Pesti Srácok

Az amerikai nagykövetség plakátkampánya még az ellenzéki szavazóknak sem tetszik

Az amerikai nagykövetség plakátkampánya még az ellenzéki szavazóknak sem tetszik

A magyarok 40 százaléka fűzné szorosabbra, és 26 százaléka tartaná szinten a magyar–amerikai kapcsolatokat. Ez azonban nem jelenti a Biden-adminisztrációval való egyetértést: ezt támasztja alá, hogy a többség (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak az Egyesült Államok nagykövetségének plakátkampányát. Még az ellenzékiek több mint harmada (38 százalék) szerint is elfogadhatatlan Washington magyarországi akciója – írja legfrissebb közvélemény-kutatásában a Nézőpont Intézet.

Az elmúlt hetekben több olyan lépést tett az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, amelyek a magyar kormány békepárti álláspontjával szembeni, barátságtalan gesztusként értékelhetők. Előbb magyarországi érintettségű szankciós listát jelentettek be egy budapesti sajtótájékoztatón, majd az ország számos pontján háborúpárti plakátkampányt indítottak el. A mostani háborús helyzetben különösen fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok hazánk legnagyobb nyugati szövetségeséről, és hogyan ítélik meg annak plakátkampányát.

Forrás: Nézőpont Intézet

A magyar választók 26 százaléka elégedett a magyar–amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjével, 40 százalék pedig még szorosabbra fűzné, és mindössze a magyarok 16 százaléka vélekedik úgy, hogy inkább lazítani kellene rajtuk. Mind a kormányfőpártiak (62 százalék), mind a kormányfőkritikusok (73 százalék) körében többségben vannak azok, akik a magyar–amerikai kapcsolatokat a mostani szinten, vagy szorosabb formában látnák ideálisnak. A magyar miniszterelnökkel szimpatizálók közül minden harmadik (33 százalék), a kritikusok közül minden második (50 százalék) inkább mélyítené a magyar–amerikai kapcsolatokat. Közel azonos arányban elégedettek a jelenlegi helyzettel a kormányfőpártiak és a kormányfőkritikusok (29 és 23 százalék), és mindkét csoportban kisebbségi álláspont az Amerikától való távolodás: a kormánypártiak 18 százaléka, az ellenzékiek 8 százaléka szerint kellene lejjebb építeni a kapcsolatokat. Összességében kijelenthető, hogy a magyar választók többsége támogatja a magyar–amerikai kapcsolatokat.

PestiSracok facebook image

A plakátkampánnyal a többség nem ért egyet

Bár a magyarok nagy arányban őriznék meg vagy javítanák a Magyarország és az USA közötti jelenlegi viszonyt, az amerikai nagykövetség politikai plakátkampánya éppen ellenkező hatást fejt ki. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok akcióját a magyarok többsége (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak, és csak minden negyedik választó (26 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az szerinte inkább elfogadható.

Még a szorosabb kapcsolatokban reménykedők csoportja is megosztott a kérdésben: ugyanakkora arányban, 43–43 százalékuk tartja elfogadhatónak és elfogadhatatlannak a plakátkampányt. Azok körén belül, akik inkább megőriznék a magyar–amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjét, kétharmados többségben (68 százalék) vannak azok, akik inkább helytelenítik a nagykövetség akcióját, szemben az elfogadókkal (25 százalék). Azokat is szkeptikus véleményükben erősíthette meg a plakátkampány, akik inkább lazítanának az Egyesült Államokkal való kapcsolatokon, hiszen 88 százalékuk tartja elfogadhatatlannak a politikai akciót, és csak 8 százalékuk elfogadhatónak.

A kormányelleneseknek is sok az amerikai plakátkampány

A kormányfővel szimpatizálók egységesebbek a kérdésben: több mint négyötödük (82 százalék) szerint elfogadhatatlan a nagykövetség plakátkampánya, és csak minden tizedik gondolja elfogadhatónak. Az ellenzékiek megosztottak a kérdésben: kevesebb mint felük (45 százalék) szimpatizál a plakátkampánnyal, de több mint harmaduk (38 százalék) kritikus véleménnyel van róla. Összességében kijelenthető, hogy az amerikai nagykövetség politikai aktivizmusa még a kormányellenes szavazókat sem tudta teljes egészében meggyőzni.

Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: ma7.sk

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!