Hideg zuhanyként érte az ellenzéki összeborulást az a friss közvéleménykutatás, amelyet amerikai módszerrel, amerikai szakemberek segítségével végeztek Márki-Zay megrendelésére. A kutatás rávilágít, hogy még a kormánykritikus, ellenzéki beállítottságú szavazók zöme sem szeretne kormányváltást olyan áron, hogy a Gyurcsány által vezényelt sáskahad jusson vissza a hatalomba – derül ki az Index cikkéből.
Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében a Fidesz-KDNP támogatottsága negyvenhat százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán harminckét százalékos. Az ellenzék számára hideg zuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot.
Amerikai módszer
Az eddig megszokott és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana különbözik, ami szerepet játszhat az eredményekben is. Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte kétezer fős minta telefonos megkérdezésével december 6. és 11. között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsokaságok esetében akár nagyobb is lehet.
A Fidesz listájára negyvenhat százalék szavazna
Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz–KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32. A Mi Hazánk öt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) négy százalékot kapna, két százalék nem menne el szavazni, tíz százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni. Külön lista esetén a Fidesz–KDNP negyven százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik tizenegyet, a Demokratikus Koalíció (DK) tízet, a Momentum hetet, az MKKP hatot, a Mi Hazánk ötöt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hármat, az MSZP és az LMP kettő-kettőt, a Párbeszéd egy százalékot kapna. Erre az esetre öt százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, kilenc százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.
A legfanatikusabb szimpatizánsok
A közvélemény-kutatás azt is megkérdezte, melyik párt támogatója mennyire elkötelezett, ezt egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett értékelni. Komoly meglepetés ebben nem született, a legfanatikusabbak a Fidesz–KDNP szimpatizánsai 4,01-es átlagot produkálva, akiket a DK rajongói követnek 3,49-es átlaggal. A kormánypártok esetében 52 százalék bizonyult „nagyon elkötelezettnek”, és csak kilenc százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem az. A DK esetében harminc százalék válaszolta azt, hogy „nagyon elkötelezett”, és 14 százalék azt, hogy egyáltalán nem. A szavazóbázisok stabilitásának átlagát tekintve a dobogó harmadik fokára a Márki-Zay Péter vezette MMM fért fel (3,37-es átlag), őt követi a Jobbik (3,21), majd utána szorosan következik az MSZP (3,19) és a Mi Hazánk (3,18). Leginkább az LMP és az MKKP bázisa bizonyult ingatagnak (2,6-2,6), de a Momentum sem teljesített túl jól ebben a tekintetben (2,93).
A kormányváltásra vágyók kisebbségben vannak
A kutatásnak sokak számára az is megdöbbentő eredménye volt, hogy a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azokat, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra azokét, akik nem akarnak kormányváltást. A maradék öt százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni. Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18–29 évesek) szeretnének, és a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), legkevésbé a falvakban (34 százalék). Az is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.
Migráció és korrupció
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók mit tartanak Magyarország legfontosabb problémájának. A kormánypártiak szerint legnagyobb arányban a bevándorlás (24 százalék), az ellenzékiek szerint leginkább a korrupció (17 százalék), illetve maga a kormány és Orbán Viktor (15 százalék) jelenti a legnagyobb problémát Magyarország számára.
A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy az ellenzéki szavazók jelentős része sem akar kormányváltást, ezért közös listán nem voksolnának az ellenzékre. Sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele. A bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, ötven százalékuk ugyanis kormányváltást akar, és csak harminc százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem. Márki-Zay Péter valós ismertségét a felmérés 55 százalékra tette, legalábbis ennyien tudták megmondani, hogy a politikus Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter hitelesebb, tiszta kezűbb politikusnak tartják, ugyanakkor Orbán Viktorról úgy gondolják, sokat dolgozik kompetens és anyagilag is jól járnak vele. A lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan a felmérés arra a megállapításra jutott, hogy a teljes népesség majdnem felét érzékenyen érinti az infláció és a kórházi várólisták. Az érintettek negyven százaléka ennek felelőseként a kormányt jelölte meg, továbbá a lakosság harminc százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt tizenkét évben. A kutatás ezt főleg a kormány választások előtti osztogatásának, valamint az ellenzék elleni sikeres lejáratókampánynak tudja be. A válaszadók nagy része ugyanakkor úgy gondolja, hogy azonnali jelentős változás nem lenne a saját anyagi helyzetében akkor sem, ha az ellenzék nyerne 2022-ben.
Miniszterelnök-jelöltet cserélhetnek
Az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás kiszivárgása után Márki-Zay Péter a Szabad Európának nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Mint mondta, vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, a kiszivárgott kutatást például ilyennek nevezte. Pedig a kutatásban más ellenzéki politikusokkal összehasonlítva még mindig a hódmezővásárhelyi polgármester szerepelt a legjobban: a teljes népességre vonatkoztatva őt látnák a legtöbben (41 százalék) fontos politikai szerepben (a második helyen Hadházy Ákos áll 36 százalékkal, harmadik pedig Szél Bernadett lett 34 százalékkal), de 88 százalékkal az ellenzéki beállítottságú szavazók között is Márki-Zay Péter vezet (itt is Hadházy Ákos és Szél Bernadett követi 75-75 százalékkal, utánuk következik Karácsony Gergely 74 százalékkal).Donáth Anna is gyengén teljesített, csupán 26 százalék látná szívesen politikai szerepben, az ellenzéki szimpatizánsokra szűkítve pedig 61 százalék, ezzel a válaszlehetőségként felsorolt többi ellenzéki politikussal összehasonlítva (Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes, Dobrev Klára, Hadházy Ákos, Szél Bernadett) csak Gyurcsány Ferenc és Kunhalmi Ágnes szerepelt nála gyengébben. Az ellenzéki politikusok összehasonlításában még egy érdekesség van: a Márki-Zay Péterrel nem szimpatizáló ellenzékiek körében igencsak felülreprezentáltak Jakab Péter szimpatizánsai (33 százalék), akiket Dobrev Klára szimpatizánsai követnek 25 százalékkal. Orbán Viktort egyébként a teljes lakosság 58 százaléka tartaná fontos politikai szerepben a kutatás szerint.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS