A nyugat még ki se lábalt a Covid-válságból, máris itt van a következő mélypont. A háború miatt elszabadult az infláció, az élelmiszer- és energiaárak, és ez már komoly károkat okoz a gazdaságban. Amerikában már megkezdődött a visszaesés; Európa még úgy-ahogy tartja magát, de itt is megindult a zuhanás. Az év első negyedében az USA teljesítménye mínusz 1,4 százalék, miközben Kína majdnem 5 százalékkal növekedett.
A német Deutsche Bank szerint jelentős recesszió várható Amerikában és a nyugati gazdaságokban. Ennek okát az elemzők a magas inflációban látják, amelyet főként a globalizáció visszafordulása okoz. De megemlítik az orosz–ukrán háborút, a klímaváltozást és a Covid-zárlatot. Ezek a tényezők mindegyike erősíti az inflációt, amely csak úgy lesz csökkenthető, ha az amerikai jegybank recesszióba küldi a gazdaságot. A német bank emlékeztet arra, hogy Amerikában legutoljára a ’80-as évek közepén volt ilyen gyors az infláció. Akkor ennek úgy vetettek véget, hogy a FED rekordszintre (20%) emelte a kamatokat, amely mély recessziót okozott. Ez most sem lesz másképp a Deutsche Bank szerint.
Az USA képtelen kezelni az inflációt
Ezt az előrejelzést támasztja alá, hogy az USA elmúlt negyedéves gazdasági növekedése mínusz 1,4 százalék volt. Technikailag ez még nem recesszió, hiszen a definíció szerint két negyedéves mínusz után beszélhetünk válságról. De a szám meglepően alacsony, amihez tegyük hozzá, hogy az előző év utolsó negyedében még 6,9 százalékos növekedés volt. Ez a zuhanás együtt járt az USA kereskedelmének rekordszintű hiányával. A kínai Global Times újság szerint, amennyiben az élelmiszerek és nyersanyagok ára továbbra is így emelkedik, akkor az amerikai lakosság fogyasztása jelentősen csökkenni fog. Az orosz–ukrán háború miatt megemelkedtek az ömlesztett áruk, az élelmiszerek és energiahordozók árai. Ennek hatása már érezhető a részvénypiacokon, a globális határidős ügyleteknél és a valutakereskedelemben.
A meglepetésszerű visszaesés és az emelkedő infláció ugyanakkor komoly kihívás elé állíthatja Joe Biden amerikai elnököt és a novemberben kongresszusi választásra készülő demokratákat. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy a visszaesés technikai jellegű és a lakossági fogyasztási adatból azt a következtetést igyekezett levonni, hogy az amerikai gazdaság egyelőre ellenállónak mutatkozott a történelmi kihívásokkal szemben, amelyet az Ukrajna elleni támadás, a globálisan megugró infláció és a Covid-19-es világjárvány jelentenek. Tehát az amerikai kormány politikája a kincstári optimizmuson alapul.
Európa sem áll sokkal jobban
Az eurózóna összességében még pluszban van, de éppen csak, hiszen a 0,2 százalékos GDP-növekedés nem túl magas. Tegyük hozzá, hogy az előző negyedév itt is kiugróan jó volt: akkor még 4,7 százalékkal hasított az eurózóna. A bővülést immár látványosan visszaveti a magas infláció: a tagállami adatokból egyértelműen az látszik, hogy márciusban már jócskán visszaesett a fogyasztás, kiskereskedelmi forgalom az olyan nagy gazdaságokban, mint például a spanyol és a francia. Visszaesést mértek Olaszországban (mínusz 0,2% volt a növekedés), Svédországban (mínusz 0,4%), Franciaország pedig stagnált. Az infláció kapcsán kijelenthető, hogy szinte minden drágult: az energia ára 38%-kal, az élelmiszerek ára 6,4%-kal nőtt. Drágultak a tartós fogyasztási javak is 3,8%-kal, valamint a szolgáltatások 3,3%-kal. Az energia és az élelmiszerek ára főleg kínálati tényezőkkel magyarázható; a legutóbbi árhullámot az orosz–ukrán háború okozta.
Kína jól teljesít
Kínában is sok baj van, de még így is 4,8 százalékos a növekedés. Ez a következő időszakban lassulni fog, hiszen az országban tombol a legújabb Covid-járvány. A legnagyobb ipari és kereskedelmi központot, Sanghajt szinte teljes lezárták a hatóságok. Ez hatalmas termelés-visszaesést fog okozni, és még tovább fogja növelni a globális áruhiányt. Sőt, úgy tűnik, hogy a globális áremelkedésből a kínai gazdaság még profitál is, hiszen manapság az árutermelő országok járnak jól.
Magyarország előre megy
Az orosz–ukrán háború ellenére is viszonylag gyors, 4,3%-os gazdasági növekedéssel számol a kormány a friss konvergenciaprogramban az idei évre; az infláció éves átlagban 8,9%-os lesz az előrejelzés szerint. A növekedés a következő években is gyors maradhat. A “geopolitikai környezet romlása” kifejezés használata viszont jelzi, hogy a folyamatok eltérnek attól, amelyet várt a magyar kormány. Az idei 4,3%-os GDP-növekedési előrejelzés csak kissé optimistább, mint amit a nemzetközi szervezetek várnak Magyarországra vonatkozóan, mert például az IMF 3,7%-os gazdasági növekedést vár hazánkban. A szomszédainknál is gyengül a gazdaság teljesítménye. A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága jelentősen csökkentette az idei évre vonatkozó prognózisát, így a román bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékos bővülésére számít a korábban remélt 4,3 százalék helyett.
A globális infláció oka a háború és szankciók
Mára már egyértelmű, hogy a globális inflációt az elhúzódó háború és nyugat buta szankciópolitikája okozza. Az árak emelkedése előbb vagy utóbb eléri a lakosságot, és elkezd az életszínvonal csökkenni. Az emberek egyre kevesebbet fognak vásárolni, ami idővel meg fog látszani a gazdaság egészének teljesítményén is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS