Az ünnepi hétvége után ma sem indult be a gyártás az Austria Juice Kft. anarcsi üzeménél, mivel nincs alapanyaguk, a magyar almatermelők a megalázó, veszteséget okozó felvásárlási árért ugyanis nem hajlandók odaadni a terményt. Augusztus 12-e óta tart a huzavona a feldolgozó-felvásárlók és a gazdák között. A 60-65 százalékos piaci részesedéssel bíró osztrák cég 13 forintot kínál kilónként a léalmáért, csakhogy a gazdák állítják, kilónként 23 forint az önköltségük. A gyanú szerint a nagyobb felvásárlók kartelleznek, aminek egyik jele, hogy Magyarországon feleannyit kínálnak az almáért, mint Lengyelországban vagy Ausztriában. A sűrítmény és a püré ára ráadásul emelkedett Európában, a feldolgozók tehát extra profitot zsebelnek be a gazdák tönkretétele árán. Egyelőre senki sem enged. A gazdák napok óta kitartóan tüntetnek, ma már a legnagyobb piaci szereplő két üzeménél, Anarcson és Vásárosnaményban is felvonultak. Azt mondják, 25 forint alá nem mennek, akkor inkább szeméttelepre hordják az almát. A kormány teljes mellszélességgel kiáll a termelők mellett.
Az elmúlt napok legnagyobb demonstrációjára készülődtek ma az almatermelők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Vásárosnamény határában végül közel 300-an zárták el a 41-es főút egyik oldalát, mintegy 30-40 traktort is kivittek a helyszínre. Anarcson, ahol már napok óta tart a tiltakozó demonstráció, most körülbelül 200-an voltak.
A tüntetésen megjelent Jakab István, a Magosz elnöke is. Megismételte, amit már korábban is nyilatkozott, hogy véleménye szerint joggal merül fel a kartellgyanú, mivel az átvételi árakról egy hónappal ezelőtt sem volt hajlandó egyetlen feldolgozó sem egyeztetni a gazdákkal.
A léalma alacsony felvásárlási ára miatt demonstráló almatermelő gazdák mezőgazdasági járművei a 41-es főúton, az Austria Juice feldolgozó és felvásárló üzeme közelében Vásárosnaményban. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Emlékeztetett, hogy Lengyelországban kilogrammonként 25 forintnak megfelelő áron veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, amiért Ausztriában és Németországban még többet, 8 és 12 eurócent közötti összeget fizetnek a gazdáknak. Tehát a magyar gazdáknak kellene kifizetniük a külföldi gazdák ipari almájának felárát, ami nonszensz.
A külföldi feldolgozó cégek elvárnák a magyar gazdáktól, hogy jóval önköltségük alatt, jelentős veszteséggel szállítsanak, azért, hogy ők extraprofitra tegyenek szert. Ez pedig elfogadhatatlan
– jelentette ki Jakab István. A politikus a kormány támogatásáról is biztosította a gazdákat. Közölte, hogy a hatóságok kezében lévő összes eszközzel élni fognak. A cél a Magyarországon termelt valamennyi gyümölcs tisztességes áron történő értékesítésre. A délelőtti tüntetést követően mindkét helyszínen körülbelül 50-60-an maradtak. A demonstrációnak vége csak akkor lesz, ha sikerül megállapodni a feldolgozókkal.
“Sokat számít, hogy nem vagyunk egyedül a harcban!”
Telefonon értük utol a gazdák képviselőjét, Szakszon Ernőt, aki éppen Budapestre tartott az Agrárgazdasági Minisztériumba, ahol Nagy István tárcavezető fogadja a tisztességtelen felvásárlói magatartás ellen küzdő almatermelőket. Szakszon Ernő azt mondta: a két helyszínen összesen több százan tiltakoztak ma és annyit sikerült elérni, hogy az Austria Juice Kft. képviselője szerdán délelőtt hajlandó tárgyalni velük. Merthogy eddig a megbeszéléstől is elzárkózott a legnagyobb feldolgozó.
Amikor a 13 forintos árra az ajánlatot kaptuk, az érdemi indok elmaradt. Egyedül arra hivatkoztak, hogy Lengyelországban egy üzemben, ahol már elkezdődött a sűrítménygyártás, 15 forintért kapták az alapanyagot. Csakhogy az nem ipari alma volt, hanem lehullott, sérült, földről összeszedett étkezési alma, amit egyébként nem lehetett volna másként értékesíteni. Ez nem befolyásolhatja az ipari alma felvásárlási árát
– részletezte a kialakult helyzet előzményeit a szabolcsi gazdák képviselője.
A két helyszínen több, mint 500-an gyűltek össze tiltakozni a tisztességtelen felvásárlási árak ellen. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az idő szorít, mert az alma érik, le kellene szüretelni. A betakarítás azonban további 8-9 forintba kerül kilónként. Ahhoz azonban, hogy a fák jövőre is jó termést hozzanak, elengedhetetlen a szüret. Ha nem tudnak megállapodni az árban, az a gazdáknak további kárt jelent. Még a 25 forintos felvásárlási ár is alacsony ahhoz képest, hogy a sűrítmény ára az európai piacon jelenleg 1,6 euró/kg áron mozog, de legalább a termelők önköltségét lefedné.
Az alacsony felvásárlási árat egyébként semmi sem indokolja. A külföldi cégeknek kedvez az euróárfolyam. A püré, sűrítmény ára az európai piacon 1,2-ről 1,6 euróra emelkedett. Miközben a magyar termelők helyzetét a munkaerőhiány, a magasabb bérköltségek és a drága üzemanyag is nehezíti. Amellett, hogy egész évben gondozniuk kell a fáikat a jó termésért, egy évben 5-6 permetezés elengedhetetlen a léalmánál is. Van olyan permetezőszer, amiből egy liter több száz forintba kerül. Bár Európában valóban jellemző idén a túltermelés, de a kínai termés ugyanakkor ugyanannyival esett vissza.
Nem adhatják csak úgy a kórházaknak vagy szegényeknek a termést
A demonstráció Facebook-oldalán többen felvetették, hogy miért nem adják el máshol, másik feldolgozó üzemnek a termést, vagy miért nem dolgozzák fel ők maguk. Szakszon Ernő jelezte, hogy egyfelől akkora mennyiségről van szó, amit nem is tudna felvásárolni a többi kisebb feldolgozóüzem. Az ausztriai multi piaci részesedési aránya 60-65 százalék. A másik két Szabolcs megyei üzem egyelőre konkrét árat nem ajánlott, az Austria Juice Kft. által kínált rendkívül alacsony felvásárlási áron viszont ők is meglepődtek.
Hosszútávon nyilván az lenne a megoldás, hogy évről-évre ne alakuljon ki ez a vita, hogy a külföldi multi ne legyen monopolhelyzetben, legyen egy hazai, állami, vagy a gazdák tulajdonában lévő feldolgozó üzem. Ehhez viszont komoly támogatásra van szükség, amit egyelőre elvi, erkölcsi szinten érzünk. A többi, a tárgyalások a jövő kérdése. Addig az nagyon sokat jelent, hogy nem vagyunk egyedül a harcunkban, hanem érezzük, hogy a kormány mellénk állt
– fogalmazott a demonstrációt is szervező gazda.
Az elmúlt napokban már több mázsa almát hordtak ki a termelők a szeméttelepre, ugyanis a tiltakozók egységesek abban, hogy amíg nincs megállapodás a minimum 25 forintos felvásárlási árról, addig senki sem szállít az osztrákoknak. Ezért számtalan, olykor erős kritika is érte a gazdákat. Többen számon kérték őket, miért nem adományozzák a szegényeknek, kórházaknak, óvodáknak a termést, és hogy lehetnek ilyen pazarlók, hogy inkább kidobják a szemétre.
A választ többen részletesen kifejtették már a Facebook-esemény oldalán is: egyfelől azért nem, mert egy-egy intézmény legfeljebb 10-15 kilót venne át alkalmanként, a szabolcsi almatermelőknél pedig naponta több mázsa alma sorsáról kell dönteni. Pénzbe kerül a leszedése és pénzbe kerülne még a szállítása is, azon kívül nem is lehet élelmiszert csak úgy adományozni, nagyon sok procedúrával jár, hiszen a közétkeztetésbe nem kerülhet be bármi. A szabolcsi almatermelők almája pedig még csak nem is étkezési alma, hanem ipari, azaz léalma. Az almalé alapanyagául szolgáló sűrítmény lesz belőle. Jóval kisebbek, keményebbek, mint az étkezési alma. Nem kézzel szüretelik, hanem leverik, ezért sérültek is. 24 órán belül fel kell dolgozni. Ellenkező esetben ha egy ilyen sérült alma az épek közé kerül, egy egész láda egy-két nap alatt megrothadna.
Másfelől ki ajándékozná el ingyen az egész évi megélhetését? Mert a szabolcsi almatermelők almája esetében erről van szó!
Ha 25 forintot kérnek a feldolgozótól, akkor miért kerül több száz forintba egy kiló alma a boltban?
Sokan teszik fel ezt a kérdést. A válasz először is az, hogy ez az alma nem az az alma, amit mi leemelünk a boltok polcairól. A gazdák az étkezési almát 100 forintért adják kilónként, de sokan inkább az üzletek kényelmét választják és a külföldi almát.
A csilli-villi, szép kerek étkezési almáért a boltokban 400 forintot is elkérhetnek, a gazdáknál viszont, ami még friss is, 100 forint lenne, mégsem tőlük vásárolunk. Fotó: MTI
Lengyel, német almát esetenként 300-400 forintért is kínálnak a zöldség-gyümölcs standok, hát még a multik. Ezek egy része egyébként magyar alma, ami három-négy kereskedőn keresztülfutott és bejárta fél Európát, mire a magyar vásárlók elé került.
De miért? – tesszük fel joggal a kérdést
Mert megtehetik. Mindenki zsebreteszi az extra profitot, csak a termelő nélkülöz és gondolkozik azon, van-e így értelme egyáltalán. Miközben kinézik alóla a “milliós traktort”, amiért vagy egy fél életen át dolgozott, vagy hitelből vette. Miért? Mert túl kényelmesek vagyunk ahhoz (tisztelet a kivételnek), hogy felkeressük a gazdaságot és ott vegyük meg negyedáron az egészséges és friss, biztosan hazai, helyi terméket.
Vezető kép: Facebook
levegö
2018-08-24 at 17:33
vegyenek almåt tizenvalahåny forintert ausztriåban. El kell adni keletre ugyan azert az årert csak is kibaszåsbol. Cypruson vagy måltån van egy ilyen hatalmas feldolgozohely.
antilibsi
2018-08-22 at 12:33
A magyar kormány következő nagy kötelessége, hogy az állami iskolákban tananyag része legyen a fiatal állampolgárok nemzeti öntudatának, az ország gazdasági érdekeinek védelme: hogy pl. tanulják meg, hogy milyen következményekkel jár az, ha megfontolás nélkül olyan termékeket vásárolnak amit más országokban gyártottak, termeltek, tehát amiért nem Magyarországon élő emberek kaptak munkalehetőséget, fizetést.
Erre azért van szükség, mert már sajnos elterjedt az EU-ban az a gyakorlat, hogy bizonyos országok különböző praktikákkal más országokat kizsákmányolnak, rabszolga sorsra kényszerítenek, mintha azok nem is lennének ae EU tagállamai.
Hesslerezredes
2018-08-23 at 16:43
Nagyon jó ötlet, én annyival egészíteném ki, hogy tantárggyá kellene tenni, vagy a javasolt tantárgy részévé a piacgazdaságban alkalmazott üzleti/marketing/reklám/pénzügyi trükköket, hazugságokat, átveréseket, lehúzásokat (kezdve a 9-re, 99-re, 999-re végződő árakkal – mert itt pld. az alsó szám marad meg bennünk, holott ez már a következő nagyságrend! 15.999.-Ft-os ár az valójában 16.000.-Ft de mégis a 15ezerre fogunk emlékezni).
Károly
2018-08-22 at 08:35
Kedves Gazdák!
Az ügy tanulsága, már több évtizede összefogva meg kellett volna építetni a saját feldolgozót!!!!
Mindig az a kifizetődő, ha a gazdálkodás folyamata sajátkézben marad.
Főleg az értékesítés!!!!
A demonstrációban együtt vannak, esetleg a szünetben saját feldolgozó építésére, beruházására a szándéknyilatkozatot megtehetik.
Fogjanak hozzá és ne hőbörögjenek, mert az idegen (labanc) jövőre is palira veszi Önöket.
Hajrá!!!!
Hesslerezredes
2018-08-22 at 09:40
Köszi, egyetértek Veled, ezt írtam a legelején én is!
Katalin
2018-08-22 at 07:44
Szuretlen almale: 1 kg 9 dl
A hejat es a csutajat is felhasznaljak szaritott gyumolcspor formajaban es konzervipari celokra hasznaljak.
De kulonben higitjak vizzel es cukorral. Tobbszorose lesz az 1 kg alma.
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-08-22 at 08:36
Nem szabad összetéveszteni a drágább natúr almalét a sűrítményből készített-tel. Ugyanezt a tévedést követik el azok, akik az étkezési alma árát hasonlítgatják a gyakorlatilag III. osztályú ipari léalmáéval. Az ipari almából általában sűrítmény készül, azt a végtermék-kibocsátók olyan arányban higítanak fel vízzel, amilyen arányban a sűrítmény készítés alatt töményítették, így gyakorlatilag 100% gyümölcstartalmú lét töltenek dobozba. (A sűrítés tkp. a szállítási ktg. csökkentése miatt szükséges.) Ez a fajta lé kevesebbe kerül, mint a prémium minőségű termékek. Ilyent utóbbi félét termel pl. egy tornyospálcai kis feldolgozó üzem (nevét nem mondom, nem a rekléám helye), amelyik kézzel szedett, válogatott, étkezési minőségű almából készít 100%-os rostos gyümölcslevet. Ennek litere 5 literes dobozban kb. 3-400 Ft körül van, míg a német, sűrítményből készült 100%-os lé ára 200 Ft körül mozog. És mielőtt félreértés adódna, leszögezem, hogy a 13 Ft-os léalma árát én sem gondolom busásnak, véleményem az, hogy a hazai termelőnek is megjárja annyi, amennyi a lengyelnek.
Sobri Jóska
2018-08-22 at 07:29
Boltban láttam a dobozos almalé 299/liter. 1 liter almalé menni kg alma?
Katalin
2018-08-22 at 07:10
Ket eve nem vagyok hajlando atvevonek termenyeinket aladni.
Nem vagyok egyedul termelo.
Egyre tobben vagyunk. Visszafogtuk a termelest. Kizarolag ostermeloi piacokon jelenunk meg. Ha ott sem adjak meg a termelesi koltseget akkor csak,sajat reszre termelunk. Mar most a termo gyumolcsos ketharmada csak evi haromszori kaszalas alatt van
A fold amig nem hasznalom nem ker enni. A szantatlan foldon a,parlagfu sem no meg.
Azert lehet mar lehet latni, hogy a gazdak elfogynak. Felhagyott foldek, gyumolcsosok, szoloteruletek.
Mi egeszsegeset eszunk. De mi van azokkal akik a multi polcairol elnek. Elgondolkodtak mar azon mit esznek a porcelan kinezetu termeknek nevezett valamibol?
Summa summarom ki fog ezek utan dolgozni. Mert ugye a kapalo robotot meg nem talaltak fel?
Fogó
2018-08-22 at 04:42
Egyébként reggelenként indulás előtt szívesen meginnék egy-egy pohár jó savanyú alkoholmentes bort. Ez se jutott még senkinek az eszébe, hogy vannak borkedvelő autósok? 🙂
Fogó
2018-08-22 at 04:34
1 kg almában cukortartalma alapján minimum 150 Ft-nyi pálinka van. 🙂 Ezért is kár… 🙂
Benedek Károly
2018-08-22 at 01:10
Emlékezzünk régiekről:
“Szob a trianoni Magyarország északi határán, az Ipoly és a Duna torkolatánál fekszik. A település környéke – a határral kettévágott Ipoly-völgy – a bogyósgyümölcs-termesztés őshazája, köszönhetően a kiváló természeti adottságoknak. Az itt termett gyümölcsök íze, aromája egyedülálló. E vidék lakóinak sokáig jelentett biztos megélhetést vagy éppen jó fizetéskiegészítést az, hogy a málna-, a ribizli-, a bodza- vagy éppen az almaültetvényeken dolgoztak. Akkor még, egészen a kilencvenes évek elejéig volt kereslet, felvevőpiac.
Ebben nagy szerepet játszott, hogy 1964-ben öt környékbeli termelőszövetkezet megalapította Szobon a saját tulajdonában álló gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemét. Ennek termékei hihetetlenül népszerűek lettek, mondhatnánk legendává váltak, mivel jó alapanyagból, természetes módon állították elő gyártmányaikat – és persze, még nem köszöntött be a Coca-Cola korszaka. Az áruk minőségét jellemzi, hogy végül a különféle palackozott szénsavas üdítők megjelenése és térhódítása után sem vesztette el a Szobi szörp a népszerűségét.
Olyannyira, hogy a Szobi Szörp Közös Vállalat igazgatótanácsa 1990. március 1-jén úgy döntött, hogy az eredetileg szövetkezeti tulajdonú vállalatot részvénytársasággá alakítja. A cél, hogy „az átalakulás révén a belföldi és külföldi tőke nagyobb mértékű bevonásával átalakítsák a termékkört, bővítsék az exportot, és növeljék a részvényesek vagyonérdekeltségét.”
A cégtárban olvasható: a részvénytársaság a Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat alapítói köréből zártkörűen alakult meg. Az alaptőke ekkor 290 millió forint volt, ami abban az időben igen sok pénzt jelentett. És a jegyzett tőke csak növekedett: 2000-re meghaladta az egymilliárd forintot. Közben azért történt egy és más. Azt, hogy a szobi gyümölcsfeldolgozásban valóban volt üzleti lehetőség, jelzi: már 1991 elején megjelentek a francia befektetők. ”
(Ez még a magyar Magyar Nemzet 2008-as cikke)
https://mno.hu/migr_1834/csodbe-juttatott-szobi-szorpgyar-392193
Jöttek a franciák, s azóta ebben meredünk.
Hát tessék lépni!
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-08-22 at 09:10
Már túl sokat osztom itt az észt, ami nekem is kevés van… Úgyhogy ez az utolsó hozzászólásom, de ezt még muszáj. A szobi történetnek még egy tanulsága van. Mikor és miért virágzott a szobi csoda? Amikor a Kádár-rendszer egy kicsit lazított, virágzott a háztáji. Az ipari munkások is málnát, fekete ribiszkét és hasonlókat telepítettek, ahol a napi gyári robot után esti vakulásig dolgoztak, az egészségromboló önkizsákmányolásban odáig is elmentek, hogy voltak olyan gyárak, amelyeknél a nyári leállást a fekete ribiszke éréséhez igazították, mert a dolgozók többsége még a szabadságát is a gyümölcstermesztés robotjával töltötte. Tehát volt bogyósgyümölcs elegendő, és olcsó is volt, mert a melós a munkáját nem számította fel, a bérére sem rakódott semmiféle adó és közteher. Ezt nem lehet egy életen át csinálni, mert az önkizsákmányolásnak korai egészségromlás a vége, aztán szidhatják három-négy évtizeddel utána a jobboldali kormányt hogy hát miért élnek a kaukázusi kecskepásztorok hosszabb életet, mint a kizsigerelt kétlaki magyar.
gyozo2018
2018-08-22 at 00:43
A tárca kössön hirtelen szerződést valamelyik légyártóval, vásárolja fel az 1 millió kilót és gyártassa le a diákok számára, azok meg kapják meg kedvezményes áron, mondjuk 1 litert 50.-Ft-ért.
Miniszter urak!
Kapás van!
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-08-22 at 08:57
Az egymillió kiló az ezer tonna, ez nem oszt-nem szoroz az árharc során, mert az éves 600-700 ezer tonnás almatermés elenyésző része, kevesebb mint 1%. De az se megy, hogy az állam (?) vásárolja fel az almát. aztán dolgoztassa fel valamelyik almafeldolgozó üzemmel, és dobja piacra nyomott áron. Melyik almafeldolgozó vállalna ilyen munkát, ki az a bolond, aki a saját kapacitását azért köti le, hogy ott konkurrens termék készüljön? Egyébként SAJNOS ÚGY NÉZ KI, hogy nemcsak a profitra éhes labanc a hunyó, hiszen legalábbis eddig a hazai tulajdonú feldolgozók se nagyon akarják magasabb ár igéretével elhappolni az alapanyagot a labanc elől…
Egyébként nem lennék meglepve, ha állami erőfeszítés irányulna arra, hogy konkurrens feldolgozó kapacitás jöjjön létre. Pl. a háttérben esetleg komoly tárgyalások folyhatnak, japán cégek pl. legalábbis Magyar Levente államtitkár szerint érdekeltek élelmiszeripari együttműködésben. Persze nem tudom, hogy milyen szakterületen, felmerült-e egyáltalán a gyümölcságazat.
Csámpás Marcsa
2018-08-22 at 00:39
Az iskolai közétkeztetés miért nem vállalkozik államilag, mondjuk almalé gyártás a diákok részére.
A legegészségesebb. Sokkal egészségesebb, mint a víz.
Egy millió liter simán elfogy egy tanév alatt.
Fejenként 2 dl-rel számolva egy tanévben kb. 40 liter jön ki, ha minden nap kapnak egy pohárral.
De annyit nem is tudnak kapni, mert előbb elfogyna.
Ugyanis az elmúlt tanévben óvodától középiskoláig összesen 1.483.246 diák tanult. Egy hajtásra meginnák az egymillió litert, mint a pinty.
😀
Minek tartjuk a gazdasági tárcát, ha nem azért, hogy ezt összefogva
az oktatási tárcával, megoldja?!
😛
gyozo2018
2018-08-22 at 00:26
Akkor a kormány vásárolja fel kilóját 100 .-Ft-ért, és nyisson standokat a piacokon, s árusítsa kilóját 150 forintért. Oszt jó napot!
Naprózsa
2018-08-21 at 19:01
Jó ötletnek tűnik, kedves Kispetike.
levegö
2018-08-21 at 19:01
Egyszeru nem tudom hogy minek ennyit irni. El kell kezdeni felepiteni a magyar feldolgozoipart. Miert a szemt labbancok keressenek penzt.
De ez van måshol is, felvåsåroljåk a tiszta magas minösegu mezet es kikeverik de egyetlen szoval sem emlitik hogy magyar mez van benne. Szarert hugyert megveszik es drågån nevtelenul vagy nevvel ellåtva eladjåk.
Nagyon kezdetleges a csomagolåsi teknika magyarorszågon. Meg kell szepen tervezni a csomagolåst es el kell kezdeni ertekesiteni mint elsöosztålyu magyar årut.
Mint mår ezt is szåmtalanszor elmondtam ipar nelkul nincs mezögazdasåg.
kispetike
2018-08-21 at 18:19
Mindenek előtt: elfogadom, hogy a 13 forint pofátlanul alacsony ár, ami az önköltséget sem fedezi, tehát jogos a tüntetés és felháborodás, demonstráció!
De szeretném megkérdezni hogy is van ez: “…Másfelől ki ajándékozná el ingyen az egész évi megélhetését? Mert a szabolcsi almatermelők almája esetében erről van szó! …”
Tehát végső esetben elajándékozni az nem, de kiszórni a szemétbe azt igen..??
Az helyett hogy szemétbe dobják az almát. bármilyen más megoldás is jobb. Mondok mindjárt kettőt:
– adják el/ajándékozzák el állateledelnek (sertéstelepek, szarvasmarha telepek, juhok és stb) Ehhez nem kell mindenféle engedély, mert nem emberi fogyasztásra megy, nem közvetlenül arra. Elég ha igazolva van, ki a termelő akitől származik az alma.
Ha léalmának, emberi fogyasztásra alkalmas, akkor feltételezem a disznók is megehetik…
– tessék eladni/elajándékozni pálinkának!!! vagy bornak!!! itt még az sem gond ha erjed!!!
kiváló pálinkát bort lehetne készíteni belőle és azt gondolom, hogy a nagy pálinkaházak képesek is lennének befogadni ekkora mennyiséget!
Meg kell keresni nagy borházakat, szintén zenész! Másrészt, az a bortermelő, aki újításként almabort csinálna és idehaza piacra dobná, aki ezzel kihúzná a gazdákat a pácból, még a mennybe is menne. Minden média az ő nevével és termékeivel lenne tele, mint aki megmentette a hazai gazdákat. Sikersztorit szagolok!!!
Az helyett, hogy ülnek várnak a csodára, meg majd valaki csak megoldja a dolgot, miközben a szemétre borogatják az almát, keressen alternatív megoldást! Menjenek a dolgok elébe!
Tárgyaljanak állattartókkal, borászokkal, pálinkafőzőkkel!
Nézzük_magát_a_dolgot
2018-08-21 at 18:57
Cíder néven eszméletlenül drágán árulják kis honunkbn az angol almabort. Az almabor ugyan bizonyítottan károsabb az egészségre, mint a szőlőbor, de hírneve van, formatervezett üvege van, és a sznoboknak csodálatos élmény a nyugati leprát inni. Másrészt NEM HISZEM EL, hogy az évi közel 1 millió tonnát termelő almatermesztők összefogva ne tudtak volna már régen óriási feldolgozót létrehozni, aztán annak hasznából évente ki-ki részesedne, mint részvényes. Biztos, hogy lehetne hozzá nyereségből visszafizethető hitelt és ingyen állami támogatást is szerezni. Persze ehhez az kellene, hogy a népes almatermesztő társaság tagjai bízzanak egymásban, és ne csak a hőbörgésben, hanem a józan tervezésben és kockázatvállalásban is egyesüljenek. Most olvasom, hogy a tornyospálcai Dicső család almafeldolgozóján már dolgoznak a kőművesek, hamarosan a technológiai sor is rendelkezésre áll, és jövőre már üzemelni is fog. Azt nem tudtam sehonnan se megtudni, hogy ennek az üzemnek mennyi lesz a kapacitása. Mert ha csak a tornyopspálcai termést veszi fel, az szép-szép, de nem döntő jelentőségű fejlesztés. Egyébként sok a rémhír a témában, tegnap itt egy almatermesztésben érdekelt valaki azt delirálta, hogy Németországban 50 centet (150 Ft-ot!) adnak a feldolgozók az ipari léalmáért. Ilyen légbőlkapott adatokkal, érzelmi alapon ezt a kérdést nem lehet rendezni, számolni, tervezni, cselekedni kellene az ábrándozás helyett.
sanya
2018-08-21 at 21:08
Az almabor vagy 40 évvel ezelőtt 3 Ft/liter áron volt a Közértekben
Valika
2018-08-21 at 22:25
Kész a Dicsőék üzeme, csak a feldolgozó gépsor hiányzik. Olyat hallani, hogy az osztrák elment a gépgyártóhoz, történetesen német, hogy ne legyen kész majd csak jövőre az a feldolgozó. Volt a megyében jó pár kis léüzem, mindet megvette a multi és bezárta. Az ajándék azért sem megy, mert 5 ft-ért szedik fel a kg-ját. Máskülönben ezek a gazdák saját magukat foglalkoztatják és nem egy akta táskával bemegy a munkahelyre. Itt a hátsó udvaron 30-50 millió forint van vasban. Ez a munka eszköze, a munka tárgya maga az almafa. Egy husáng 1200,-ft. 5 év mulva fog teremni, addig olyan költség megy rá, kb. évente mégegyszer annyi. -számolj.-Sírnak, mint a fürdőskurva, hogy nem megy a generáció váltás. Magyarázd meg a fiataloknak, hogy megéri ezt csinálni 13 ft nagyon jóóó. A Gyurcsán idejében 2009-ben 8 ft volt, itt Anarcson kezdődött a lázongás. Ugyan ez volt, csak Feriéket nem igen érdekelte. Szóval higgyétek el, drága dolog ez az almatermesztés.
gyozo2018
2018-08-22 at 00:28
Nagyon tetszik!
Katalin
2018-08-22 at 07:19
Nem varnak a csodara. Ez egy tiltakozasi forma, amivel persze nem feltetlenul ertek eggyet. Mi pont ezek miatt felhagytunk a nagyuzemi zoldseg gyumolcs termesztessel. Igaz nincs belole hasznom, de vesztesegem sem!
Kulonben minden kedves hasonloan iro es gondolkodo kommentelot szivesen lato egy teljes napra kapalni a tuzo napon es zoldmunkat vegezni!
Blest Domains
2018-08-21 at 17:40
Nem is értem, hogy miért nem mindegy amúgy nekünk, vagy bárminek, hogy a dobozos almalé 300 vagy 315 forint. Teljesen mindegy. Éppen ezért nem értem, hogyanm lehet ilyen szűklátókörű a felvásárló. Első, hogy a gazdáknak rendesen fizetek, annyit, amennyit kérnek (reális határok között) és utána majd igazodjon ehhez a piac.
Ki kell kerülni ezt az nem normális feldolgozót. Ha többszáz forint az alma a piacon, akkor 25 forint nem sok, 13 meg egyszerűen rablás!
gyozo2018
2018-08-22 at 00:29
3-400.-Ft az alma, és nem magyar.
Naprózsa
2018-08-21 at 17:37
Nem fura, hogy az osztrákok kitartanak? 25 Ft-ért is megérné nekik. S csúcsidőben állnak a gépeik… Vajon kik fizetik meg nekik a most már pótolhatatlan jókora veszteségeiket?… Mi van, ha van az háttértámogató, amelyik azért fizet, mert így akarja az alma révén összeugrasztani a kormányt és a termelőket?
zolatiguszti
2018-08-21 at 22:26
Nem kommunizmus van, nem államosíthatod más vagyonát….
Nem építeni kell melléje, de éppen a tövére egy Magyar ugyanolyan, vagy jobb üzemet és oda leadni feldogozni….
Vagy létrehozni egy pénzalapot ami a multi ajánlatra mindig dupla vásárlási árat mond.Csak azért hogy annyiért kivigyék a szeméttelepre…
Csámpás Marcsa
2018-08-22 at 00:30
Pontosan!
Katalin
2018-08-22 at 07:24
Mar regen osszeugrasztottak.
ciki
2018-08-21 at 17:18
Tiltakozik már Niedermüller, Jávor, Szanyi, Újhelyi emiatt a gyalázatos piacgazdaságra hivatkozás miatt? Nem, inkább feljelentgetik minden álprobléma miatt Magyarországot az EU-ban, de hogy kiállnának a magyar gazdák mellet akik napi 14-16 órát dolgoznak a gazdaságaikban,(gyümölcs, növénytermesztés, állattenyésztés) ahol nincs hétvége, ünnep, azt már nem, mert Orbán. Gyomorforgató és itt az ideje, hogy el kell takarítani a külföldi felvásárlókat is, felépéteni hazai hálózatot, mely megfelelően értékeli a gazdák munkáját és tisztességes árat kínál nekik az általuk megtermelt, tenyésztett javakért, melyeket szeretettel élveznek, fogyasztanak a nagyon liberálisok is. Nem értik a vidéki embereket, akik megtermelik az ő betevőjüket is, akiket a kormány anyagilag is támogat. A szavazók 80%-a él vidéken, míg 20%-a a fővárosban. A vidékiek élnek a fővárosiak meg álomvilágban tengődnek.
Rakovszky István
2018-08-21 at 17:28
Ultimátumot kell adni a légyártóknak, hogy vagy fizetnek annyit, mint az otthoni gazdáknak, vagy állami tulajdonba kerül az üzemük‼
Torockó
2018-08-21 at 16:37
Azonnal szüntessék meg az “osztrák” monopóliumot. Állami segítséggel hozzanak létre magyar létermelőt és teremtsék meg ehhez is (mint a dinnyéhez, paprikához, paradicsomhoz, szalámihoz, stb.) a kiskereskedelmi láncot, vagy láncokat.
Addig meg el kell adni a léalmát külföldre.
Rakovszky István
2018-08-21 at 17:25
De a “léalma” is biztos ehető és finom, csak épp a jópénzű EU-s szakemberek becsmérlik le.
Oriza Triznyák
2018-08-21 at 16:32
A feldolgozókat a maszopos-szdsz-s hazaáruló galeri eladta, tönkretette. Zöldmezős beruházással magyart kell építeni és nem adni almát az “ausztriadzsúznak”!
levegö
2018-08-24 at 17:39
Es Es egy terroriståt kel berelni adni neki egy teherautot kordinåtåkkal ellåtva hogy gåzoljon bele a labbancok irodåjåba lehetöleg akko amikor a legtöbben ott vannak 🙂
Hesslerezredes
2018-08-21 at 16:30
…mert nincs a teljes vertikum magyar kézben, az a gond – és az az eszelős individualizmus, ami a magyar parasztembert/gazdálkodót jellemezte és jellemzi a mai napig. A főd, az én fődem, nem baj, ha nem gazdaságos a termelés, de én aztán senkivel nem közösködöm! Pedig nincs más út csak az összefogás. Nem a lejáratott tsz-ek, de olyan szövetkezetek, amelyek a teljes termelői vertikumot magukban foglalják és iparszerű termelési rendszerekben vég/készterméket állítanak elő!!!!!!! Csak ez a megoldás, semmi más!!! Az osztrák és bármilyen más idegen felvásárló mindig ki fog b…ni a magyarral, és a maga szempontjából csak azt teszi, ami meg van neki engedve.