Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – jelentette ki Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 52. ülésszakán.
Nyolcvan nap telt el azóta, hogy Azerbajdzsán blokkolta a Lacini-folyosót, amely az egyetlen útvonal Hegyi-Karabahból Örményország és a külvilág felé. Megszakadt az áramszolgáltatás, rendszeresen akadozik a gázellátás. Ennek következtében Hegyi-Karabah örmény lakossága humanitárius katasztrófa szélére sodródott. Mindemellett Azerbajdzsán a legmagasabb szinteken olyan nyilatkozatokat tesz, hogy szabaddá teszi az utat mindazok előtt, akik el kívánják hagyni Hegyi-Karabahot. Ez nem más, mint lassú etnikai tisztogatás – hangsúlyozta az örmény diplomácia vezetője.
Felidézte: az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) február 22-én hozott jogilag kötelező ítéletében elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő Lacini-folyosón.
Az előbb említett döntésében a bíróság megállapította: fennáll annak a közvetlen kockázata, hogy az örmények jogai helyrehozhatatlan károkat szenvednek a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló nemzetközi konvenció alapján, és felszólította Azerbajdzsánt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az emberek, szállítási eszközök és áruk akadálytalan mozgásának szavatolása érdekében a Lacini-folyosó mindkét irányában. Azerbajdzsán azonban továbbra sem hagyott fel a Lacini-folyosó blokádjával
– emelte ki a diplomata. Ezt az egyetlen szárazföldi útvonalat, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az Azerbajdzsántól elszakadt Hegyi-Karabah örmény ellenőrzés alatt lévő részeit, december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást.
Azerbajdzsán 2020 szeptemberében indított támadást az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kikiáltó, örmény többségű Hegyi-Karabah és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek nemzetközi becslések szerint mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, háromoldalú, örmény-azeri-orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Örményország külügyminisztériuma/Davit Ghahramanyan
fanni
2023-03-02 at 09:01
Ez az etnikai és vallási konfliktus is addig tart, míg világ a világ, sajnos.
moliere
2023-02-28 at 22:53
Világos, hogy ezt csinálják. Ki kellett volna menekíteni a népet. Nem olyan világ van, hogy az örmények ne a kármentésre koncentráljanak. Sok sikert, de ebben ha az oroszok nem tudnak nekik segíteni, akkor senki. Iránnak jóban vannak, de az ottani tizenötmillió azeri miatt ők nem fognak mellettük kiállni. Át kéne gondolni a törökökhöz fűződő viszonyt, de az kettőn múlik.
víg gyula
2023-02-28 at 21:43
Az örmények annyit szívtak már. Együtt érzek velük. Több évezredes nép, kultúra. De az amerikai karibik 100 év alatt kihaltak. Kitartás örmények! A türkök meg vannak. Baku nagy része örmény lakosságú volt nemrégen.. De az örmények is rossz helyen vannak – voltak. Köztesek. Mi meg ugye megfigyelőként benne vagyunk a türk tanácsban. Hátha!- Nem nyel el a germán, szláv román környezet. Mint őket a török, perzsa, orosz stb. Az azeri török nép. Annyira, hogy északnyugat iránban akkora területen élnek, mint Azerbajdzsánban. Oszt kössön gombot mindenki a saját kabátjára! 🙁