósításunkhoz fűztük az alábbi hátteret is:
A vádlott neve a médiában már korábban ismertté vált, Tábor Viktor Andrásról, az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. tulajdonosáról van szó, aki az ügyészség szerint a vesztegetési ügy koronatanúját, Torba Tamást, a Széchenyi Banknál végzett közös munka során ismerte meg. Torba szövevényes hátterű figura, közgazdász, lobbista, emellett ma is a Magyar Nemzet állandó szerzője és tanácsadója, főleg olyan témákban nyilvánul meg, ahol az orosz érdekek, vagy nagyvállalati, nagyvállalkozói érdekek sérülnek. KöztükSimicska Lajos nagyvállalkozó érdekei. Emellett Lovas Istvánnal közösen vezeti az Echo Tv Törésvonalak című műsorát. Azonban az André Goodfriend volt amerikai ügyvivő nevéhez kötődő, 2014 végén a kormány népszerűségét is alaposan megtépázó“korrupciós botrány” kirobbantóinak kilétére és hátterére is magyarázatot adhat a most tárgyalt színlelt vesztegetéses ügy, ha az ügyészség a regényes história mellett érdemi bizonyítékokat, vagy tanúvallomásokat is a bíróság elé tár a következő hetekben. Eddig a korrupciós, vagy kitiltási botrányban – bár számos tüntetést is kiváltott akkoriban – nem volt ismert maga a korrupció, csak gyakran elhangzott a NAV, a Vénusz étolajat is gyártó amerikai Bunge óriáscég és a Századvég neve. Többek között a PestiSrácok.hu oknyomozó cikkeiből az is kiderült, hogy az amerikai tulajdonosokat a piacon eluralkodó gigantikus áfacsalás miatt 2010 környékén valóban milliárdos kár érhette, ám a politikai szálak, ha voltak is, inkább a szocialistákhoz vezettek. A 18 milliárdos ügyben Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese és a furcsa körülmények között elhunyt Welsz Tamás is felbukkant. Bár leginkább alvilági szereplők és középszintű adóhatósági appartcsikok neve merült fel. Ráadásul az otthon az Obama-adminisztrációval szimbiózisban élő Bunge multicég sem feltétlenül patyolattiszta: az egész Közép-Kelet-Európát behálózó gabonázásnak, azaz alvilági áfacsalásnak nemcsak áldozata, hanem részese is lehetett korábbi gyanúk szerint a vállalat, bár jogerős döntés még az egyik felmerült bűnügyben sem született. Az is tény, hogy a jóval 2010 előtt kezdődő csalássorozatnak az Orbán-kormány vetett véget 2013-ban, az áfafizetési szabályok megváltoztatásával. Igaz, ez nem zárja ki a háttérben sejtetett vesztegetési pénzek, vagy ígéretek létezését. Egy biztos: az ellenzéki ikonná vált “zöld dossziés” Horváth András, a diplomatából politikai aktivistává lett és végül visszahívott André Goodfriend amerikai pótnagykövet, és a vesztegetési ügy koronatanúja, azaz Torba Tamás alaposan rátett arra, hogy az alvilági áfabűncselekményből bármiféle megismerhető bizonyíték nélkül a kormányt nemzetközi téren magyarázkodásra kényszerítő, itthon hónapokon át instabilitást kiváltó nemzetközi botrány legyen. (PS-kommentár)
