Magyarországon több mint kétmillió hatvan évnél idősebb ember él; számuk 1993 óta múlja felül a tizenöt éven aluliakét. Az ENSZ-közgyűlés 1991-ben október elsejét az idősek világnapjává nyilvánította. A magyar kormányfő a világnap alkalmából jelentette be péntek reggeli rádióinterjúja során, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően hazánkban novemberben minden nyugdíjas nyolcvanezer forint prémiumot kap.
Az idősödés kora a 60. életévben kezdődik, az időskort 75 éves kortól számítják. A világ 7,8 milliárd lakosa közül mintegy 850 millió 60 évnél idősebb, számuk 2050-re kétmilliárdra nőhet. Az elöregedés felgyorsulása a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása társadalmi és gazdasági szempontból is. A WHO szerint 2000 és 2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22%-ra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb, 2050-re az idősek 80 %-a ezekben az országokban fog élni. A 80 évesek és az a fölöttiek száma 2050-re négyszeresére nő. Egyre több gyermek fogja ismerni a nagyszüleit, dédszüleit, különösen a dédnagymamáját, hiszen a nők 6–8 évvel tovább élnek a férfiaknál. A várható élettartam növekedésével nő a tartós – otthoni, intézményi vagy kórházi – ápolásra szorulók száma is. A fejlett világban a mozgásában korlátozott, gyenge, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma is meg fog 2050-re négyszereződni.
Forrás: MTI, KSH; Fotó: Facebook/Serfőző Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS