Pesti Srácok

Az SZFE-n függetlenségnek hívják a progresszió iránti elkötelezettséget (PS-videó)

Őszinte felháborodás, forradalmári ambíciók, magabiztos vélemények, amelyekről egy-két kérdés után kiderül, hogy elég kevés információ birtokában alkották meg őket, valamint sok-sok nélkülözhetetlen művészpillanat – ezek dominálták az SZFE modellváltása elleni tiltakozást. Az esemény fő attrakciójaként az egyetemtől az Országházig húzódó – menet közben imitt-amott már feloszló – élőláncon végigadogatták az SZFE küldetését tartalmazó chartát. Ebben megkérdőjelezhetetlen egyetemi autonómiát, politikai, gazdasági, erkölcsi és szellemi függetlenséget, művészeti és oktatási szabadságot követelnek. Azt azonban sem a chartából, sem az érintettektől nem sikerült kiderítenünk, kinek kellene végrehajtania a szükséges szakmai és gazdasági reformokat, ha az egyetem erre önmagától nem hajlandó. Az uralkodó elképzelés az, hogy az állam adjon elég pénzt fenntartóként, az SZFE pedig autonóm módon arra költhesse, amire akarja, és ezt senkinek se legyen joga felülvizsgálni, netán megváltoztatni. Az egyetem chartája által követelt erkölcsi és szellemi függetlenségéből is ízelítőt kaptunk, amikor kiderült: az SZFE-n a progresszivitást tanítják.

Operatőr: Tölgyesi Balázs; Vágó: Leszenyiczki Máté. Kiemelt fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.