A bécsi udvar propagandagépezete sok mindent bevetett annak érdekében, hogy a magyar szabadságharc vérbefojtását követően rebellis, folyton lázongó népségnek állítsa be a magyarokat. Ezzel igyekeztek igazolni Haynau vérengzését, az 1848/49-es magyar függetlenségi harc miatti bosszúhadjáratot. Az osztrák kancelláriának kapóra jöttek a betyártörténetekről érkező hírek, legendák, ezek terjesztésével igazolni tudták koncepciójukat: a magyarok között számos bűnöző elem van, ez a nép megbízhatatlan, minden időben kemény kézzel kell fellépni velük szemben.
Kik a betyárok?
Nehéz sors jutott a magyarságnak, ezt lassan mindenki megtanulja, ha tanulmányozza történelmünket. Az elbukott függetlenségi háborúk után különösen is nehéz idő, megtorlás következett. A Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok felrobbantották váraink jelentős részét, hogy minél nehezebb legyen az újabb ellenállás megszervezése. A Bécsből kivetett egyre nagyobb adók cudar világot hoztak el Magyarországra. A vármegyék urai és a jobbágyság között egyre mélyült a szakadék, a pórnép nyögte az újabb és újabb kirótt terheket. A betyárok felbukkanása ehhez a momentumhoz, nagyjából a XVIII. század derekához köthető. Szökött katonák, zsoldosok, nehéz sorba került jobbágyok, csikósok választották a törvényen kívüli életet. Akkoriban Magyarországon hatalmas kiterjedésű, ellenőrizetlen területek léteztek. A mocsaras, lápos vidék, erdőségek remek rejtekhelyet biztosítottak a korabeli alvilág számára. A betyárvilág ezért leginkább az Alföld kietlen pusztáin, illetve a Dunántúlon, a Bakonyban virágzott. A betyárok megítélése kettős; egyfelől útonállókról, haramiákról beszélünk, akik a szegénység helyett inkább azt az utat választották, hogy inkább elveszik a másét. Tettüket hajlamosak voltak a politikai helyzettel, az elnyomással magyarázni. Ez utóbbi miatt alakult ki a nép körében az a kép a betyárokról, hogy olyan harcosok ők, akik nem hajlandók behódolni a fennálló rendnek, egyfajta folytatói az elbukott szabadságharcoknak. Egyes krónikások ezért könnyebben megbocsátották a betyároknak a fosztogatásokat, adott esetben még egy-egy rablógyilkosságot is.
Vérdíj Savanyó Jóska betyár fejére. Forrás: Penzer pix
A Rózsa Sándor-sztori
Kétségkívül a leghíresebb betyár – híre még külföldre is eljutott – Rózsa Sándor volt. Legendáriuma szerint a ’48-as szabadságharcot követő években még az is előfordult, hogy szűkebb “birodalmában”, a Szeged környéki pusztákban nem rabolt ki postakocsikat, mondván tudja, hogy milyen nehéz helyzetben van nemzete a Habsburg rabigában. Egy esetben még elnézést is kért, hogy megállított egy postafogatot. Másrészt viszont Rózsa Sándor nyilván nem véletlenül töltött 10 hónapot egy Szeged környéki börtönben. Számlájára írnak több rablást és egy gyilkosságot is. Ami viszont tény és nem legenda: Rózsa Kossuth Lajos engedélyével és menlevelével csatlakozott a szabadságharchoz. 150 fős, betyárokból álló szabadcsapatot vezetett. Szokatlan külsejükkel és harci stílusukkal sok győzelmet arattak a déli frontokon, a szerb janicsárok főleg az ostorukkal nem tudtak mint kezdeni. A dicsőséges tetteket azonban beárnyékolta, hogy a felszabadított városokat és falvakat kirabolták és több civilt is megöltek. Rózsa Sándor büntetésből a kufsteini várba zárták, népszerűsége miatt vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a piactéren. Szabadulása után Szeged mellett telepedett le. Érdekes, hogy politikai szerepvállalás, forradalmi szervezkedés miatt kezdték ismét üldözni a hatóságok, menekülés közben egy katonát meg is kellett ölnie, ezért magas vérdíjat tűztek ki a fejére. 1857-ben egy barátja, Katona Pál árulta el Rózsát. Az ügyész akasztást kért rá, de akkora hősnek látták a szegény emberek között, hogy nem merték kivégezni, ezért életfogytig tartó börtönbüntetést róttak ki rá. A szamosújvári fegyházban halt meg 1878-ban.
Kőkes Pista és Vak Illés sírja a Gyöngyösi Csárdánál. Fotó: Mihály Szilvia
Vérfagyasztó történet a Balaton mellől
A bakonyi betyárok legendája is erősen él mind a mai napig a népi emlékezetben. Életük, működésük szorosan kötődik a Hévíz mellett épült híres Gyöngyösi Betyárcsárdához. Érdekes, hogy Sobri Jóska, Kökes Pista vagy éppen Vak Illés alakjához is inkább pozitív képzettársítások kapcsolódnak a népi emlékezetben. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a magyarság megsebzett igazságérzete erősen működött. Rózsa Sándorhoz hasonlóan a bakonyi betyárokban is azokat a hősöket látták, akik rebellis, a hatóságoknak behódolni nem hajlandó magatartásukkal éltetik a szabadságba vetett reményt. Hiába voltak útonállók és rablók, az egyszerű nép mégis nekik drukkolt és nem a csendőröknek. Savanyó Jóska, az 1880-as évek nagy bakonyi betyárvezére a legenda szerint jószívű és igazságos betyár volt. Hasonló cselekedetet kötnek a nevéhez, mint Rózsa Sándoréhoz. Állítólag a Gyöngyösi Csárda mellett egy Hévízre tartó fogatot nem rabolt ki, mert abban egy korábbi jótevője utazott. A legvérfagyasztóbb történet Kökes Pistához és Vak Illéshez kötődik. Miután a Bakony erdeiből menekülniük kellett, átmentek Zalába, ahol csakhamar hírhedt betyárokká váltak. Egy alkalommal a Gyöngyösi Csárdánál tűzharcba keveredtek a pandúrokkal. Azok megadásra szólították fel őket, ehelyett a két betyár bezárkózott a pincébe és tűzpárbajt vívtak. A pandúrok rájuk gyújtották a rejtekhelyet, majd az égő ruhában menekülő Kökes Pistáékat lelőtték. Sírjuk ma is ott van a csárda mögött, emlékeztetve a magyar betyárvilágra. Betyárokról még a XX. század elején is szóltak feljegyzések, ám az iparosítás, a lápvilág lecsapolása miatt életterük egyre inkább összeszűkült, sorsuk megpecsételődött. A magyar betyárok kétségkívül a törvényen kívül élő útonállók voltak, viszont tény, hogy többüknek tevőleges szerepe volt a szabadságharcban, később pedig szimbólummá váltak. A magyar szabadság jelképévé.
Bressa
2022-06-26 at 12:24
Könnyű kimondani egy háborúban okán, hogy ártatlanokat gyilkoltak! Létezett egy háború is a világon ahol nem gyilkoltak ártatlanokat???
Hajdúvitéz, “vegytisztán” bizonyította ezt valaki? Vagy csak “mondták”
Ma hány bűnöző, akinek az apja lehet a nagyapja is bűnöző volt, lubickol a jólétben milliárdosként???
Hajdúvitéz
2022-06-26 at 11:31
Vegytisztán közönséges és vadállatias kegyetlenségű bűnözők voltak.
Ahogy a vadnyugat ma idealizált cowboy-lótolvaj banditái is.
Ezen nincs mit szépíteni.
Mondom ezt olyan emberként, akinek férfiágán az egyik felmenője is neves (?) betyár volt, és aki ezért legalább 20 évet töltött sáncmunkán, abszolút megérdemelten.
A bűnözőnek nincs hazája és nemzete, erkölcse végképp – ő az emberiség szennyeseként a bűnözők “nemzetéhez” tartozik.
Piha!
Namond
2022-06-26 at 11:21
Gáspár Anette 2022-06-26 at 07:33
A Habsburgok ki vannak tiltva Ausztriából, vagyonuk elkobozták.
Nálunk bezzeg van Habsburg Alapítvány – ami bevételszerző gazdasági tevékenység mellett – állami támogatásból kiváló megélhetést biztosít a családnak.
Oly annyira, hogy az amúgy teljesen nyomott kinézetű, Habsburg György hazánk francia nagykövete, a francia polgárok nemtetszése ellenére.
https://hu.euronews.com/2021/04/05/pikansnak-erzik-habsburg-gyorgy-nagykovetseget-a-francia-kommentelok
Felvetését az őszinte és zseniális államférfi Orbán Vicctorral, a felülmúlhatatlanul sikeres tárgyalóval, közkedvelt diplomatával és győztes vitázóval kellene egyeztetni, hátha harcos partraszállást hajtana végre az osztrák államkincstárban.
Persze ne feledkezzen meg arról sem, hogy a mai Németország jogelődje a II vh-s, általuk ki nem fizetett hadi szállítások és hazánk, “Margarethe hadművelet” keretében közel egy éves megszállása okán, mintegy 6,5 millió arany német birodalmi márkával és kamataival tartozik nekünk, a megszállást és a kormányzás átvételét követő emberveszteségeket, a német főparancsnokság hazánkban felállított védekező műveletei miatti infrastukturális kárt nem számolva.
füredi46
2022-06-26 at 11:12
Már a kérdés feltevése is elhibázott: szabadságharcosok vagy közönséges bűnözők? Ez nem kérdés…Mert nem lehet vitás: a betyárok (zsiványok, útonállók, járkálók…) KÖZÖNSÉGES BŰNÖZŐK voltak. Csak Rózsa Sándor és bandája állt harcolni szabadcsapatként – Kossuth amnesztia ígéretére! -, de ott sem tudták megtagadni magukat: ártatlanokat is gyilkoltak és fosztogattak, raboltak, végül fel kellett oszlatni a bandájukat, mert csak szégyent hoztak a magyar honvédseregre. Más betyárok meg nem is az 1848/49-es szabadságharc idején éltek (előtte vagy utána), hogyan is lehettek volna szabadságharcosok. Raboltak, gyilkoltak,részegeskedtek, erőszakoskodtak. Sobri, Milfajt, Angyal Bandi, Zöld Marci, Patkó, Savanyú Józsi – hogy csak egy-két hírhedtebbet említsek meg a temérdek zsivány közül -, mind köztörvényes bűnözők voltak, cégéres haramiák. Egyáltalán nem voltak ők nemes lelkek, hogy netán a szegényeket védték (hamis legenda!), hiszen legyilkoltak a kis fizetségükért napszámosnak szegődött szegényeket is. Csak éppen azért nem a falvak szegényeit rabolták, mert tőlük nem volt mit elvinni. Ahol nincs, onnét mit vigyenek el…?!
Ajánlom mindenki a figyelmébe Szentesi Zöldi László: “Nagy magyar betyárkönyv” című kötetét. Benne vannak a betyárvilág rémtettei.
Amúgy Ráday Gedeon hál’ Istennek valóban jól tette a dolgát a vidék népének nagy megnyugvására.
Ezek
2022-06-26 at 10:18
Csak nem azt akarjátok mondani, hogy a BLM utcai fosztogatói a magyar betyár világ fejlettebb, haladóbb, továbbvivoi?
Ezt kikérem magunknak!
Ezek szerint
2022-06-26 at 09:39
Gáspár Anette,
És még a nevedet is lerombolták Amerre, miután leírtam és ellenőriztem.
Biztos azt hiszik, hogy te is egy vár vagy. Lehet, hogy nem tévednek.
Ezek szerint
2022-06-26 at 09:22
Amerre,
Akkor a kommunisták nemcsak a vármegyéket törölték el, hanem a védő várainkat is.
Mondván, hogy majd ők megvédenek minket, mint a fejlett haladók, csak mondjunk le a családunkrol, kisebb nagyobb közösségeinkről, hagyomanyainkrol, erős varainkrol: a hitünkrol.
Schenkhyalfonz
2022-06-26 at 08:44
Voltak nemesi származású betyárok is, pl. Berettyóújfalusi nemes Zöld Márton.
citromcápa
2022-06-26 at 08:44
Szerencsére gróf Ráday Gedeon értette a dolgát.
nemzeti
2022-06-26 at 08:37
Nyíltszivű betyárok. Hazafiak.
A maiak alattomosan végzik elődeik munkáját.
Nekik végük lett. De a mai “betyároktól”
nekünk lesz végünk.
Gáspár Anette
2022-06-26 at 07:33
” a Habsburgok felrobbantották váraink jelentős részét, hogy minél nehezebb legyen az újabb ellenállás megszervezése”
.
Na, akkor kérjünk kártérítést!
Nagyon jól jönne a vár-rekonstrukciós programjainkhoz.
.
De azért érdemes tudni, hogy a kommunisták is kitettek magukért.
A páncélosok hadgyakorlaton Drégely várát lőtték “szeretettel”.
Ezt a 80-as években mesélte az akkor már halálos beteg rokonom.
Egyetemistaként berángatták őket tartalékosnak, gyakorlatra.
Most lenne 92 éves. Biztos élnek még, akik sokat tudnának
mesélni a “hadgyakorlatok” egyes célpontjairól.