Az Iszlám Állam fogságából kiszabadult Nadia Murad Nobel-békedíjassal beszélgetett Novák Katalin

Az emberi jogok érvényesítéséért folyamatosan küzdeni kell, hogy a jogsértések különböző formái ne ismétlődhessenek meg – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök kedden, Budapesten, azon a nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében jött létre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából.

Az államfő hozzátette, hogy a jogvédelem tekintetében minden országnak gondolkodnia kell a saját határain belüli helyzetről is, és feltenni a kérdést, hogy valóban minden állampolgára számára érvényesülnek-e a legalapvetőbb emberi jogok. A női szerepvállalásról szólva fontosnak nevezte, hogy a nők nemcsak az üzleti és a tudományos életben, hanem a közéleti–politikai fellépésükkel is segíthetnek nemcsak a figyelemfelhívásban, hanem a konfliktusok elkerülésében és megoldásában egyaránt. Novák Katalin az iraki Erbílben és környékén egy évvel ezelőtt tett látogatását felidézve azt mondta: a biztonsági kockázatok miatt merésznek ítélt ott-tartózkodása is arról győzte meg, hogy nem lehet felsőbbrendű emberi kultúrákról beszélni sem pénz, sem egyéb értékmérők alapján; a bajba jutott és kiszolgáltatott embereknek pedig segíteni kell.

A kerekasztal-beszélgetésen a magyar államfőn kívül Nadia Murad Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista, Ghada Waly, az ENSZ bécsi, valamint a Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) igazgatója, valamint Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vett részt.

Nadia Murad Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista – aki a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása elleni küzdelméért 2018-ban kapott Nobel-békedíjat – a Novák Katalinnal folytatott beszélgetésében arról beszélt: az embereknek az erőszakot és a jogsértéseket látva dönteniük kell arról, milyen világban szeretnének élni; majd segíteniük kell az elnyomott kisebbségeket a saját nyelvük, kultúrájuk és emberi méltóságuk megvédésében. Az iraki Kurdisztán autonóm területéről az Iszlám Állam fegyveresei által 2014-ben elrabolt, megerőszakolt, majd a fogságából sikeresen megszökött fiatal nő elmondta, hogy a washingtoni egyetemen folytatott tanulmányai mellett is rendszeresen visszajár hazájába, és a jazidi kisebbség hétköznapi életének helyreállításért és állampolgári jogaik érvényesítéséért dolgozik munkatársaival úgy, hogy utakat, iskolákat építenek.

Ghada Waly hozzászólásában elmondta, hogy noha az 1948-ban Párizsban elfogadott és a világ több mint ötszáz nyelvére lefordított Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának köszönhetően komoly előrelépés történt világszerte, az alapvető jogok gyakorlása a világ számos pontján továbbra is akadályokba ütközik. Példaként említette, hogy adataik szerint jelenleg mintegy 2 milliárd ember él olyan háború sújtotta válságövezetekben vagy azok közelében ahol rendszeresek a nemzetközi jogsértések, a rászoruló emberekhez pedig nem mindig jutnak el segélyszállítmányok. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg 110 millió ember kénytelen az eredeti lakóhelyétől távol menekültként élni, akik továbbra is célpontjai az emberkereskedelemnek és a szervezett bűnözésnek. Kiemelte, hogy az alapvető emberi jogokat sértő emberkereskedelemnek 60 százalékban asszonyok és lányok az áldozatai, akiknek a többsége szexuális erőszak vagy kizsákmányolás áldozata is egyben. Elmondta azt is, hogy 2022-ben 89 ezer nő lett szándékos emberölés áldozata világszerte. Hozzátette, hogy az emberi jogok védelme és betartatása nemcsak az államok, hanem az egyének egyetemes feladata is; tehát meggyőződése szerint a jogkövető emberek cselekvő összefogásával, ezen belül pedig a nők nagyobb szerepvállalásával és a fiatalok jogkövető magatartásra nevelésével lehet eredményeket elérni, az ENSZ pedig továbbra is segíti a jogvédők munkáját.

Forrás: MTI