Nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem ujjal mutogatunk a tettesekre is, és természetesen mindig, mindenkor a hőseinkre is felemelt fejjel emlékezünk. Nagyon hosszú tapasztalatunk van a kommunizmussal, átéltük és túléltük, de az, hogy ezekre a tapasztalatokra Nyugat-Európa nemigen kíváncsi, egy komoly probléma – szögezte le Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a PestiTV Politikai Hobbista című műsorának legutóbbi adásában. Békés Márton kiemelte, hogy szerinte, ha az emberek elmennének a Terror Háza Múzeumba, nem lenne kedvük a totalitárius gondolatokkal flörtölni és kacsintgatni rájuk. A kommunizmusban volt, aki kiszolgálta a hatalmat, és komoly pozíciókba került. Ilyen volt Mácsik György is, aki Mansfeld Péterre halálos ítéletet kért, majd később ő lett a MÉH igazgatója, és az ő szárnyai alól került ki a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás, aki a Magyar Úszószövetség elnöke lett a későbbiekben.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a PestiTV esti műsorának vendége Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója volt. Békés Márton a műsorban elmondta, hogy a hatóságok 74 évvel ezelőtt ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt vezetőjét, aki legitim, megválasztott parlamenti képviselő volt. Egy olyan párt vezetője, akinek a pártja 1945 novemberében 57 százalékot szerzett a választásokon, míg a kommunisták mindössze 17 százalékot. Ezt megelőzően tartottak egy önkormányzati választást is, amikor is a kommunistákat az úgynevezett budapesti munkáskerületekben is elverték a kisgazdák – például a fővárosban a kisgazdáktól Angyalföldön Kádár János kapott ki.
Számunkra ez egy nagyon nagyon fontos emléknap – amikor egyébként a Terror Háza Múzeumban nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem ujjal mutogatunk a tettesekre is, és természetesen mindig, mindenkor a hőseinkre is felemelt fejjel emlékezünk
– mondta el a történész, aki hozzátette, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapjának eredeti neve a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Ha végiggondoljuk, akkor láthatjuk, hogy a XX. század során háromszor volt részünk a kommunizmusban, olyan értelemben, hogy Tanácsköztársaság – tehát 1919 –, sőt, már azt megelőzően gróf Tisza István családjának szeme láttára való meggyilkolása a katonatanács vörösei által már egy kommunista terrorcselekmény volt, azután ott van a ’45-től ’56-ig terjedő hosszú terror évtizede a Rákosi-diktatúrával a végén, azután a 14 szabad nap – ez az 1956-os forradalom és szabadságharc, de utána jön a Kádár-rendszer, amely 33 évének első 6-7 éve a megtorlás maga volt: egy Rákosi nélküli Rákosi-kor
– mondta el Békés, majd hozzáfűzte, hogy ha egy picit még tovább megyünk, akkor azt látjuk, hogy a rendszerváltoztatás, ami jogilag, gazdaságilag, az alkotmány tekintetében, és politikailag is megvalósult, akkor is, bizonyos kommunista struktúrák a posztkommunizmus folyamatosságát húsz éven keresztül tudták őrizni.
Nagyon hosszú tapasztalatunk van a kommunizmussal, átéltük és túléltük, de az, hogy ezekre a tapasztalatokra Nyugat-Európa nemigen kíváncsi, egy komoly probléma
– szögezte le a történész.
A szocializmus Janus-arcú
Békés szerint hazugság és történetileg nem igazolható tény, hogy a kommunizmus jó dolog lenne, hiszen mélyen emberellenes. Szerinte fontos megmutatni azt, hogy a szocializmus, a nemzetközi szocializmus és a nemzeti szocializmus ugyanolyanok, mint Janus, a kétarcú isten – két arca van, de mégis ugyanahhoz az egy fejhez tartoznak.
A totalitárius logika az ugyanaz a kettő között, és az Andrássy út 60.-ban ez a két rezsim helyben nem véletlenül ugyanott rendezte be a maga terrorrendszerét, éppen ezért, aki valóban antináci, annak antikommunistának is kell lenni, és egy következetes, hiteles antikommunizmus, egyértelműen náciellenes vélekedés is. Számunkra, normálisok számára ez ilyen etikai dolog
– mondta el Békés.
Kisnyilasokból nagykommunisták
Békés Márton arra is kitért, hogy sokan lettek “kisnyilasokból nagykommunisták”. Mint hozzátette: Czinege Lajos Magyarországon a leghosszabb ideig hivatalban lévő honvédelmi miniszter volt, aki korábban az egyik SS-páncélosezred tagja volt, a Mindszenty-per ügyésze pedig pályafutását nyilasként kezdte.
Ezek nem véletlenek
– mondta el a történész.
Sztálin idején megcsinálták az orvospert, ez gyakorlatilag egy zsidóper volt. Péter Gábor ellen cionizmus volt a fővád, tehát az antiszemitizmus, zsidóellenesség, tömeggyilkosságok faji vagy vallási végrehajtása mind a két rezsimre jellemző
– fűzte hozzá Békés, aki arra is emlékeztetett, hogy a hungarista mozgalom, tehát a Nyilaskeresztes Párt főideológusa az a Péntek István volt, aki kommunistaként kezdte pályafutását.
A Politikai hobbista legutóbbi adásában a kommunista diktatúrák áldozatairól is beszélgettek a résztvevők. Fotó: PestiTV-képernyőfotó
Amerikának tanulnia kellene tőlünk
A műsorvezető, Jeszenszky Zsolt kérdésére, miszerint nem dühíti-e a történészt az, hogy ő, aki éppen ezt az időszakot kutatja, látja, mi folyik ma a világban és hogyan próbálják meg a fiatalokat átverni csak azért, mert a kommunizmus távolinak tűnik, Békés azt válaszolta, hogy a fiatalok megértik azt, mi folyik (Jeszenszky szerint a mai fiatalok elutasítják a múlt megismerését, és sem tudni, sem megérteni nem akarják ezt az időszakot, ma ide tartozik a Momentum is – a szerk.). Békés szerint azt lehet tenni, hogy minél hitelesebben mutassák be, hogy mi történt. Békés megemlítette Rod Drehert, akit amerikai paleokonzervatív gondolkodóként emlegetnek. Dreher a Ne élj hazugságok mentén című bestseller könyvében írja azt, hogy az amerikai népnek tanulnia kellene a közép- és kelet-európai népektől, akik átélték azt a hatalmas tragédiát, amit a kommunizmus jelentett.
A halálos ítéletet hozó bíró nem bánta meg, amit tett
Békés Márton kiemelte, hogy szerinte, ha az emberek elmennének a Terror Háza Múzeumba, nem lenne kedvük a totalitárius gondolatokkal flörtölni és kacsintgatni rájuk. Békés hangsúlyozta azt is, hogy van egy halál- és vérügyészek-fal a Múzeumban, ahol az 1945 és 1960-as évek közötti időszakot nézve nemrégiben áttekintették, kik élnek még azok közül, akiket a fal mutat. Kiderült, hogy többen még igen. Békés az egyik ügyésszel beszélt telefonon, aki elmondta neki, hogy megbánta azt, hogy részt vett két fiatal kivégzésében, a másik, akivel beszélt, egy bíró viszont nem bánt meg semmit, pedig halálos ítéleteket hozott. Békés elmondta, hogy sok esetben jogi végzettsége sem volt az ügyészeknek, bíróknak.
Arról nem beszélünk, hogy hányan voltak, akik az ügyészi vagy bírói szervezetből kiléptek a megtorlások során. Ezek az emberek is igazi hősök. Akiknek lehet, hogy ez lett volna a feladata, de nem vállalták el ezt
– emlékeztetett. Békés leszögezte azt is, hogy ezek az emberek ezután jobb esetben segédmunkásként dolgozhattak, komolyan margóra szorították őket, mert nem asszisztáltak a hatalomnak.
Volt, aki még feljebb jutott
Békés kiemelte azt is, hogy volt, aki kiszolgálta a hatalmat, és komoly pozíciókba került. Ilyen volt Mácsik György is, aki Mansfeld Péterre halálos ítéletet kért, majd később ő lett a MÉH igazgatója, és az ő szárnyai alól került ki Gyárfás Tamás, aki a Magyar Úszószövetség elnöke lett a későbbiekben. Békés úgy véli, hogy mindent félretéve az a fontos, hogy a múzeumot embereknek csinálják, nem pedig olyanoknak, akiknek fogalma sincs, miről beszélnek.
Forrás: PestiTV; Kiemelt kép: PestiTV-képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS