Az almatermelők tüntetnek és hősiesen dacolnak a nevetséges árat kínáló osztrák monopóliummal
Az ünnepi hétvége után ma sem indult be a gyártás az Austria Juice Kft. anarcsi üzeménél, mivel nincs alapanyaguk, a magyar almatermelők a megalázó, veszteséget okozó felvásárlási árért ugyanis nem hajlandók odaadni a terményt. Augusztus 12-e óta tart a huzavona a feldolgozó-felvásárlók és a gazdák között. A 60-65 százalékos piaci részesedéssel bíró osztrák cég 13 forintot kínál kilónként a léalmáért, csakhogy a gazdák állítják, kilónként 23 forint az önköltségük. A gyanú szerint a nagyobb felvásárlók kartelleznek, aminek egyik jele, hogy Magyarországon feleannyit kínálnak az almáért, mint Lengyelországban vagy Ausztriában. A sűrítmény és a püré ára ráadásul emelkedett Európában, a feldolgozók tehát extra profitot zsebelnek be a gazdák tönkretétele árán. Egyelőre senki sem enged. A gazdák napok óta kitartóan tüntetnek, ma már a legnagyobb piaci szereplő két üzeménél, Anarcson és Vásárosnaményban is felvonultak. Azt mondják, 25 forint alá nem mennek, akkor inkább szeméttelepre hordják az almát. A kormány teljes mellszélességgel kiáll a termelők mellett.
Az elmúlt napok legnagyobb demonstrációjára készülődtek ma az almatermelők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Vásárosnamény határában végül közel 300-an zárták el a 41-es főút egyik oldalát, mintegy 30-40 traktort is kivittek a helyszínre. Anarcson, ahol már napok óta tart a tiltakozó demonstráció, most körülbelül 200-an voltak.
A tüntetésen megjelent Jakab István, a Magosz elnöke is. Megismételte, amit már korábban is nyilatkozott, hogy véleménye szerint joggal merül fel a kartellgyanú, mivel az átvételi árakról egy hónappal ezelőtt sem volt hajlandó egyetlen feldolgozó sem egyeztetni a gazdákkal.
Emlékeztetett, hogy Lengyelországban kilogrammonként 25 forintnak megfelelő áron veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, amiért Ausztriában és Németországban még többet, 8 és 12 eurócent közötti összeget fizetnek a gazdáknak. Tehát a magyar gazdáknak kellene kifizetniük a külföldi gazdák ipari almájának felárát, ami nonszensz.
A külföldi feldolgozó cégek elvárnák a magyar gazdáktól, hogy jóval önköltségük alatt, jelentős veszteséggel szállítsanak, azért, hogy ők extraprofitra tegyenek szert. Ez pedig elfogadhatatlan
- jelentette ki Jakab István. A politikus a kormány támogatásáról is biztosította a gazdákat. Közölte, hogy a hatóságok kezében lévő összes eszközzel élni fognak. A cél a Magyarországon termelt valamennyi gyümölcs tisztességes áron történő értékesítésre. A délelőtti tüntetést követően mindkét helyszínen körülbelül 50-60-an maradtak. A demonstrációnak vége csak akkor lesz, ha sikerül megállapodni a feldolgozókkal.
"Sokat számít, hogy nem vagyunk egyedül a harcban!"
Telefonon értük utol a gazdák képviselőjét, Szakszon Ernőt, aki éppen Budapestre tartott az Agrárgazdasági Minisztériumba, ahol Nagy István tárcavezető fogadja a tisztességtelen felvásárlói magatartás ellen küzdő almatermelőket. Szakszon Ernő azt mondta: a két helyszínen összesen több százan tiltakoztak ma és annyit sikerült elérni, hogy az Austria Juice Kft. képviselője szerdán délelőtt hajlandó tárgyalni velük. Merthogy eddig a megbeszéléstől is elzárkózott a legnagyobb feldolgozó.
Amikor a 13 forintos árra az ajánlatot kaptuk, az érdemi indok elmaradt. Egyedül arra hivatkoztak, hogy Lengyelországban egy üzemben, ahol már elkezdődött a sűrítménygyártás, 15 forintért kapták az alapanyagot. Csakhogy az nem ipari alma volt, hanem lehullott, sérült, földről összeszedett étkezési alma, amit egyébként nem lehetett volna másként értékesíteni. Ez nem befolyásolhatja az ipari alma felvásárlási árát
- részletezte a kialakult helyzet előzményeit a szabolcsi gazdák képviselője.
Az idő szorít, mert az alma érik, le kellene szüretelni. A betakarítás azonban további 8-9 forintba kerül kilónként. Ahhoz azonban, hogy a fák jövőre is jó termést hozzanak, elengedhetetlen a szüret. Ha nem tudnak megállapodni az árban, az a gazdáknak további kárt jelent. Még a 25 forintos felvásárlási ár is alacsony ahhoz képest, hogy a sűrítmény ára az európai piacon jelenleg 1,6 euró/kg áron mozog, de legalább a termelők önköltségét lefedné.
Az alacsony felvásárlási árat egyébként semmi sem indokolja. A külföldi cégeknek kedvez az euróárfolyam. A püré, sűrítmény ára az európai piacon 1,2-ről 1,6 euróra emelkedett. Miközben a magyar termelők helyzetét a munkaerőhiány, a magasabb bérköltségek és a drága üzemanyag is nehezíti. Amellett, hogy egész évben gondozniuk kell a fáikat a jó termésért, egy évben 5-6 permetezés elengedhetetlen a léalmánál is. Van olyan permetezőszer, amiből egy liter több száz forintba kerül. Bár Európában valóban jellemző idén a túltermelés, de a kínai termés ugyanakkor ugyanannyival esett vissza.
Nem adhatják csak úgy a kórházaknak vagy szegényeknek a termést
A demonstráció Facebook-oldalán többen felvetették, hogy miért nem adják el máshol, másik feldolgozó üzemnek a termést, vagy miért nem dolgozzák fel ők maguk. Szakszon Ernő jelezte, hogy egyfelől akkora mennyiségről van szó, amit nem is tudna felvásárolni a többi kisebb feldolgozóüzem. Az ausztriai multi piaci részesedési aránya 60-65 százalék. A másik két Szabolcs megyei üzem egyelőre konkrét árat nem ajánlott, az Austria Juice Kft. által kínált rendkívül alacsony felvásárlási áron viszont ők is meglepődtek.
Hosszútávon nyilván az lenne a megoldás, hogy évről-évre ne alakuljon ki ez a vita, hogy a külföldi multi ne legyen monopolhelyzetben, legyen egy hazai, állami, vagy a gazdák tulajdonában lévő feldolgozó üzem. Ehhez viszont komoly támogatásra van szükség, amit egyelőre elvi, erkölcsi szinten érzünk. A többi, a tárgyalások a jövő kérdése. Addig az nagyon sokat jelent, hogy nem vagyunk egyedül a harcunkban, hanem érezzük, hogy a kormány mellénk állt
- fogalmazott a demonstrációt is szervező gazda.
Az elmúlt napokban már több mázsa almát hordtak ki a termelők a szeméttelepre, ugyanis a tiltakozók egységesek abban, hogy amíg nincs megállapodás a minimum 25 forintos felvásárlási árról, addig senki sem szállít az osztrákoknak. Ezért számtalan, olykor erős kritika is érte a gazdákat. Többen számon kérték őket, miért nem adományozzák a szegényeknek, kórházaknak, óvodáknak a termést, és hogy lehetnek ilyen pazarlók, hogy inkább kidobják a szemétre.
A választ többen részletesen kifejtették már a Facebook-esemény oldalán is: egyfelől azért nem, mert egy-egy intézmény legfeljebb 10-15 kilót venne át alkalmanként, a szabolcsi almatermelőknél pedig naponta több mázsa alma sorsáról kell dönteni. Pénzbe kerül a leszedése és pénzbe kerülne még a szállítása is, azon kívül nem is lehet élelmiszert csak úgy adományozni, nagyon sok procedúrával jár, hiszen a közétkeztetésbe nem kerülhet be bármi. A szabolcsi almatermelők almája pedig még csak nem is étkezési alma, hanem ipari, azaz léalma. Az almalé alapanyagául szolgáló sűrítmény lesz belőle. Jóval kisebbek, keményebbek, mint az étkezési alma. Nem kézzel szüretelik, hanem leverik, ezért sérültek is. 24 órán belül fel kell dolgozni. Ellenkező esetben ha egy ilyen sérült alma az épek közé kerül, egy egész láda egy-két nap alatt megrothadna.
Másfelől ki ajándékozná el ingyen az egész évi megélhetését? Mert a szabolcsi almatermelők almája esetében erről van szó!
Ha 25 forintot kérnek a feldolgozótól, akkor miért kerül több száz forintba egy kiló alma a boltban?
Sokan teszik fel ezt a kérdést. A válasz először is az, hogy ez az alma nem az az alma, amit mi leemelünk a boltok polcairól. A gazdák az étkezési almát 100 forintért adják kilónként, de sokan inkább az üzletek kényelmét választják és a külföldi almát.
Lengyel, német almát esetenként 300-400 forintért is kínálnak a zöldség-gyümölcs standok, hát még a multik. Ezek egy része egyébként magyar alma, ami három-négy kereskedőn keresztülfutott és bejárta fél Európát, mire a magyar vásárlók elé került.
De miért? - tesszük fel joggal a kérdést
Mert megtehetik. Mindenki zsebreteszi az extra profitot, csak a termelő nélkülöz és gondolkozik azon, van-e így értelme egyáltalán. Miközben kinézik alóla a "milliós traktort", amiért vagy egy fél életen át dolgozott, vagy hitelből vette. Miért? Mert túl kényelmesek vagyunk ahhoz (tisztelet a kivételnek), hogy felkeressük a gazdaságot és ott vegyük meg negyedáron az egészséges és friss, biztosan hazai, helyi terméket.
Vezető kép: Facebook
