Az egész baloldal magasról tesz a pénzügyi szabályokra

A baloldal egyik kedvenc elfoglaltsága találgatni és kritizálni, hogy az Orbán-kormány hogyan bánik a pénzügyeivel. Azonban a megmondó pártok nagyja megbukott az Állami Számvevőszék vizsgálatán, mivel tesznek a pénzügyi szabályokra. Legutoljára a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bukott el, de az igazi nagy törvénysértést a DK vitte végre, akik 2013 óta nem tartják be az előírásokat, a Jobbik pedig a Gyurcsány-párthoz hasonlóan alapítása óta magasról tesz a törvényre.

Elmarasztalta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) alapítványaként működő Savköpő Menyét Alapítványt – derült ki a napokban az ÁSZ közleményéből. Ennek alapján a beszédes nevű alapítvány gazdálkodása 2018–2019 között törvénybe ütközött. A párt által három éve létrehozott alapítvány a költségvetésből 2018-ban 8,1 millió, 2019-ben pedig 41,3 millió forint állami támogatást kapott. Az ÁSZ közlése alapján az alapítvány nem alkotta meg gazdálkodásának belső szabályait. A vizsgált időszakban az MKKP alapítványa nem rendelkezett a törvény szerinti számviteli politikával, nem biztosította a közpénzekkel való ellenőrizhető, elszámoltatható és átlátható gazdálkodás feltételeit. A formáció a beszámolási kötelezettségét sem teljesítette, továbbá nem rendelkezett számviteli beszámolóval, valamint nem készítette el a tevékenységéről szóló éves jelentést sem. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ezzel csatlakozott azon baloldali pártok társaságához, amelyek gazdálkodását évről évre szabálytalannak minősítette a számvevőszék. Legutóbb a Momentumnál állapítottak meg szabálytalanságot, szintén a 2018–2019-es időszakban történt gazdálkodásról – emlékeztet a Magyar Nemzet. Fekete-Győr András hiába kampányol az átláthatóság mellett, ha a számvevőszék 2019 februárjában megállapította, hogy a párt nem tudott a törvényeknek megfelelően elszámolni a 2018-as országgyűlési választási kampányra kapott nagyjából félmilliárd forint elköltésével. Az ÁSZ ezt követően feljelentést tett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig nyomozást indított költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A Mandiner nemrég beszámolt róla, hogy a parlamenten kívüli balliberális formáció elküldte a törvényes elszámolásánál talált problémák kijavítására vonatkozó intézkedési tervét. Az ÁSZ ezt követően közölte, a dokumentum tényleges kidolgozásával a Momentum gyakorlatilag elismeri, hogy jogosak az ellenőrző szerv észrevételei.

A Demokratikus Koalíció zűrös kapcsolata a számvevőszékkel az eddig felsoroltaknál is régebbre nyúlik vissza. Az ellenőrző szerv 2020 áprilisában hozta nyilvánosságra a Gyurcsány-párt 2017–2018-as időszakról származó pénzügyi beszámolójának értékelését, amely szerint a DK nem igazolta a kimutatásaiban közölt adatok valódiságát, így azok nem adtak valós képet a párt vagyoni helyzetéről. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára akkor elmondta, ebből következően a párt a közpénzek felhasználásával kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a közpénzekkel és az egyéb támogatásokkal nem gazdálkodott a nyilvánosság számára is átlátható módon, amivel a DK a saját tagságát is megtévesztette. A számvevőszék az ellenőrzésről készült jelentéstervezetet a törvényi előírásnak megfelelően észrevételezésre megküldte a párt elnökének, aki a jogszabályi előírásnak megfelelően észrevételt tett. Mivel ebben Gyurcsány Ferenc elutasította a párt törvényes gazdálkodásának helyreállítását, az ÁSZ felfüggesztette a formációt megillető költségvetési támogatás folyósítását. A párt könyvvezetése és gazdálkodása 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban sem felelt meg a törvényi előírásoknak. A 2018-as országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során az ellenőrző szerv azt állapította meg, hogy a baloldali párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel, Gyurcsány Ferencék a kampány során a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is megsértették.

A Jobbiknak sem ez az első alkalom, hogy lebukik a pártok gazdálkodását vizsgáló ÁSZ-nál.  Az egykor nemzeti radikális párt gazdálkodásában a számvevőszék tavaly év végi jelentése szerint 2005 óta visszatérő probléma a felhasznált közpénzek átláthatóságának biztosítása: 2017-ben és 2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott a párt, de ezekben az években sem volt átlátható és elszámoltatható a Jobbik gazdálkodása, amellyel saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette. Az ellenőrző szerv rámutatott arra, hogy Jakab Péternek a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Ezután a NAV nyomozást rendelt el számvitel rendjének megsértése miatt. Azonban a pártnak nem ez volt a legdurvább ügye: 2017 első felében 331,66 millió forint összegben tiltott támogatást fogadott el Simicska Lajos üzletembertől, ráadásul az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy Simicska további közel 130 millió forintért 1019 plakáthelyet adott át a Jobbiknak azon adásvételi szerződések szerint, amelyeket a milliárdos vállalkozó két plakátcége, a Publimont Kft. és az Euro Publicity Kft. kötött a párttal. Ráadásul a Jobbik akadályozta az ÁSZ ellenőrzésének törvény szerinti lefolyását, ezért az ügyészség nyomozást indított az akkor még Vona Gábor vezette párt ellen.

A kisebb baloldali pártok sem tartották be a pénzügyi gazdálkodásról szóló törvényt: a Párbeszéd, az LMP és az MSZP is a jogszabályt megsértve jogi személytől tiltott, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a 2015–2016-os időszakban, valamint nem volt törvényes a pénzügyi kimutatások elkészítése, így gondok adódtak az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal is, csakúgy, mint az LMP és a Párbeszéd alapítványainál, az Ökopolisz Alapítványnál és a Megújuló Magyarországért Alapítványnál a 2017–2018-as időszakban.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: Képernyőkép