Pesti Srácok

Sportsikerekért állami támogatás, állami támogatásból sportsikerek? – Szakértői kormány S02E04

A rendszerváltás utáni évek káosza és kalandorvilágának szellemisége máig kísérti a magyar sportéletet.

Nem egyedülálló jelenség, hogy egy-egy szakszövetség vezetésében olyan figurák sorakoznak, akiknek alig, vagy semmi közük az adott sportághoz, csak éppen oda tudtak, vagy oda érte meg beejtőernyőzni. Olyan is akad, aki egy sportági szövetség elnökségében már eljátszotta a hitelét, de egy másikba még meg tud érkezni messziről jött emberként. A vonzóerő ehhez az ejtőernyőzéshez természetesen az állami támogatásként kapott pénz, amelyet nem mindig és nem feltétlenül a sportáguk fejlesztésére fordítanak az illetékesek. Ha pedig ennek ellenére felemelkedik egy-egy nagyszerű versenyző – mint kerékpárban Valter Attila és Vas Kata Blanka –, és emiatt még jobban meglódul az állami apanázs, az csak tovább hegyezi az egyéni pénzügyi ambíciókat. Vendégünk Víg Aurél, többszörös magyar bajnok korábbi kerékpározó, aki megilletődöttség nélkül mesélt a furcsa folyamatokról.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.